Megfelelő eledel felnőtt kutyáknak
Legyen szó akár régi, akár újdonsült kutyatartóról: a megfelelő táplálkozás döntő szerepet játszik négylábú barátja életében, hiszen kutyája egészsége szorosan összefügg az étrendjével. A megfelelő táp hatással lehet jó közérzetére, vitalitására és várható élettartamára, valamint fokozhatja, illetve növelheti is mindezt. A rossz étrend túlsúlyhoz, diabéteszhez, szív- és érrendszeri problémákhoz, gerinc- és ízületi panaszokhoz, vesebetegségekhez, sőt akár még rákhoz is vezethet. Ezért nem csoda, hogy manapság nagy hangsúlyt fektetnek a témára és a szakirodalomban, tanácsadó oldalakon és internetfórumokon majdnem annyi véleményt találhat a megfelelő táplálkozásról, mint ahány kutyafajta létezik.
Mégis melyik táp lehet a tökéletes választás kedvencem számára? Ezt a kérdést nem lehet általánosságban minden kutyára kiterjedően megválaszolni, ugyanis nem minden eb azonos. Mérettől, kortól, egészségügyi állapottól, súlytól és aktivitástól függően különböznek az eledelre vonatkozó igények. A négylábúja számára tökéletes tápot kizárólag Ön találhatja meg mindezeket figyelembe véve. Végső soron nemcsak kutyája szükségleit kell ekkor szem előtt tartania, hanem adott élethelyzetét is. Ami valakinek könnyen megvalósítható a mindennapokban, az másnak nagy kihívást jelenthet. Az ár, az eledel beszerzési helye és az idő mind szerepet játszik abban, hogy eldöntse, melyik a legjobb etetési módszer. Fontos, hogy hosszú távon adagolja azt a tápot kutyusának, ami jót tesz neki, mivel a gyakori tápváltás általában nagyon megterhelő az állat szervezete számára, aminek hasmenés, puffadás és egyéb emésztési problémák lehetnek a következményei.
Tehát mi nem tudjuk egyértelműen megválaszolni a kérdést, hogy melyik a tökéletes eledel kutyusa számára. A következőkben megtalálhatja azonban a legfontosabb kritériumokat, amelyek segíthetnek az optimális táp megtalálásában.
Felnőtt tápra való átállás
Általában egy kölyök az első 3-4 hétben kizárólag anyatejjel táplálkozik. Fokozatosan szokik rá a szilárd eledelre és speciális kölyöktápot kap, ami fedezi óriási energiaszükségletét. Ha tenyésztőtől vásárol kiskutyát, akkor rendszerint kézhez kap az első hetekre vonatkozó etetési tervet. Sokan még az addig fogyasztott kölyöktápból is adnak egy keveset. A hatodik hónap után ajánlott a táp energiasűrűségét csökkenteni, hogy megakadályozza az állat túl gyors fejlődését. Ha túl gyorsan nőnek meg, az általában ízületi problémákhoz vezet, mint pl. csípő- és könyökízületi diszplázia, ami a kutya egész életében problémát okozhat. A kölyöktáp után először junior tápra (fiatal kutyáknak való) vagy pedig közvetlenül felnőtt eledelre válthat. Attól függően, hogy dönt, a felnőtt tápot a 6. hónaptól, de legkésőbb a 18. hónaptól javasolt alkalmazni. A kiskutyáknak célszerű 10-12 hónapos korukban már mindenképpen felnőtt eledelt adni, ha marmagassága már nem nő tovább.
Felnőtt kutyák energiaszükséglete
A felnőtt tápra való átállás előtt felmerül a kérdés: tulajdonképpen mire van szüksége az ebemnek? Mint, ahogy az embereknél, az állatoknál is különbözik az energiaszükséglet nemtől, mérettől és aktivitástól függően. Míg egy profi sportoló nem ritkán 4000 vagy akár több kcal-t is elfogyaszt naponta, addig egy irodai dolgozónak 2000 kcal is fedezi napi energiaszükségletét. Ez ugyanígy működik a kutyáknál is: egy ölebnek lényegesen alacsonyabb az energiaszükséglete, mint egy szánhúzó kutyának. A következő alapszabály érvényes a szükséges energiamennyiség kiszámolására azon „normál családi kutyáknál”, akik nincsenek kitéve különösebb terhelésnek: kb. 57 kcal táp elegendő kilogrammonként.
