Ugyan hasonló alkata miatt a köznyelv néhány más kutyát is „pitbullnak“ titulál, azonban hivatalosan csak az amerikai pitbull terrier viseli ezt a nevet, s az is csak az USA-ban, hiszen az európai egyesületek nem ismerik el önálló fajtaként. Tehát az Európában előforduló „pitbullok“ esetében a legtöbbször amerikai staffordshire terrierről vagy keverékről van szó. Ami viszont minden pitbullban közös, hogy harci kutyaként meglehetősen rossz hírnév kötődik hozzájuk.
„Pitbull“: egy fajta vagy egy amerikai staffordshire-variáció?
Bár a legtöbb kutyabarát ismeri a „pitbull“ elnevezést, gyakran nem feltétlenül egyértelmű, milyen kutyát értenek alatta. Ennek az is háteteret szolgáltat, hogy a kutyatenyésztők legnagyobb nemzetközi csúcsszervezete, az FCI (Fédération Cynologique Internationale) a mai napig nem ismerte el önálló fajtaként. Ennek megértéséhez tekintsünk bele kicsit az amerikai pitbull terrier múltjába, amiről már a neve is sokat elmond: a tenyésztési törekvések hazája az USA, ahol a fajtát a angol bulldogok és a terrierek keresztezésével létrehozták. Ezekből a keresztezésekből született a röviden „staff“-nek nevezett amerikai staffordshire terrier Terrier kutyafajta. A szelektív tenyésztés célja egy olyan jó négylábú harcos vagyis küzdőkutya, egy ún. „pit“ volt, amely az állatküzdelmek arénájában bizonyít. Itt a pitbullokat pl. felhergelték patkányokkal szemben, hogy adott idő alatt minél több patkányt megöljenek. De a más kutyákkal való küzdelmek is sokáig napirenden voltak. Végül aztán „pitbull“-nak nevezték azokat az amerikai staffordshire terriereket, amelyek ilyen küzdelmekben vettek részt, ezek „munkakutyák“ voltak. Ezen kutyák esetében sokkal inkább állta a helyét a mai nézőpontbók kétségbe vonható karakter: előnyben részesítették a más kutyákkal szemben agresszív, alacsony ingerküszöbű állatokat, a kinézet pedig mellékes szempont volt. Ezért mutat az amerikai pitbull terrier-ek többsége hasonlóságot az amerikai staffordshire terrierrel, mindemellett persze előfordulhatnak optikai eltérések. Az újonnan alapított United Kennel Club (UKC), amely a mai napig nem kooperál az FCI-vel, 1898-ban önálló fajtaként ismerte el az amerikai pitbull terriert. Sokáig folytak még keresztezések a staff és a pitbull között. A világ többi részén, s ami a köznyelvet illeti, az USA-ban is kifejlődött a amerikai pitbull terrier, mint általánosan a harci kutya fölérendelt fogalma. Sajnos a tiltások ellenére sok országban még mindig vannak kutyaviadalok, s ennek megfelelően olyan állatok is, melyeket speciálisan az ilyen szörnyűséges színjátékokra tenyésztenek.
Szükségképpen a pitbull-ok nagyon hasonlítanak az amerikai staffordshire terrierekhez: az amerikai pitbull terrier izmos, tömör kutya, s 53 cm-es vállmagasságával 27 kg-ot is nyomhat a mérlegen. Feltűnő rajta bikaszerű feje, s a félig felálló, lehajló fülek, amelyeket már csak azért sem vágtak le, hogy még veszélyesebb kinézetet kölcsönözzenek a kutyának. A kupírozás azaz a fülek és farkak levágása, megcsonkítása időközben a legtöbb európai országban már tiltólistás. A kutya rövid szőrzete bármilyen színű lehet – egyetlen kivétellel: ez a merle színkombináció. Mivel Európában leginkább különböző ú.n. harci kutyák keverékeit titulálják pitbullnak, a legtöbb esetben felesleges egy közelebbi leírás. Ami azonban fontos, hogy sok országban már az ilyen kutyához hasonlatos kinézet elegendő ahhoz, hogy a szóban forgó állatot ne engedjék be az országba.
Részint az ádáz harci kutya-örökség, másrészt a felelőtlen tenyésztők tehetnek arról, hogy a pitbullnak rossz híre kelt. Ami igaz: a rosszul szocializált pitbullok nagy mértékű agresszivitást mutathatnak emberrel és állattal szemben egyaránt, hiszen rettenthetetlenség jellemzi őket, és pontosan ez az, amiért korábban tenyésztették ezeket az állatokat: harcra, küzdelemre való készség. Az emberrel való kapcsolatában a fajta alapvetően készséget mutat az alárendeltségre, ami a dicstelen állatviadalok idejében azért volt nagyon fontos, mert mindig volt egy ember, akinek ki kellett szakítania az állatokat a küzdelemből, mégpedig úgy, hogy őt magát közben ne támadják meg. Mint a legtöbb harci kutya, az amerikai pitbull terrier is úgy véli, hogy a veszély a póráz másik oldaláról jelentkezik. Így azután a gondos szocializáción átesett pitbullok béketűrők, s intelligens lényükkel, játékosságukkal kiváló kutyák sportos családok számára, s pompás társai a gyermekeknek. Alárendeltségre való készségük miatt őrzőkutyának nem alkalmasak. Ennél a fajtánál – ill. fajta-variációnál – alapvetően a származás, a szocializáció, és a nevelés a döntő faktor a fesztelen és gondmentes együttélés szempontjából. Ha ezen oszlopok bármelyike billeg, a kutya veszélyforrássá válhat. Kezdő kutyatartóknak semmiképp sem szabad ilyen kockázatba belemenniük.
