© nateejindakum / stock.adobe.com
Ha egy kutya gyakran vakarózik, először általában parazitafertőzésre gondolunk. Azonban számos más oka is lehet a viszketésnek, például allergiák. A kutya allergia nem számítanak ritkaságnak, és a különböző allergiás megbetegedések száma egyre csak nő.
A kutyák leggyakoribb allergiái a következőek:
Többé-kevésbé mindhárom allergiánál ugyanazok a tünetek, ezért gyakran nagyon nehéz felállítani a diagnózist. Ezenkívül egy kutya egyszerre több allergiában is szenvedhet.
Érdemes tudni: A videóban bemutatott termékek linkjét megtalálja a videó leírásában.
A bolhaallergia nem fajtaspecifikus, valamint mindkét nemet egyenlő arányban érinti. Ezt az allergiát leggyakrabban a kevéssé gazdatest-specifikus macskabolha (Ctenocephalides felis) okozza, de más bolhafajták is előidézhetik. A bolhaallergia minden életkorban előfordulhat, bár csak legalább 6 hónapos kortól. Kiváltó oka a bolhanyálban található fehérje. A bolha harapásával ugyanis nem csak a kutya vérét szívja ki, hanem saját nyálát is bejuttatja az állat szervezetébe. Ez aztán vagy azonnali reakciót vált ki (I-es típusú reakció), melynél a szervezet 30 percen belül reagál, vagy késleltetett reakciót (IV-es típusú reakció), melynél a tünetek csak órákkal, vagy maximum 2 nappal később jelentkeznek. Azoknak a kutyáknak a szervezete, akik sokszor kerülnek kapcsolatba bolhákkal, toleranciát is kifejleszthet a vérszívókkal szemben.
Az atópia (környezeti allergia) nagyjából a kutyák 15%-át érinti. A bolhaallergiával ellentétben itt néhány fajta fokozottan veszélyeztetett. Ezek például a következők:
A betegség általában az 1-3 év között jelentkezik, nagyon ritka esetben 6 hónapos kor előtt, vagy idősebb kutyáknál. Kialakulásának feltétele a kutya fokozott hajlama a heves allergiás reakciókra. Ezek a kutyák még az ártalmatlan környezeti anyagokra is heves antitestképzéssel reagálnak, mint például a pollenre, fűre, házi porra, penészgombára. Ez aztán egy komoly, gyulladásos láncreakcióval és a szövetek károsodásával jár. Ezeket a tüneteket olykor szezonálisan lehet csak megfigyelni, mint például a füvek esetében. Az allergének pedig a légutakon vagy a bőrön keresztül jutnak a szervezetbe.
Az ételallergia minden fajtájú, nemű és korú kutyánál egyaránt előfordulhat. Kialakulásának feltétele, hogy a kutya hosszú időtartamon keresztül egy bizonyos eledelt fogyasszon, a túlzott reakció ugyanis csak ezután jelentkezik. Az eledel alkotóelemeivel szemben az egészséges kutyáknak immuntoleranciája alakul ki. Amennyiben a vastagbél-nyálkahártya védőfunkciója csökken, az allergének átjutnak a bél barrierjén, s így allergiás reakciót okoznak.
A tudomány mai állása szerint a kutyáknál bizonyos méretű fehérjék és fehérjekötések az allergének. Minden fehérje válthat ki allergiás reakciót, ennek a valószínűsége pedig a fogyasztás gyakoriságával nő. Nálunk a leggyakoribb kiváltók a marha, a tej és a tejtermékek, a tojás, a búza és a csirke. Ételallergia esetében azonnali és késleltetett reakciókról is beszélhetünk, sőt akár ezek kombinácijáról is. Így a tünetek az allergén fogyasztásától számított 30 percen belül, de akár néhány órán, napon, vagy akár héten belül is kialakulhatnak.
Minden allergia legfőbb tünete a viszketés. Bolhanyál-allergia esetén főleg a test hátsó része érintett, a hát hátulsó része, a far, a farok töve, a hátsó lábak és a has. Ezeken a helyeken a kutya vakarózik, dörzsöli őket és nem ritkán szívogatja őket. Különösen súlyossá válhat a dolog, ha az erős viszketés miatt így gyulladt, nedvedző seb alakul ki. Ezeken a területeken szívesen telepednek meg a baktériumok és az élesztőgombák is, melyek aztán csak fokozzák a viszketést.
