Mérgesen néz, lusta és horkol – igazából más partnerről álmodik az ember. Az angol bulldog összetéveszthetetlen sármjával, humorérzékével, szeretetreméltó, kissé ügyetlen természetével mégis azonnal meghódítja az emberek szívét.
Ennek a fajtatiszta kutyának a külső megjelenése látszólag nem passzol jelleméhez. Otromba alkata, kedvetlen arckifejezése mögött barátságos, vidám természet bújik meg. A robusztus bulldog nagyon szenzitív az emberek felé, mondhatni sértődékeny. Gazdájának kicsit éles hangjára rendkívül érzékenyen reagál és ennek következtében kifejezetten dacosan viselkedik. Bár a bulldog fajták nagyon ragaszkodó kutyák, akik szívesen követik gazdájukat, azonban makacsságukat bizonyos mértékig megőrizték. A túl kemény, vagy a számára érthetetlen utasításokat, lehet hogy figyelmen kívül hagyja. Az osztrák bulldog-klub azt írja, hogy ezek a kutyák könnyen nevelhetők, ha figyelembe vesszük, hogy fittyet hánynak a feltétlen engedelmességre.
Ha az ember egyszer meghódítja egy bulldog szívét és következetesen, ugyanakkor szeretetteljesen neveli, makacssága ellenére könnyen vezethetőnek bizonyul. Jóindulatú és nyugodt természetének köszönhetően a buldog napjainkban egy nagyon kedvelt családi kutya, amit bárhova gond nélkül magával vihet az ember –legyen az akár egy éttermi vacsora vagy egy hotelben eltöltött éjszaka. A bulldog fajták nagyon gyerekbarát állatok, ezért alkalmasak arra, hogy gyerekes családokban tartsák őket. A legjobb, ha a gyerekek már kicsit nagyobbak, ugyanis a tombolás és közös játék során előfordulhat, hogy alábecsülik a nehéz és izmos kutya erejét, ami akaratlanul is összezördülésekhez vezethet. Magától nem is jutna eszébe tombolni, mivel az angol bulldog inkább lustább állat. Mások, mint a dalmaták, vagy a border collie-k, ugyanis nem ugarálnak a gazdájuk körül és nem jelzik, hogy szükségük van a mozgásra. Szükség van egy kis motivációra és némi rábeszélésre, hogy ki lehessen mozdítani a kellemes kis kosarából.
Ám ha sikerül legyőznie a lustaságát, olyan nagy lelkesedéssel vesz részt a játékban, hogy alig akarja abbahagyni. Az ismert kinológus és kutyákat lefestő Richard Strebel, aki maga is tenyésztő volt, több mint 100 évvel ezelőtt igazán találóan leírta a bulldog fajták jellemző természetét:
„A bulldog alaptermészete szerint jóindulatú egy kis flegmasággal fűszerezve mindaddig, amíg nem történik olyan, ami felébreszti benne a szunnyadó indulatot. Ez egy látszólagos ellentmondás, ami nem jelent mást, mint, hogy a flegmaság és indulat közvetlenül egymás mellett vannak jelen. Indulatos kitörései és makacssága mögött hatalmas kitartás rejlik. “
Valószínűleg pont ez az ellentmondás az, ami a bulldogokat annyira félreismerhetetlenné és szeretetreméltóvá teszi. Mérges és elszánt tekintete mögött jóindulatú és megbízható természet lakozik. Lusta és flegma kutya, aki aktív és szenvedélyes is tud lenni, ha valami felkelti a figyelmét. hat.
Története és tenyésztése
Ha az ember megnézi az angol bulldog történetét, hamar kiderül, hogy honnan ered ez a személyiségében rejlő látszólagos ellentmondás. Alig van olyan kutyafajta, aminek a történetében ilyen sok változás történt, mint a buldogokéban. Csak röviden annyit, hogy eleinte agresszív „harcigépezetnek“ tenyésztették őket, akik bátran állták a küzdelmet, viszont manapság már egy ragaszkodó, érzékeny családi kutyaként tartják, aki irtózik az erőszaktól.