Nevelése szakértelmet követel
Egy amerikai pitbull terrier minden esetben kutyanevelésben jártas és megfontolt tartót kíván, olyan embert, aki számára a kutyanevelés nem szűz terület. A kutyának alapos és korai szocializációban kell részesülnie más kutyákkal és emberekkel szemben egyaránt. Ehhez adódik még az egyértelmű és következetes, de természetesen erőszakmentes irányítás, mert egy amerikai pitbull terrier egyébként megkísérli az első helyet megkaparintani a rangsorban. Az pedig egy ilyen adottságokkal és jelleggel bíró állatnál fatális következményekkel járhat. Egy fiatal pitbullal mindenképp látogasson el kölyköknek szervezett játékórákra, hogy megszokja a többi kutyával való bánásmódot. S egy megfelelő kutyaiskola látogatása is segítséget jelenthet.
Az amerikai pitbull terrier egészsége
Az amerikai pitbull terrierek hajlamosak lehetnek a csípő-diszpláziára. Ennek veszélye minimalizálható a tenyészetben végzett megfelelő vizsgálatok elvégzésével, s a csípőízületi arthrózis esélye is csökkenthető a normál testsúly megtartásával. Emellett a fajtának hajlama van a canine demodikózis nevű bőrbetegségre, amit a szőrtüszőmirigy-atkák túlzott elszaporodása vált ki. Különféle allergiák is megmutatkozhatnak bőrirritációban, s ezek pitbullokat is érinthetnek. Összességében viszont egy robusztus négylábúról van szó, amely helyes gondozás mellett 12 évig is elélhet.
Idealerweise gewöhnen sich schon kleine Pitbull-Welpen an den Umgang mit verschiedenen Hunden.
Az amerikai pitbull terrier táplálása
Egy kutya egészségében nagy szerepet játszik mindennapi eledele is. Ezért aztán fektessen nagy hangsúlyt a fajnak megfelelő kutyatápra, s ügyeljen rá, hogy az eledelben magas legyen a hús részaránya: az összetevőlista élén a húsnak kell állnia. Ha át szeretne állni egy eddig használt eledelről egy újabbra, ne hirtelen tegye, hanem keverjen nap mint nap egyre többet az új tápból a régi, már jól megszokottba! Így elkerülheti a túlérzékenységi reakciókat, különösképpen ha különböző minőségű kutyatápokról van szó. Amíg egy kölyöknek naponta 4 kisebb eledeladagot kell kapnia, a felnőtt kutyának mar két részre osztva is megfelel a napi adag. Ügyeljen arra, hogy pitbulljának étkezés után legyen egy kis pihenője, s része lehessen pl. egy kis emésztést elősegítő szunyókálásban. Jó megoldás, ha mindig egy kiadós séta után ad enni a kutyának. A napi eledelmennyiséget illetően a gyártó etetési javaslatai mindig csak durva orientációul szolgálnak, hiszen a tényleges energiaszükséglet függ a kutya alkatától és aktivitásától.
Az amerikai pitbull terrier ápolása
A fajta szőre rövid, s ennek megfelelően könnyen ápolható: hetente egyszer kell végigkefélni az állat bundáját. Már a kiskutyát szoktassa hozza ehhez a rituáléhoz – a legtöbb kutyus még kedveli is ezt a simogatásszerű szőrzetápolást. Fürösztenie csak abszolút szükséges esetben kell kutyáját, s akkor is csak enyhe kutyasamponnal tegye, mert a rövidszőrű fajták bőrflórája csak lassan regenerálódik. Rendszeresen ellenőrizze a karmok hosszát, s ha szükséges, karomvágóval rövidítse meg azokat! Sok kutya esetében ha egyáltalán sor is kerül erre, az is csak az állat idős korában. Sok gazdi a fogkövek képződésének elkerülése céljából naponta tisztítja kutyája fogait speciális kutyafogkefével és fogpasztával, s ehhez már kölyökkorban igyekszik hozzászoktatni a kiskutyát. Alternatív módon kínálhat a kutyának fogápoló snackeket vagy száraz eledelféleségeket, így pl. szárított marhafület.
