© alexugalek / stock.adobe.com
Ha csomót érez a kutyája mellében, akkor meg kell kongatni a vészharangokat. Az alábbi cikkben összefoglaltuk Önnek, hogy miért utalhat a csomó emlőrákra, és hogyan tudja állatorvosa felismerni és kezelni a kutyák emlődaganatát.
Az emlőrák fő tünete kutyáknál az, amikor egy vagy több csomó jelenik meg a mellbimbók és az tejmirigyek (emlőmirigyek) területén. Ezek általában érdes tapintásúak, és az egyik, illetve mindkét oldali emlőmirigyeket érintik.
Ha a daganat begyullad, a szövet tovább duzzadhat, és nagyon fájdalmas lehet kutyája számára. Ebben az esetben sok kutyatulajdonos összekeveri a vörös és meleg területet az emlőmirigy gyulladásával (mastitis).
A legtöbb gazdi akkor veszi észre az emlődaganatot kutyájánál, amikor kis csomókat talál a kutya emlőmirigyén. Ha a méret növekedését is észleli, mindenképpen érdemes állatorvossal megvizsgáltatni.
Az állatorvos megvizsgálja a daganatot, a környező mirigyszövetet és a kutya regionális nyirokcsomóit. Egy röntgenvizsgálat segítségével közelebbről is szemügyre tudja venni a szövetet, és meg tudja találni az esetleges áttéteket más szervekben.
Az ultrahangvizsgálat (szonográfia) szintén segít neki a hasi elváltozások észlelésében és a daganat rosszindulatúságának megítélésében a visszhangmintázat alapján.
Az állatorvos vérmintát is vesz a kutyától. Speciális paraméterek segítségével így pontosabban meg tudja ítélni a vesék és a máj működését. Ha a rák előrehaladott állapotban van, a vérből tumormarkereket is ki lehet mutatni.
Néha az állatorvos szövetmintát is vesz, és laboratóriumban elemzi azt. Ez önmagában azonban nem mindig ad megbízható diagnózist.
© velimir / stock.adobe.com
Az állatorvosok a kutyák emlődaganatát általában sebészi úton, nem pedig kemoterápiával kezelik. Ha a rák még korai stádiumban van, az is előnyös lehet, ha megvárjuk, amíg a daganat elér egy bizonyos méretet. Ez lehetővé teszi az állatorvos számára, hogy megteremtse a legjobb feltételeket a sikeres műtéthez.
Ha csak egy emlőmirigy érintett, elegendő lehet csak ezt az egyet eltávolítani. Ha viszont mindkét oldal érintett, akkor az állatorvosnak alaposan körbe kell vágnia a szövetet, és esetlegesen az egész emlőmirigyet el kell távolítania.
Mindenesetre fontos, hogy állatorvosa a műtéti beavatkozás után rendszeresen felülvizsgálja négylábú barátja állapotát. Ő ugyanis idejekorán felismerheti az emlődaganat kiújulását, és ellenintézkedéseket kezdeményezhet.
Sajnos a kutyák emlődaganatainak kiújulási aránya általában nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a daganat egy idő után a sikeres eltávolítás ellenére is kiújul.
Az emlőrák rosszindulatúsága a következő tényezőktől is függ:
Ha a daganat más szervekre, például a tüdőre is átterjedt (áttétes), az szintén negatívan befolyásolja a prognózist.
Más tényezők is ronthatják az életkilátásokat. A prognózis a kutya étrendjétől is függ. Fontos, hogy a kutya ne fogyjon és ne veszítsen izmot. Ebben nagy szerepet játszik a magas zsír- és kalóriatartalmú étrend. Ez ugyanis segít a kutyának ellensúlyozni a súlyos fogyást.
A kutya emlője egy összetett mirigy. A hormonális ciklustól – különösen a progeszteron hormontól – függően ciklikusan változik.
Mivel a mirigyek különböző sejttípusokból állnak, az emlődaganatoknak is különböző típusai vannak. Nem ritka, hogy vegyes formák fordulnak elő, amelyek különböző sejtekből állnak. A szakemberek ezért az érintett sejtektől függően a következőképpen osztályozzák a kutyák emlődaganatait:
| Rosszindulatú tumorok | Jóindulatú tumorok | Az emlőmmirigy kóros hiperpláziája (megnagyobbodása) vagy diszpláziája (rendellenessége) |
| nem beszűrődő karcinóma | adenóma | duktális hiperplázia |
| komplex karcinóma | fibroadenóma | lobuláris hiperplázia (a mirigylobulák kóros megnagyobbodása) |
| egyszerű karcinóma | jóindulatú vegyes daganat | ciszták |
| különleges típusok: orsósejtes, laphámsejtes, mucinózus és lipidben gazdag karcinóma | duktális pappilóma | duktális ektézia |
| szarkóma (pl. fibro- vagy osteoszarkóma) | fokális fibrózis (a kötőszövet abnormális burjánzása) | |
| karcinoszarkóma | gynectomastia (az emlőmirigyek megnagyobbodása kan kutyáknál) |
Az emlődaganat a leggyakoribb daganat a szuka kutyáknál. Mindazonáltal a kan kutyáknál is kialakulhat.
Míg a keverék kutyák általában ritkábban szenvednek tőle, bizonyos fajták fajtatiszta kutyái többé-kevésbé hajlamosak az emlőrákra. A collie-k és a boxerek esetében kisebb a kockázat, míg a tacskók, uszkárok és pointerek nagyobb valószínűséggel szenvednek ebben a betegségben a tanulmányok szerint.
A nem és a fajta mellett a kutya életkora is befolyásolja a betegség kockázatát. A kutyák emlődaganata gyakrabban fordul elő idősebb korban, körülbelül kilenc és tizenegy éves kor között.
© Ermolaev Alexandr / stock.adobe.com
Számos módja van annak, hogy csökkentse kutyája emlőrákjának kockázatát. Bár a vemhesség nem játszik kialakulásában szerepet, a következőkkel megvédheti kutyáját az emlőrák kialakulásától:
Ha korán ivartalaníttatja kutyáját, kedvencénél kisebb valószínűséggel fog emlőrák kialakulni. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mi az ivartalanítás legmegfelelőbb ideje. Mindazonáltal az állatorvosok általában az első és a második tüzelés között javasolják.
Köztudott, hogy az elhízás emlődaganatot okoz a kutyáknál. Ezért ügyeljen arra, hogy kedvencét kiegyensúlyozott és egészséges módon etesse. Ügyeljen arra, hogy a táplálék mennyiségét kutyája igényeihez igazítsa. Emellett mindig figyeljen arra, hogy négylábú barátja eleget mozogjon.
A hormonok, pontosabban a progeszteronhoz hasonló progesztogének elősegítik az emlődaganatok kialakulását a kutyáknál. Ha hormonkezelést fontolgat, ezt a döntést csak állatorvosával konzultálva hozza meg.
A kutyák emlődaganata genetikai eredetű lehet. Bár léteznek speciális tesztek, amelyekkel kimutathatók a tumorszupresszor gének (p53) mutációi, az eredmény nem mindig meggyőző.
Ha kutyája már kicsit idősebb, és nincs ivartalanítva, különösen ajánlatos évente állatorvosi vizsgálatra vinni. Ez lehetővé teszi az emlődaganat kialakulásának korai felismerését és leküzdését.
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