Mégis térjünk vissza a kezdetekhez: ennek a kutyafajnak az eredete egészen az időszámításunk előtti 6. százdaig nyúlik vissza, amikor a föníciaiak molosszus kutyáikat kereskedelmi célból magukkal hozták a brit szigetekre és keresztezték az ott élő nagytestű dogszerű kutyákkal. Írásos történelmi emlékekben először a 13. században említik őket „Bonddog“ illetve „Bolddog“ néven. Eszerint 1209-ben rendíthetetlen kutyák szétválasztottak két egymással harcoló bikát. Vakmerő természetük és erőteljes fellépésük olyan meggyőző volt, hogy hamarosan „bikaharapókként“ alkalmazták őket. A bikák elleni harc a középkorban nagyon híressé tette ezeket az erős kutyákat és ennek köszönhetik ma is használatos „bulldog“ fajtanevüket. A 16-18. század között az úgynevezett „bikaheccelés“ (Bullbaiting) egy nagyon kedvelt társadalmi esemény volt Nagy-Britanniában, mely során a nép nagy összegekben fogadásokat is tett. Hamarosan a népszerű bikák ellen vívott harcokat kiterjesztették olyan más nagytestű állatok, mint medvék, majmok, sőt még oroszlánok elleni küzdelemre is. A tisztán kutyákkal vívott harcok nagyon népszerűek voltak ebben az időben. Ekkor a bulldogra pusztán harcikutyaként tekintettek, aminek a tenyésztésekor csak a küzdelemben hasznos tulajdonságaira fektettek hangsúlyt. Míg személyiségét a bátorság és agresszivitás kellett, hogy meghatározza, széles állkapocsra és a lehető legrövidebb orra volt szüksége annak érdekében, hogy tudjon levegőt venni, miközben a bikát harapja.
Amikor a brit kormány 1835-ben betiltotta a kegyetlen kutyaviadalokat, nem volt miért tovább tenyészteni a bulldogokat, ezért a valaha kedvelt harcikutya szinte teljesen eltűnt. Valószínűleg ki is halt volna, ha nincsenek akkoriban olyan emberek, akik felismerik a kitenyésztett harcikutya-külső mögött megbújó alkalmazkodó, szeretetreméltó természetét és újbóli tenyésztésükkor inkább ezekre helyezték a hangsúlyt. A 19. százda közepén így indult el egy újabb bulldog típus tenyésztése, ami kitűnt barátságosságával és békeszerető természetével és egyben levetkőzte a harcias, agresszív viselkedését. 1864-ben az újonnan alakult „bulldog-klub“ bemutatta a fajta első standardleírását. Bár a klub ezt követően hamar feloszlott, az 1875-ben alapított „Bulldog Club Incorporated“ is ezt a szabványt vette alapul, mely a későbbiekben az angol bulldog tenyésztését meghatározta. A tenyésztők okos döntéseinek köszönhetően a korábbi harcikutyából sikerült egy békés természetű, szeretetreméltó családi kutyát kitenyészteniük, amely hamarosan nagyon népszerűvé vált a háztartásokban. Az alkalmazkodó és jellegzetes külsejű bulldog a brit úriemberek kísérőkutyájává vált, így végül egész Nagy-Britannia nemzeti kutyafajtájává lépett elő.
Sajnos az ezt következő időkben túltenyésztették a kutyafajt. Az olyan stílusjegyek felerősítése, mint a rendkívül nagy fej, túl rövid orr, túlzottan ráncolódó arc és a túl rövid lábak bizonyos esetekben szenvedést is okozott az állatoknak. Légzési és szaporodási problémákon túl a széles váll, túl nagy fej és keskeny csípő miatt a legtöbb nőstény kutya természetes módon nem tud szülni. A császármetszések aránya 80 százalékra nőtt.
