© gamelover / stock.adobe.com
Egy apró köhintés még a kutyáknál is belefér olykor-olykor. Azonban, ha egyre gyakrabban fordul elő, és főleg éjszaka vagy terhelés esetén, akár szívasztmát is jelezhet. Hogy ez a betegség hogyan ismerhető fel, valamint hogyan tud beteg kedvencének legjobban segíteni, megtudhatja cikkünkből.
A szívasztma egy tünet, amit többféle alapbetegség vált ki. A leggyakoribb kiváltó ok az úgynevezett balszívfél-elégtelenség, mely leginkább a kisebb termetű kutyákat érinti.
Az állat ilyenkor jellemzően alvás közben, vagy terhelés alatt szenved a köhögéstől.
Ha a mitrális billentyű zárva van, az megakadályozza, hogy a vér visszaáramoljon a kamrából a bal pitvarba.
A szívasztma általában csak a betegség előrehaladottabb stádiumában jelenik meg, a hátterében álló balszívfél-elégtelenség következtében pedig egyéb klinikai tünetek kísérik:
Szívasztma esetén leggyakrabban a mitrális billentyű elégtelensége áll a háttérben. Ez a balszívfél-elégtelenség a leggyakoribb szerzett szívbetegség a kutyáknál. Öröklési hajlam is sejthető mögötte, de egyéb környezeti hatások sem zárhatóak ki okai közül.
A mitrális billentyű fokozatos megvastagodása miatt a bal pitvar és kamra között az már nem tud megfelelően zárni. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a bal pitvar volumennövekedése miatt megnagyobbodhat a szív.
Ha a vér visszatorlódik a tüdőbe, a benne található víz a tüdőrostokba nyomódik. Ennek következtében a víz felhalmozódik a tüdőben (tüdőödéma) vagy a mellüregben (pleurális folyadékgyülem). Mindkét állapot a köhögőreceptorok fokozott ingerlésével, valamint a tüdő baloldali főágára eső nyomás megnövekedésével jár. Így pedig kialakul a kutyánál a szívasztma.
Hogy a betegség előrehaladása jobban azonosítható legyen, a kardiológusok négy különböző stádiumra osztották, ahol az 1-es a csekély mértékű, a 4-es az előrehaladott, tünetekkel járó mitrális endokardiózist jelenti.
© Тарас Нагирняк / stock.adobe.com
Ha kutyája szívasztmában szenved, vagy a mitrális endokardiózis egyéb tüneteit mutatja, keresse fel állatorvosát. Ő az anamnézis során fontos jelekre figyelhet fel, mint például a teljesítmény csökkenése vagy az éjszakai köhögés.
Ezt követően az általános klinikai kivizsgálás során az állatorvos eldönti, hogy kardiológiai (szívprobléma), vagy légzési (tüdőprobléma) ok áll a háttérben.
Hogy a mitrális endokardiózis diagnózisa biztos legyen, az állatorvos végül egy speciális vizsgálatot végez kutyáján. Egy sztetoszkóp segítségével kiértékeli a különböző szívbillentyűk működését, valamint a tüdő állapotát. Így meg tudja például különböztetni egymástól a levegővel telt tüdőt a vízzel telitől (tüdőödéma).
Mivel a megbetegedés gyakran részben életveszélyes szívritmuszavarokkal jár együtt, egy EKG-vizsgálat is ajánlatos. Ez az eljárás segít megmérni a kutya szívének elektromos aktivitását.
Egy további lehetőség a képalkotó vizsgálatok alkalmazása, mint például a röntgen vagy az ultrahang. A röntgenvizsgálat segítségével láthatóvá válik az esetleges tüdőödéma, és a bal pitvar megnövekedése is. Ezzel szemben az ultrahang a billentyű zárófunkcióját mutatja meg, valamint a vér szívben történő áramlását.
Mivel a szívasztma csak a tünet, a legfontosabb, hogy a háttérben megbúvó betegséget kezeljék. A tudomány jelenlegi állása alapján egy mitrális endokardiózist nem kell minden stádiumban rögtön kezelni. Ha azonban kutyája már szívasztmában szenved, valószínűleg előrehaladottabb a betegség.
Előrehaladottabb stádiumokban, például, ha már kialakul egy tüdőödéma, egy gyógyszeres kezelés javasolt, például a következők:
Hogy a beteg kutya a lehető legtovább élhessen a betegséggel, az állatorvos és a gazdi együttműködése nagyon fontos. Előfordulhat például, hogy állatorvosa azt tanácsolja Önnek, vezessen kedvence légzéséről naplót.
Normális esetben a kutya percenként 10-30 alkalommal vesz levegőt. Egy légzési naplóban rögzítheti, hogy kedvence nyugalmi állapotban hányszor vesz levegőt.
Ha ez a szám tartósan 40 fölé megy, az valószínűleg a betegség súlyosbodását jelzi.
Minél hamarabb tisztázzák a szívasztma okát, kedvence annál jobb prognózisra számíthat. A mitrális endokardiózis ritkább esetekben a szemölcsizmokat a vitorlabillentyűkkel összekötő ínhúrok elszakadásához vagy a bal pitvar beszakadásához is vezethet. Legrosszabb esetben elvérzik a kutya, az utóbbi eset ugyanis egy visszafordíthatatlan folyamat.
A mitrális endokardiózis okozta szívasztmát nem lehet megelőzni a kutyáknál. Hogy azonban ne forduljanak elő súlyos komplikációk, a betegség időben felismerése és az állatorvossal való együttműködés kulcsfontosságú.
A Giessen-i Justus-Liebig Egyetemen átfogó állatorvosi képzést kaptam, és sokféle területen gyűjtöttem tapasztalatokat, például kisállatok, nagyállatok és az egzotikus orvoslás terén, valamint farmakológia, patológia és élelmiszer-higiénia területén. Azóta nemcsak állatorvos-szerzőként dolgoztam, hanem elkészítettem a tudományos alapokon nyugvó disszertációmat is. Célom, hogy a jövőben jobban megvédjem az állatokat a bakteriális kórokozóktól. Állatorvosi ismereteim mellett megosztom saját tapasztalataimat is boldog kutyatartóként, és meg tudom érteni és tisztázni a felmerülő félelmeket és problémákat, valamint az állategészségügyre vonatkozó egyéb fontos kérdéseket.
