© Ivan kmit / stock.adobe.com
Nem kérdés, hogy a kutya oltás halálos fertőző betegségektől óvják meg a kedvenceinket. Melyik oltásokat érdemes azonban beadatni kutyánknak? Mit jelent a kölyökkutyák alapimmunizálása, és milyen gyakran kell ismételni az oltásokat?
Az utóbbi években egyre több kritika éri az oltásokat. Az oltások drága hatóanyagai miatti bosszankodás, a gyógyszertári vállalatok profit iránti kapzsisága, és az esetlegesen szükségtelen ismétlőoltások már nagyobb gondot jelentenek néhány kutyatulajdonosnak, mint a betegségektől való félelem.
Mindemellett nem szabad azonban elfelejteni, hogy néhány veszélyes fertőző betegséget csak akkor lehet kordában tartani, ha követjük a szigorú oltási terveket.
A különösen fertőző betegségek elleni átfogó átoltottsággal a fertőzési kockázat és az adott betegséghez kapcsolódó halálesetek számát jelentősen csökkenteni lehet. Minden beoltott kutya hozzájárul ahhoz, hogy a járványokat korlátok közé szorítsák vagy megakadályozzák. Így az oltással nem csak saját háziállata életét óvja, hanem a többi állatét is.
A kutya oltások megbízható védelmet nyújthatnak, amit Ön megadhat kedvencének. Megóvják négylábú barátainkat életveszélyes betegségektől, mint például a szopornyica, parvovírus, leptoszpirózis, fertőző májgyulladás, veszettség, kennelköhögés, babézia és Lyme-kór. A nemzeti oltási bizottságok által kiadott oltási ajánlások két részre osztják az oltásokat: kötelező és ajánlott oltásokra.
A kötelező oltások azok, amiket minden kutyának minden körülmények között meg kell kapnia. Olyan kórokozók ellen védenek, melyek általában halálos lefolyásúak és a háziállat életét, s akár a gazdájáét is veszélyeztethetik. Ezeket mindenképpen be kell adni a kutyáknak. Sok ország beutazási engedélyéhez is szükségesek, s ezáltal a háziállat útlevelébe is be kell őket vezetni.
Az ajánlott oltások ezzel ellentétben nem ennyire széleskörűen pártoltak. Bár nem kevésbé fontosak, nem mindig érintenek minden kutyát. Az oltások szükségességét többféle tényező határozza meg, mint például az állat kora, alkata és élettere. Hogy van-e egy adott oltásnak tehát értelme, azt egyénileg kell eldönteni. Az ajánlott oltások hasznát és kockázatát tehát állatorvosával együtt mérlegeljék, mielőtt egy ilyen kutya oltás ellen vagy mellett döntene.
A szopornyica egy nagyon fertőző vírusbetegség. Súlyos gyomor-bélrendszeri problémákhoz, légúti megbetegedésekhez (erős köhögés, gennyes orr- és szemváladék), esetleg halálos görcsökhöz vagy bénuláshoz is vezethet (idegrendszert támadó betegség esetében).
A betegséget okozó kórokozót, a canine adenovirust általában vizeletet tartalmazó víz vagy táp fogyasztásával kapják el a kutyák. Lázat, szem-, máj- és vesegyulladást okoz. További tünetei még a hányás, hasmenés és fájdalom. Halálhoz általában a fiatal vagy gyenge kutyák esetében vezet.
Ezt a betegséget a rendkívül fertőző és ellenálló CPV DNS-vírus váltja ki. Az általa kiváltott erős hányás, magas láz (akár 41,5 °C) és véres hasmenés miatti dehidratáció és intoxikáció következtében különösen a fiatal kutyák halnak meg. Azonban még ha az állat szervezete látszólag le is győzte a betegséget, néhány évvel későbbi következményei lehetnek az immungyengeség és különböző szívproblémák, melyek szintén halálos kimenetelűek lehetnek.
A leptoszpirózist, avagy stuttgarti kutyabetegséget a leptospira baktérium okozza, hordozói a rágcsálók. A vizeletükkel távozó korokozók összegyűlnek és elszaporodnak a pocsolyákban és vizekben, s onnan bekerülnek a kutyák szervezetébe. Különösen fiatal és gyenge immunrendszerű kutyáknál vezethet súlyos szervi károsodáshoz, s akár halálhoz is. A leptoszpirózis az utóbbi években jelentősen elterjedt – s mivel emberek is elkaphatják és számukra is veszélyes lehet, érdemes mielőbb beoltatnia ellene kutyáját.