Fontos tápanyagok
A fehérje (protein), a zsír, a szénhidrát, a vitaminok és a nyomelemek azok a fő tápanyagok, amelyeknek be kell jutniuk a kutya szervezetébe táplálékán keresztül. Ezek energiát adnak számára és gondoskodnak arról, hogy létfontosságú funkciói egészségesek maradjanak. Ezzel szemben a hiányzó tápanyagok erősen megterhelhetik az egész szervezetet, a csontokat, az izmokat és a belső szerveket, továbbá betegségekhez vezethetnek.
Fehérjék
Kétségtelenül a fehérje a legfontosabb energiaforrás kutyája számára. A proteinben lévő aminosavak ugyanis létfontosságúak. A hús különösen kiváló fehérjeforrás. Ezért célszerű, ha az eb tápja legalább 70%-ban húsból készül. Alapvetően szinte bármilyen húsféléről lehet szó: marha, bárány, disznó, nyúl vagy szárnyas. A belsőségek közül a máj, a szív, a vese, lép és a gyomor (tisztítatlan) javasoltak. A kutya nagymértékű hússzükséglete nem véletlen, hiszen a farkas közvetlen leszármazottja, így a húsevő ragadozók közé tartozik. Erős fogai és rágóizmai, viszonylag rövid bélrendszere és különösen agresszív emésztőnedvei a húsfogyasztás tökéletes „eszközei“. Fontos, hogy a húst ne főzzék meg, mert úgy a fehérjetartalom denaturálódik és használhatatlanná válik. A friss, nyers húsnak van a legmagasabb proteintartalma. A hús alternatívájaként heti egyszer-kétszer hal is adható. Ezt is ajánlott olyan frissen szervírozni, amennyire csak lehet, mivel ebben a formában tartalmaz a legnagyobb mértékben telítetlen zsírsavakat, könnyen emészthető fehérjét és D-vitamint. A halfajták közül kiválóan alkalmas a lazac, a tőkehal, a vörös álsügér, a szardella, a rákfélék vagy a garnélarák.
Zsírok
A halból származó telítetlen zsírsavak nagy jelentőséggel bírnak, mivel hozzájárulnak a gyulladás elleni védelem és az immunrendszer javításához. A kutyáknak elsősorban állati eredetű omega-3 zsírsavakra van szükségük, azonban a növényi olajokban lévő omega-6 zsírsavak is fontosak, ami általában elegendő mértékben megtalálható a húsokban is. Az olajok rendkívül lényegesek azért, hogy a fontos vitaminok fel tudjanak szívódni kedvence szervezetében. Ezért érdemes a zöldségeket mindig egy kis állati olajjal, mint pl. lazacolajjal meglocsolni. Azért, hogy elkerülje, négylábúja túlsúlyos legyen, az eledel zsírtartalmának jelentősen kevesebbnek kellene lennie, mint a fehérje- vagy szénhidráttartalmának. Ezenkívül a diófélék is tartalmaznak természetes zsírsavakat, amit csak reszelve vagy őrölve ajánlott adni.
Szénhidrátok
A burgonyában és gabonában található szénhidrát, ami nem létfontosságú tápanyag a kutyák számára. Az állatkereskedésekben kapható eledelek nagy része tartalmaz szénhidrátot, így nem szükséges külön adni számukra. Ha ebét csak nyers élelmiszerekkel eteti, akkor a legjobb, ha pehelyformában, mint pl. zab- vagy kölespehely, adagolja kutyusának.
Vitaminok és nyomelemek
Kutyája táplálékának megfelelő mértékben kell tartalmaznia vitaminokat és nyomelemeket, amik elsősorban a zöldségekben, gyümölcsökben és gyógynövényekben fordulnak elő. A tápanyagok kölcsönhatásban vannak egymással, ami azt jelenti, hogy gyakran szükség van egyikre ahhoz, hogy a másik felszívódhasson. Ezért nem javasoljuk az egyoldalú étrendet, tehát ne adjon pl. kizárólag húst kedvencének. Az az ideális, ha egy eb tápláléka 70% hús mellett kb. 25%-ban zöldségekből, illetve gyümölcsökből és csak kb. 5%-ban áll gabonából. A zeller, a répa, a cukkini, a sütőtök vagy az olyan hazai gyümölcsök, mint pl. az alma, a körte vagy egyéb bogyós gyümölcsök reszelve vagy enyhén megfőzve hozzákeverhetők a húshoz.
