Capybara (ejtsd: kapibara): A legújabb divatháziállat?

A vízidisznók Dél-Amerika nagy részén élnek. A nagytestű rágcsálók Kolumbiától, Venezuelától és Guyanától Ecuadoron, Brazílián, Bolívián és Paraguayon át Uruguayig és Argentínáig megtalálhatók.

Mivel szívesen tartózkodnak a vízben, élőhelyük elsősorban a nagy folyók mentén található, mint például az Orinoco, az Amazonas, a Rio São Francisco és a Río de la Plata. Azonban tavak, tócsák és mangroveerdők is otthont adnak az állatoknak. A Pantanal, a világ legnagyobb mocsaras területe különösen sok vízidisznónak ad otthont.

A capybara új élőhelyei

Sok más vadon élő állattal ellentétben a vízidisznók viszonylag jól megélnek az ember közelében. Egyes esetekben még az is előnyükre válik, ha a száraz erdőket vagy a tövisbozótos szavannákat ültetvényekké vagy szarvasmarha-legelőkké alakítják át. A mesterséges öntözőrendszerek és vízforrások ugyanis új élőhelyet teremtenek a vízkedvelő rágcsálók számára.

A vízidisznók békés állatoknak számítanak. Az állatkertekben gyakran más dél-amerikai fajokkal, például alpakákkal, tapírokkal vagy hangyászmedvékkel együtt tartják őket. A békés állatok általában a madarakkal is jól kijönnek: még azt is elviselik, ha egy madár a fejükre vagy a hátukra ül.

Társaságot kedvelő négylábúként a vízidisznók csordákban élnek együtt. Ezek általában 6-20 állatból állnak. A száraz évszakban, amikor sok capybara gyűlik össze a tavaknál és folyóknál, a csoportok átmenetileg jelentősen megnőhetnek. A rágcsálók különböző hangokkal, például füttyögéssel, dorombolással, morgással és kattogó hanggal kommunikálnak egymással.

Szürkületkor vagy éjszaka aktívak

Ezek a nagytestű rágcsálók nem ásnak odúkat, hanem napközben sekély vízben vagy pocsolyákban szundikálnak. Általában szürkületkor aktívak, és csak késő délután vagy kora reggel kezdenek táplálékot gyűjteni.

Éjszaka visszahúzódnak a szárazföldre, és a sűrű növényzet védelmében alszanak. Azokon a területeken, ahol az ember üldözi az állatokat, megváltoztatják viselkedésüket, és éjszakai életmódot folytatnak.

Irány a víz!

Természetes ellenségeik közé tartoznak a jaguárok, pumák, erdei kutyák, kajmánok és anakondák. A fiatal állatokra néha ragadozó madarak is vadásznak.

Veszély esetén a vízidisznók inkább a vízbe menekülnek. Az állatok nem csak kiváló úszók – az orrlyukaikat is képesek becsukni és akár öt percre is a víz alá tudnak merülni.

A „kapibara” név az őslakos guaraní nyelvből származik, és „a füvek ura” jelentéssel fordítható. Ez a név találó, mivel ez az állat Dél-Amerika egyik legnagyobb fűevője.

Szigorúan vegetáriánus

Tápláléka főként mocsári füvekből és vízinövényekből áll. Időről időre azonban az ültetvényekre is bemegy, és olyan növényeket fogyaszt, mint a cukornád vagy a kukorica.

Jó tudni: A tengerimalacokhoz és a nyulakhoz hasonlóan a vízidisznók is megeszik a vakbélsarat, hogy a lehető legjobban hasznosítsák nehezen emészthető növényi alapú táplálékukat.

Mennyit eszik a kapibara?

Egy felnőtt vízidisznónak naponta körülbelül 2,7-3,6 kilogramm fűre van szüksége. Táplálékának fő részét mindössze négy-hat növényfaj teszi ki, köztük a nyugat-indiai mocsári fű (Hymenachne amplexicaulis).

A vízidisznók egész évben párosodnak. A legtöbb kölyök az esős évszakban születik. Dél-Amerika északi részén ez április és május közé esik, a déli részen pedig októberre.

Nőstényenként évente egy, ritkán két alom születik. Körülbelül 110-150 napos vemhesség után négy-nyolc kölyök jön a világra. Mivel az állatok nem építenek fészket, a szülés a vadászterület bármely pontján megtörténhet.

A vízidisznók fészekhagyók

A kis vízidisznók teljesen szőrösek és maradó fogakkal születnek. Fészekhagyóként röviddel születésük után már füvet is ehetnek, és három-négy hónapos korukban elválasztják őket. Ivaréretté 15-18 hónapos korukban válnak.

A vízidisznók Dél-Amerikában széles körben elterjedtek, ezért nem számítanak veszélyeztetett fajnak. Néhány régióban azonban, ahol egykor őshonosak voltak, a populációk erősen visszaestek vagy teljesen eltűntek – például Peru vagy Venezuela egyes részein.

Ennek fő oka a vadászat. A rágcsálók bőréből világos színű bőrt állítanak elő, amelyet például kesztyűkhöz, kabátokhoz vagy nyergekhez használnak. A vízidisznók húsát regionálisan böjti eledelként fogyasztják, vagy kolbásszá dolgozzák fel.

Meddig él a capybara?

A vadonban az állatok körülbelül nyolc-tíz évig élnek. A fogságban tartott vízidisznók jóval tovább élhetnek – az állatkertekben nem ritka a tizenkét éves vagy annál is hosszabb várható élettartam.