A leptoszpirózishoz hasonlóan a veszettség is veszélyes az emberre is. Mivel az emberek esetében a tünetek megjelenésével már mindenképpen halálos, a kutyáknál már csak a gyanúját is kötelező jelenteni. Ők a Lyssavírus miatt betegednek meg, tipikus tüneteik a nyáladzás és a fokozott agresszió, s számukra a kór esetükben mindenképpen halálos kimenetelű.
© lalalululala / stock.adobe.com
A kennelköhögés vagy parainfluenza főleg sok kutyát összegyűjtő helyeken veszélyes, például kiállításokon vagy kutyatalálkozókon. Évszaktól függően azonban felbukkanhat kisebb kutyacsoportokban is, például kutyasport-egyesületekben vagy kutyasétáltató közösségekben is. A különösen fertőző vírus légúti megbetegedésekhez vezet (általában kellemetlen, száraz köhögéshez). Különösen gyenge immunrendszerű kutyák kaphatnak tőle súlyos tüdőgyulladást, mely végzetes is lehet. Egy oltás ellene tehát általában igencsak ajánlatos.
Ez a bakteriális fertőzés a kullancs csípésével terjed. Általában ártalmatlan, de okozhat lázat, bágyadtságot, nyirokcsomó-duzzanatot és bénulást is. Ha nem kezelik, több ízületnél is krónikus ízületi gyulladáshoz vezethet. Védőoltás ellene elsősorban csak olyan területeken javasolt, ahol nagy a fertőzés kockázata. Egyéb esetekben a kullancsok elleni megfelelő védekezés elegendő.
Szintén a kullancs csípése okozza a babéziát (melyet kutyamaláriának is hívnak). Kezelés nélkül ez az agresszív, lázzal járó fertőzés néhány nap alatt tönkreteszi a vörösvértesteket az állat szervezetében és halált okoz. Az olyan országokban, ahol gyakran előfordulnak babéziával fertőzött kullancsok, nem csak a természetes védekezési mechanizmusok ajánlottak – mint például a kutya kullancsra történő kivizsgálása és a hatékony megelőzés –, hanem a betegség elleni oltás is. Ez azonban csak a betegség súlyos lefolyásától véd meg, magától a fertőzéstől nem.
Itt elsősorban bőrgomba-fertőzésekről beszélünk, melyek igen gyakoriak a kutyáknál. Leggyakoribb kórokozója a dermatophyte microsporum canis, mely korpás hámláshoz és kéregképződéshez vezet az állta bőrén, s az érintett területen gyakran a szőr kihullásához is. A gomba más fertőzött állatokról és fertőzött környezetről (kosárkáról, szőnyegről vagy fésűről) is átterjedhet az állatra. Már fennálló eseteknél a kezelés kiegészítéseképpen hasznos lehet az ellene való oltás is.
A leishmaniózis a Dél-Európában előforduló homoki szúnyog és lepkeszúnyog által terjed. A vérszívó paraziták a kutyák sejtjeit és szerveit támadják meg, s ha nem kezelik, a betegség halálos kimenetelű (általában az idegrendszer összeomlása miatt). Az ellene újonnan kifejlesztett védőoltás ugyan megakadályozni nem tudja a betegséget, a kutya szervezetének arra adott immunválaszát megerősítheti.
Ha bár abban, hogy hányszor és milyen időközönként kell ismételni az oltásokat, nemigen van egyetértés, az állatorvosok és a gazdik abban mégis csak megegyeznek, hogy a kölyökkutyák mielőbbi alapimmunizálása szükséges dolog. Amikor a szoptatás után, nyolchetes korban az anyatejjel átadott antitestek általi védelem lassacskán csökken, el kell kezdeni az alapimmunizálást.
Egy oltás során élő vagy legyengített baktériumokat/vírusokat, vagy azok egyes részeit juttatják az állat szervezetébe. A szervezet pedig antitestek termelésével reagál erre, melyek egy későbbi fertőzés esetén legyőzhetik a kórokozókat.
A betegségekkel szembeni teljes immunitás azonban rendszerint csak a második vagy a harmadik injekció után jön létre. A 6-8 hetes korban kapott első oltás ugyanis csak aktiválja az immunrendszert, ami az ismétlőoltás nélkül teljesen értelmetlen.
Ha a kutya már a harmadik oltást is megkapta (16-15 hónapos korában, oltóanyagtól függően), akkor lezárul az alapimmunizálás. Az idő múlásával az immunrendszer válaszreakciója azonban egyre csak lecsökken. Hogy a veszélyes fertőző betegségek elleni védelem a kutya egész életén át fennmaradjon, bizonyos időközönként meg kell ismételni az oltásokat.