Kalcium
Kalcium elsősorban a tejben és tejtermékekben található. Azonban a kalcium túladagolása veszélyes lehet, különösen a még nem teljesen kifejlett kutyáknál. Ezért célszerű, ha a felnőtt kutyák étlapján nem szerepel tej vagy csak nagyon csekély mértékben. A tehéntej kifejezetten alkalmatlan összetevő, mivel nem ritkán allergiához vagy más intoleranciához vezet.
A megfelelő eledelmennyiség
Mint, ahogy már említettük, az, hogy kutyusának mennyi eledelre van szüksége napi szinten, attól függ, hogy milyen idős, milyen méretű és mennyit mozog. Általában véve a kisebb testű kutyáknál jobban átláthatók a napi adagok, mint a nagyobb termetűek esetében. Ez nem azt jelenti, hogy a kevesebb táp kevesebb energiabevitellel ér fel. Gyakran a kis termetű kutyáknak készült speciális eledelek elég magas energiatartalmúak, mivel a „törpe ebek” testük méretéhez képest gyakran sok energiát fogyasztanak. Ezért a legjobb, ha napi kétszer etetik őket. Valójában a nagyobb testű ebek esetében is jobb, ha több kisebb adagot kapnak, mint egy nagyot. A „normális“ felnőtt családikutyák számára, akiket se nem tenyésztésre, se nem munkára nem alkalmaznak, bőven elegendő napi két étkezés. Az étkezésenkénti eledelmennyiségnél fontosabb a következő két pont: 1. étkezési idők azonos időben, 2. nyugalmi időszak étkezés után.
A kutyáknak elképesztően pontos „biológiai órájuk“ van és gyorsan beállnak a rendszeres, azonos időben történő etetési időre. Gondoskodjon arról, hogy kutyusa mindig ugyanabban az időben egyen. Ez nemcsak az emésztését segíti, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy ne érezze folyamatosan azt, hogy ennie kell. Az is előfordulhat, hogy bent élő kedvence kunyerálni kezd az asztalnál. Azért, hogy ezt megakadályozza, érdemes az állat fő étkezési idejét ebédidőben tartani, amikor Ön is az étkező asztalnál ül. Azért, hogy meg tudja emészteni az eledelt, fontos, hogy utána nyugton hagyja. A vad tombolás vagy futkározás egyes kutyafajtáknál még akár a sokak által rettegett gyomorcsavarodáshoz is vezethet.
Száraz, nedves vagy nyers?
Az, hogy a fent megnevezett tápanyagokat száraz, nedves vagy nyers formában szervírozza ebe számára, ízlés dolga. Sok kutyatartó kész eledelt vásárol. Természetesen ennek általában az időhiány, a bizonytalanság vagy a kényelmesség az oka. De ne aggódjon: a száraz és nedves tápokkal is elláthatja kutyusát minden szükséges tápanyaggal. Mindenesetre érdemes ügyelni a különböző energiatartalomra. A száraz eledel az alacsonyabb víztartalomnak köszönhetően ötször koncentráltabb, mint a nedves. Egy látszólag kis adag nedves eledellel is elegendő táplálékot kaphat kutyusa. Ezen kívül a nedves tápoknál a különösen magas fehérjetartalmat célszerű szem előtt tartani.
Egy viszonylag új vagy inkább újra felfedezett etetési forma a barfozás. A BARF az angol „Biologically Appropriate Raw Foods” kifejezés rövidítése, ami azt jelenti, hogy biológiailag fajtának megfelelő nyers ételek. Egyre több tenyésztő, állatorvos és kutyatartó körében elterjedt ez az etetési módszer. A fajtának megfelelő ebben az esetben a sok nyers húsra utal, mivel a farkasok és az első ebek, akiket őrző-védő kutyaként tartottak a birtokon, szinte csak azt fogyasztottak. A barfozás nem olyan bonyolult, mint ahogy azt a részletes táplálkozási táblázatok feltételezni engedik. Ha kutyáját 70%-ban nyers hússal és 30%-ban nyers zöldséggel eteti, akkor már egy megbízható irányérték áll rendelkezésére a napi kutyaétek elkészítéséhez.
Végeredményben Öntől függ, hogy melyik etetési módszer mellett dönt. A legjobb táplálék mindenesetre kedvence számára az, amit jól meg tud emészteni és egészséget, vitalitást, valamint hosszú életet biztosít számára. Emellett fontos, hogy az etetési módszert bele tudja illeszteni mindennapjaiba és nem utolsósorban a pénztárcájához mérten érdemes döntenie: a megfelelő eledel kiválasztása során célszerű, ha mindig négylábú barátja egészsége áll a prioritási sorrend élén.
Jó étvágyat kívánunk kutyusának!