Az atópia és az ételallergia esetében hasonló területeken figyelhetőek meg a tünetek, mely nem könnyíti meg az egyes allergiák elkülönítését. A viszketés itt a fejen, a mancsokon, a vállakon, a hason, a belső combon és a füleken alakul ki. A mancs ujjak közötti területe és alsó része be is gyulladhat. Ezenkívül a fülek és a külső hallójárat is begyulladhat. A sérült bőrfelületen gyakran itt is megtelepszenek a baktériumok és a gombák, melyek fertőzést okoznak (másodlagos fertőzés), s további viszketést okoznak. Ételallergia esetén a gyomor-bél traktusban is felléphetnek problémák, mint például hányás, hasmenés, puffadás, erős hasi fájdalom, laza széklet.
Mivel az egyes allergiák tünetei nagyon hasonlóak, diagnózist felállítani igazi kihívás. Ezenkívül a kutya természetesen többféle allergiában is szenvedhet egyidejűleg. Ezenkívül nem léteznek egyszerűen elvégezhető és megbízható tesztek, melyek megkülönböztetnék egymástól az allergiákat. Így általában kizárásos diagnózist kell alkalmazni. Továbbá a részletes anamnézis és az állapot pontos leírása is jó kiindulópont lehet.
Még ha a tünetek nem is utalnak bolhanyál-allergiára, a diagnosztikai folyamat elején ezt ki kell zárni. Az állatorvos egy bolhafésűvel vizsgálja meg az állatot, s ellenőrzi, van-e a kutya bundájában bolha vagy bolhaürülék. Ha ezek valamelyike megtalálható, akkor bolhanyál-allergiáról van szó. Egy intracutan tesz szintén hasznos lehet. Ennél bolhaaallergént és kontrollanyagot injekcióznak a kutya mellkasának bőrébe, és 15-30 perccel, valamint 4-6, 24 és 48 órával később ellenőrzik, felléptek-e allergiás reakciók. Továbbá léteznek vértesztek is a bolhanyál-allergiára, bár ezek csak az I-es típusú reakciót tudják igazolni. Ezenkívül létezik még egy diagnosztikai módszer, melynél bizonyos bolhaelleni készítménnyel kezelik a kutyát és az összes háztartásban élő állatot. A bolhaallergia valószínűsíthető, ha a terápia sikeres.
Az ételallergia kimutatása vagy kizárása bőrgyógyászok javaslata alapján csak eliminációs vagy kizárásos diéta alkalmazásával lehetséges. Ennek a diétának a keretén belül a kutya egy legalább 8 hetes időtartamon keresztül csak egyetlen fehérje- és egyetlen szénhidrátforrást fogyaszthat, s méghozzá olyat, melyet még sohasem evett előtte. Mivel ezzel az anyaggal még nem találkozott korábban a szervezete, nem is alakulhat ki rá semmilyen reakció. A diéta alatt az állat semmi mást nem ehet, tehát a jutalomfalatoknak és a finomságoknak is csak ezeket a bizonyos összetevőket szabad tartalmazniuk.
Bőrgyógyászok ilyenkor házi készítésű eledelt javasolnak. Amennyiben ez valamiért nem megoldható a gazdi számára, léteznek már hidrolizált diéták is. Ezeknél az alkotóelemek olyan aprók, hogy a kutya szervezete nem képes őket allergénként felismerni. Ezenkívül szóba jöhet még a mono-protein tápok alkalmazása. Az ilyen diétáknak jelentősen javítaniuk kell a tüneteken. Ezek lecsengése után ismét a korábbi eledelt kell alkalmazni, s mintegy provokálni a tünetek kialakulását. Amennyiben ismét fellépnek, máris megállapítható az ételallergia.
