© annaav / stock.adobe.com
A babézia, vagyis a kutyamalária régen a mediterrán térség betegsége volt. Időközben azonban ezért a fertőző kutyabetegségéért felelős paraziták egyre szélesebb körben terjedtek el, így már Magyarországon is egyre nő a fertőzés kockázata. A babéziát kezelni kell, különben végzetes. Alábbi cikkünk bemutatja Önnek a betegség tüneteit, annak terápiáját, gyógyulási esélyeit és a különböző megelőzési lehetőségeket is.
A kutyamalária egy súlyos, fertőző kutyabetegség, amelyet a babézia okoz. Ezek kullancsok által terjesztett egysejtű paraziták. A betegség neve arra utal, hogy a fellépő tünetek hasonlítanak a malária tüneteihez.
A betegség lefolyása során az érintett kutyák egészségi állapota fokozatosan romlik. A magas láz mellett a betegséget súlyos vérszegénység (anémia) is kíséri, mivel a paraziták elpusztítják a vörösvértesteket.
Bár léteznek különböző kezelési lehetőségek, ezek nem mindig teljesen hatékonyak. Ezért sajnos előfordulhat, hogy a babéziózissal fertőzött kutyák elpusztulnak.
A kutyamaláriát okozó Babesia canis parazita nem veszélyes az emberre. Az emberek azonban megfertőződhetnek a babézia más fajtáival, amelyek szintén kullancscsípéssel terjednek.
A kutyákra veszélyes parazita szinte az egész világon megtalálható. Míg sok évvel ezelőtt a kórokozók csak a melegebb területeken, például Afrikában vagy a földközi-tengeri térségében voltak jelen, manapság már egyre inkább megtalálhatóak Közép-Európában és a Balkánon is.
© diy13 / stock.adobe.com
Hogy milyen tünetek jelennek meg a paraziták által okozott vérszegénység következtében, az a konkrét kórokozó törzsétől függ. Ezért a kutyamalária különbözőképpen – akut (hirtelen) vagy krónikus (hosszan tartó) formában – jelenhet meg. Mindazonáltal az akut forma többször fordul elő.
A tünetek általában a megfertőződést követően három héten belül jelentkeznek. Fajtájától függően a fertőzés jelei már a kullancscsípést követő első néhány napban megjelenhetnek.
A kutyamalária leggyakoribb tüneti a következők:
Ha a betegség átterjed a központi idegrendszerre, az első tünetek mellett mozgászavar és bénulás alakul ki. Az érintett kutya akár epilepsziás rohamokat vagy veseelégtelenséget is produkálhat, ami gyakran halálos lehet.
Ha kutyája a fenti tünetek bármelyikét mutatja, azonnal keresse fel állatorvosát. Minél korábban ismeri fel a betegséget, annál nagyobb az esélye, hogy segíthet kutyáján.
Amikor az állatorvos alaposan megvizsgálja a kutyát, Önnek a lehető legrészletesebben kell válaszolnia a kérdéseire. Fontos például tudni, hogy kutyáját csípte-e megmostanában kullancs.
A közelmúltban voltak nyaralni – esetleg egy babézia szempontjából kockázatos területen? Az ilyen információk szintén megkönnyítik a diagnózis felállítását az állatorvos számára. Az állatorvos nem csak kikérdezi Önt, de különböző vizsgálatokat elvégez.
A kutyamalária gyanújának megerősítésére az állatorvos általában vérvizsgálatot végez. Ehhez vért vesz az állat füléből vagy a farka hegyéből, és mikroszkóp alatt megvizsgálja. Ott aztán a babéziák a vörösvértestekben található körte alakú struktúrákként jelennek meg.
Előfordulhat azonban, hogy a teszt negatív, holott a kutya mégis fertőzött. A biztonság kedvéért ezért gyakran további vizsgálatokra van szükség.
Ha a vérkenet eredménye bizonytalan, a megbízható diagnózis érdekében az állatorvos egy újabb vérmintát küld a laboratóriumba. Ott aztán egy speciális PCR-vizsgálatot végeznek, amely megbízhatóan kimutatja az akut fertőzés jelenlétét.
© Pee Paew / stock.adobe.com
A kutyamalária kezelésére Európában egy imidokarb hatóanyagú gyógyszer áll rendelkezésre. Az állatorvosok körülbelül kéthetente kétszer adják be. Bizonyos típusú babéziafajták viszont a doxiciklin hatóanyagot tartalmazó antibiotikumokkal kezelhetők.
A kutyamalária esetében azonban a gyógyszeres kezelés önmagában gyakran nem elegendő a tünetek enyhítésére. Ezért általában támogató kezelésekre, például infúzióra vagy vérátömlesztésre is szükség van.
A gondosan elvégzett kezelés ellenére gyakran előfordul, hogy ez nem elegendő a gyógyuláshoz. Ezért fontos, hogy megelőző intézkedésekkel védje meg kutyáját a fertőzéstől. Ez magában foglalja azt is, hogy rendszeresen átvizsgálja a kutya testét kullancsok után.
A babéziózist az azonos nevű parazita, az egysejtű babézia okozza. A betegség túlnyomórészt a meleg éghajlati övezetekben fordul elő. Sajnos azonban az éghajlat fokozódó felmelegedése miatt a babézia évek óta egyre jobban terjed, és mostanra már például Magyarországot is elérte.
A fertőzésben döntő szerepet játszanak a Dermacentor reticulatus és a Rhipicephalus sanguineus nevű kullancsok. A fertőzés nagyjából így történik:
Érdekesség: A babézia átvitele elméletileg még vérátömlesztés útján is lehetséges. Az ellenőrző intézkedéseknek köszönhetően azonban ez ma már viszonylag ritkán fordul elő.
Ha a babéziózist időben felismerik és kezelik, a beteg kutyák gyógyítása lehetséges. Előfordulhat azonban, hogy a kutya a kezelés után is élete végéig hordozza a betegséget, ez pedig időnként súlyos visszaesésekhez vezethet.
Éppen ezért fontos, hogy mindig ügyeljen kutyája egészségére, és rendszeresen vigye állatorvosi rutinvizsgálatra.
Annak érdekében, hogy kutyája ne fertőződhessen meg babéziával, egész évben gondoskodnia kell a kullancsok elleni védelemről.
Jó tudni: Sokáig úgy tartották, hogy a kullancsok csak a meleg hónapokban jelennek meg. A babézia esetei azonban az elmúlt években a hideg, téli hónapokban is megszaporodtak. Ez azért lehetséges, mert egyes kullancsfajták akár 4°C-os hőmérsékletet is képesek túlélni.
Hogy megvédje kutyáját a kullancsoktól, egész évben érdemes speciális kullancsriasztó készítményeket használni. Fontos továbbá az is, hogy minden séta után ellenőrizze kutyáját a paraziták után.
Ha a kullancs már megharapta kutyáját, Kullancs kiszedése kutyából című cikkünkből megtudhatja, hogyan távolíthatja el a hívatlan vendéget.
Jó tudni: A kullancsok más betegségeket is terjesztenek, például az anaplazmózist – még egy ok arra, hogy megvédje kutyáját a parazitáktól.
Bár a babézia elleni védőoltás nem tartozik a kutyák standard oltásai közé, létezik rá oltás. Mindazonáltal a rendelkezésre álló vakcinák nem képesek megelőzni a fertőzést, és nem minden fajta ellen hatásosak, viszont csökkenthetik a súlyos lefolyás kockázatát.
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