A néhány évvel alkalmazott gyakorlattól, vagyis az évenkénti ismétléstől azonban mára már el lehet térni. Az Állatorvos Világszövetség (World Small Animal Veterinary Association (WSAVA)) a legtöbb kutya oltás esetében – például veszettség elleni – a háromévenkénti ismétlést bőven elegendőnek tartja. A kennelköhögés és a leptoszpirózis esetében azonban szükséges az évenkénti ismétlés.
Hogy kedvence folyamatosan rendelkezzen a fent említett betegségek elleni védelemmel, érdemes egy szigorú oltási tervhez tartania magát. Az alábbi séma az általánosan elfogadott ajánlások alapján készült. Mindazonáltal nem helyettesíti az állatorvosával való konzultációt, mely során a lehetséges ajánlott oltások lehetőségét is megbeszélhetik.
| Betegség | Alapimmunizálás | Ismétlés | ||||
| 8. hét | 12. hét | 16. hét | 15. hónap | Évente | kb. 3 évente | |
| Szopornyica | ● | ● | ● | ● | ● | |
| Hepatitis (H.c.c.) | ● | ● | ● | ● | ● | |
| Parvóvírus | ● | ● | ● | ● | ● | |
| Leptoszpirózis | ● | ● | ● | ● | ||
| Veszettség | ● | ● | ● | ● | ||
| Kennelköhögés | ● | ● | ● | ● |
Az itt feltüntetett ajánlások egészséges kutyákra vonatkoznak, különösebb fertőzési kockázat nélkül. Különösen veszélyeztetett kölyökkutyák és fokozott fertőzési kockázatú kutyáknál, például a kennelköhögés ellen érdemes lehet széleskörűbb oltási programot alkalmazni. Konzultáljon állatorvosával, és kérdezze meg, mely oltóanyagokat javasolja az Ön kutyájának.
A beteg kutyákat alapvetően nem szabad beoltatni. Hogy az oltások mellékhatásainak a lehető legalacsonyabb kockázata legyen, a kutya oltás pillanatában kedvencének egészségesnek kell lennie, túl kell lennie a féregtelenítésen, továbbá parazita sem lehet benne. Ha kutyája lázas, hasmenése van, vagy valamilyen betegség egyéb tüneteit mutatja, először ezeket kell kezelni.
Az engedélyezett oltásokat rendszerint jól bírják a kutyák. Fontos, hogy a kutya oltás idején a kölyökkutya egészséges legyen, s egy minimum kort elérjen már (legalább 8 hét), hogy szervezete megfelelően reagálhasson a hatóanyagokra. A súlyos mellékhatások valószínűsége így a minimumra csökken. Az alábbiakban felsorolt lehetséges mellékhatások általában 2-3 napig tartanak, de maximum egy hétig:
Ha ezeket, vagy egyéb tüneteket több mint két napig észleli kedvencén, feltétlenül forduljon állatorvoshoz.
Rendszerint az állatorvosok kombinált oltásokat kínálnak, így gyakran egy injekció is elegendő többféle kutyabetegség elleni védelemhez (például 6 betegség elleni kombinált oltás: szopornyica, parvóvírus, H.c.c., leptoszpirózis, kennelköhögés és veszettség). Ezek a kombinált oltások általában 50-70 euróba kerülnek. Állatorvostól és az alkalmazott kutya oltás hatóanyagától függően persze lehetnek olcsóbban és drágábbak is. Érdemes ezért előre tájékozódni, mennyibe fog kerülni a szükséges kutya oltás az Ön állatorvosánál.
Alapvetően pedig gondoljon arra, hogy a kutya oltás költségei még mindig sokkal alacsonyabbak, mint az esetleges veszélyes korokozók által okozott fertőzések gyógykezeléseinek árai.
Kutyája egészsége pedig természetesen mindig élvezzen prioritást.
Minden jót kívánunk Önnek és kedvencének!
A müncheni Ludwigs Maximilians Egyetemen folytatott állatorvosi tanulmányaim és doktori tanulmányaim során számos betekintést nyerhettem az állatorvoslás különböző területeibe. 2011 óta állatorvosként praktizálok a legkülönfélébb állatokkal és azok betegségeivel. Szenvedélyem a feladathoz tartozik, hogy a lehető legjobban segítsek betegeimnek és biztosítsam jólétüket. Állatorvosként, valamint hosszú ideje kutyatulajdonosként és kutyás sportolóként szerzőként is szívesen osztom meg tudásomat.