Az atópia diagnózisa klinikailag és más megbetegedések kizárásával lehetséges. Csak akkor lehet egyértelműen atópiát diagnosztizálni, ha néhány szempont tisztázásra kerül. A tünetegyüttes, a kor, a viszketés mintája, s egyéb tényezők össze kell, hogy álljanak, ezenkívül a viszketés minden más okát ki kell zárni. Ekkor aztán az állatorvos elvégezhet specifikus vizsgálatokat, hogy azonosítsa a kiváltó allergéneket. Erre kiválóan alkalmas az intracutan teszt, melynél allergéneket fecskendeznek a kutya bőrébe, hogy így megállapítsák az általuk kiváltott esetleges reakciókat. Ezt a tesztet mindig tapasztalt bőrgyógyászra érdemes bízni. Egy allergiateszt vérrel is elvégezhető, de itt előfordulhatnak fals pozitív eredmények is.
Az allergia legjobb kezelési módja, ha elkerüljük a kiváltó allergént – ez azonban esetenként nehézkes lehet. A bolhaallergia kezelése a bolhák következetes elpusztításából és újbóli megjelenésük megelőzéséből áll. Ezenkívül a háztartásban élő egyéb állatokat is rendszeresen bolhátlanítani kell, hogy az allergiás kutya a lehető legkevésbé kerüljön kapcsolatba bolhákkal. Főként allergiás ebek esetében pedig az állat környezetének tisztítása szintén szükséges. Amennyiben viszketés is fellépett, a másodlagos fertőzés elkerülése érdekében arra alkalmas készítményekkel kell kezelni.
Ételallergia esetében fontos azonosítani a kiváltó allergént (pl. marha), mivel ezután az adott összetevő kihagyásától eltekintve normál módon lehet etetni a kutyát. Amennyiben az allergént nem sikerül beazonosítani, vagy az állat több fehérjével szemben is érzékeny, a hidrolizált tápok alkalmazása jöhet szóba. Nem olyan régóta már fehérjeforrásként rovarokat tartalmazó tápok is elérhetőek a piacon, melyek új kapukat nyitnak meg a diagnosztika és a terápia előtt. A viszketés itt jelentősen rosszabbul kezelhető különböző készítményekkel, mint például glükokortikoidok vagy antihisztamin segítségével. Ezek a gyógyszerek ételallergia esetében nem annyira hatásosak, min bolhaallergiánál vagy atópiánál. Ezenkívül fontos, hogy a másodlagos megbetegedéseket, mint például a fülgyulladást vagy a bőrfertőzést szintén kezeljék.
Fedezze fel hipoallergén eledeleink széles választékát.
Az atópia kezelése sajnos igazi kihívás, hiszen szinten lehetetlen elkerülni a kiváltó allergént. Ha a viszketés csak az év néhány hónapjában jelentkezik, ebben az időszakban lehet viszketéscsillapító gyógyszereket adni a kutyának. Ha azonban hosszabb időtartamon át tapasztalható a viszketés, egy hiposzenzibilizáció javasolt. Ez egy immunterápiát jelent. A kutyák ekkor folyamatosan emelt koncentrációban kapják a kiváltó allergént. Ez stimulálja a kutya immunrendszerét, s így kialakul az allergénnel szembeni tolerancia.
Azonban ez a terápia nem mindig sikeres. Kiegészítésképpen lehet viszketéscsillapító gyógyszereket alkalmazni, korizont, ciklosporint, esszenciális zsírsavakat vagy oclacitinibet. A közelmúltban megjelent az atópia viszketése ellen egy új készítmény, monoklonális antitestekkel. Ezek az antitestek ,,elfogják” azt az anyagot, mely a viszketésért felelős, s a szervezet saját fehérjéjeként beépítik az anyagcsere folyamatába. Ez a terápiás forma egyelőre nagyon sikeres, s könnyen tolerálható az állat szervezete számára.
Az allergiákat nehéz megelőzni, mivel sok különböző tényező lehet érte felelős a kutyák esetében. Ha csak egy allergiát megállapítanak a kutyánál, várhatóan több követi majd. A bolhaallergia elkerülése érdekében érdemes figyelni a következetes bolha- és parazitakezelésekre. Ezenkívül érdemes változatos fehérjeforrásokat kínálni a kutya számára. Egzotikus fehérjéket nem tanácsos adni a kutyának, hogy ezeket egy esetlegesen fellépő allergia esetén kizárásos diéta keretében lehessen alkalmazni. Mivel az atópia egy öröklött allergia, az ebben szenvedő kutyákat nem érdemes tenyésztéshez alkalmazni.