Sport
A pitbullok sok kutyabarátot meglepnek sokoldalúságukkal: hazájukban ezeket a sportos és kitartó négylábúakat gyakran használják mentő- vagy keresőkutya feladatkörben. Egy pitbullnak sok szabad mozgáslehetőségre van szüksége, s mindig kapható egy kis gazdájával közös kalandozásra. Az olyan kutyasport is nagy örömöt tud okozni egy amerikai pitbull terrierrel, mint az agility, viszont a gyakori ugrásokat jobb inkább kerülni a csípő-dyszpláziára való hajlam miatt. Amúgy is fontos, hogy kutyája semmiféle megerőltető sportot ne űzzön, és ne másszon lépcsőt, mielőtt elérné a felnőttkort. Az őrző- és védőkutyának való kiképzés a fajta veleszületett erőssége miatt nem ajánlott és nem is gyakorolható a pitbull esetében, hiszen az inkább nemkívánatos képességeit erősítené.
Amit át kell gondolnia, mielőtt egy pitbullt fogadna be otthonába
Mielőtt előkészületeket tenne egy amerikai pitbull terrier Önhöz költöztetésére, le kell szögeznünk: aki Európában célzottan egy amerikai pitbull terriert keres, nem fog szabályos tenyésztőt találni, hiszen az FCI nem ismeri el önállónak ezt a fajtát. Akinek imponál a klisészerű harci kutya hírnév, s szívesen sétálgat a faluban egy elrettentő kutyával, az jobban teszi, ha távol tartja magát a pitbulltól, mert effajta beállítottsággal semmiképp sem alkalmas a lojális pitbull számára. Komoly érdeklődők elgondolkodhatnak az amerikai staffordshire terrieren, mely természetének megfelelően ugyanolyan kutyatartót kíván: ugyanúgy, mint a pitbull, a staff is csak gyakorlott kutyatartó kezei közé való. A külső hatásokat tekintve minden pitbull-barátnak tisztában kell lennie azzal, hogy egy ilyen kutya a pórázon polarizálódik, s éppenséggel negatív reakciókkal is kell számolni a mindennapi séták ill. az ismerősökkel való találkozások során. Egy jólnevelt pitbull esetében ezt természetesen akár egy olyan esélynek is tekintheti, amikor is a kutyája sármját kritizálókat meggyőzheti az általában erről a fajtáról kialakult nézet ellenkezőjéről.
A kritikus nyilvános észrevételektől és megítéléstől eltekintve is számos országban és régióban megnehezített a pitbull vagy a staff tartása: így pl. sok német tartományban és Ausztriában szigorú, felárakkal járó elvárásokat, előírásokat kell teljesíteni – a kutya tartására jogosító igazolványtól kezdve a helyi polgármester beleegyezéséig. Tartásuk sokszor magas kutyaadóval is sújtott, de pl. Svájc egyes kantonjaiban teljesen tiltott. Tilos bevinni pitbullt vagy hasonló kinézetű kutyát Franciaországba, Dániába és Nagy-Britanniába.
Gondolja tehát jól át az esetleges fenti plusz-költségeket, s a legjobb, ha rögtön hozzászámolja az átlagos kiadásokat, mint a rendszeres kutyaeledel, az állatorvos, a biztosítások. De egy tapasztalt kutyatartó számára jól ismertek az igencsak költség-intenzív alapkellékek is (póráz, hám, nyakörv, ágyak és takarók, szállítóbox és autós biztosítás, ápolási kellékek, játékok).
Der American Pitbull Terrier hat einen muskulösen Körperbau.
Hol találok rá a megálmodott pitbullomra?
Ha Európában próbál komoly tenyésztőtől fajtatiszta amerikai pitbull terriert beszerezni, csak alternatíva kínálkozik: amerikai staffordshire terrierekkel foglalkozó tenyésztőhöz fordulhat, mert csakis tőle kaphatja meg a megfelelő származási bizonyítványt.
Semmiképp ne vásároljon papírok nélküli “pitbull-kölyköt”, ezek mindig keverékek, melyek karaktere és tenyésztésre feljogosító egészségi állapota nem bevizsgált. Egy agresszív elődökkel bíró pitbull a legjobb esetben kihívást, a legrosszabban viszont veszélyt jelenthet. Az örökletes betegségek egészségügyi kockázata is sokkal magasabb az ilyen állatok esetében.
Mivel az állatvédelemben számos pitbull-keverék keres otthont, ez jó lehetőséget kínál a kutyákkal már nagy tapasztalattal bíró, s pitbull-ra (ill. pitbull-jellegű kutyára) vágyó embereknek, hogy ezen óhajuk teljesüljön, s egyúttal egy új otthonra vágyó állaton is segítsenek. Természetesen mielőtt befogadna egy ilyen kutyát, átfogóan kell informálódnia az állat előéletét illetően, s nagy önkritikát gyakorolva átgondolni, hogy valóban eleget tud-e tenni az adott kutya támasztotta elvárásoknak és követelményeknek. Az állatotthonokban új gazdira várakozó négylábúak egy része olyan emberektől került az állatvédelem szárnyai alá, akik nem bírtak az adott kutyával, annak nevelése, a mindennapokkal járó gondok meghaladták erejüket és képességeiket. Az ilyen állatok esetében rendkívül sok nevelés szükségeltetik. Viszont a dolog másik oldala, hogy egy kutya örökbefogadásával óriási örömöt okozhat az állatnak, s fennáll annak a lehetősége, hogy egész életére lojális társat nyerjen magának.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