Annak érdekében, hogy ezen állatok túltenyésztése és szenvedései megszünjenek a vezető brit kennel-club –számos alapító tenyésztő tiltakozása ellenére – 2009-ben új fajtaleírást adott ki. Eszerint a jövőben a bulldog fajták egészsége és jóléte kell, hogy a tenyésztés középpontjában álljon. Ezt a ma is érvényes fajtaleírást vette át 2010 októberében a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) is.
Az angol bulldog külső megjelenése
A nagy fejhez kis méretű orr tartozik, széles mellkas és keskeny farrész, illetve nagyon rövid lábak jellemzik még ma is a bulldogokat, ám egyik jellemző sem lehet annyira hangsúlyos, hogy az a kutyát mozgásában akadályozná, vagy alakját eltorzítaná. Az alacsony, tömzsi teste legyen arányos. Bár a 25 kg-os kan kutyák a kis magasságukhoz képest igazán nehéznek mondhatók, a járás nem eshet nehezükre. Egy ideális angol buldog aktív kutyának mondható, ami nem hajlamos a kövérségre. A légzési nehézségre hajlamos egyedek kifejezetten nem kívánatosak a fajtaleírás szerint.
A bulldog kicsi, vékony fülei a szeme felett, egymástól távol helyezkednek el. Farka a jellegzetesen keskeny ágyéki részhez mélyen tűzött és végén lefelé ívelő. A dugóhúzó szerűen csavarodó farkat egészségügyi okok miatt időközben betiltották.
A bulldog fajták rövid finom szőrzete lehet fehér, csíkos, foltos, vörös, őzbarna vagy okker színű. Ugyanakkor a fekete szín kerülendő.
A rövid, fényes szőrzet nagyon könnyen ápolható. A tisztításhoz elegendő egy speciális ápoló kesztyű, amivel néha át kell törölni a szőrét. Ezzel szemben az arc és szem körüli redői napi gondoskodást igényelnek a fertőző betegségek elkerülése érdekében. Ezen kívül a bulldogok rendkívül érzékenyek a hőségre. Nagy kánikulában kerülni kell a hosszabb sétákat. Fontos, hogy a kutya ilyenkor elegendő vizet igyon és visszahúzódhasson az árnyékba. Normál időjárás mellett a napi egy-két séta az ajánlott, amiből az egyik nyugodtan lehet kiadósabb. Mégha a bulldogoknak nehezükre is esik, a sok mozgás és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fontos az elhízás megakadályozása érdekében.
Sok bulldog küzd légzési problémákkal, ami azt jelenti, hogy nehezen kapnak levegőt és horkolnak. Gyakori betegségei még a csípőficam (HD), allergia, epilepszia, valamint a „cseresznyeszem betegség“, ami a kutyák pislogóhártyájának problémáját jelenti.
Ha angol bulldog vásárlása mellett dönt kérdezze meg a tenyésztőt a lehetséges fajtabetegségekről és ügyeljen rá, hogy az állat megfeleljen az új, 2009-es fajtaleírásnak. Csak így kerülheti el a magas állatorvosi költségeket.
Az angol bulldog tartása és nevelése
Egy testileg és mentálisan is egészséges bulldog nagyon kellemes családi és társasági kutya, ami ugyanolyan jól érzi magát egy egyszemélyes háztartásban, mint egy nagycsaládban. Nagy szerencse, ha egy másik bulldog is van a háznál, ugyanakkor az együttélés a macskákkal inkább problémákhoz szokott vezetni.
Gondozójuk szeretete minden másnál fontosabb számukra. Akár egyedülálló gazdáról, akár családról van szó az angol bulldog szeret a középpontban lenni és élvezi az emberek osztatlan figyelmét. Ha biztos lehet ezen szeretet felöl, a bulldog egy rendkívül nyugodt, kiegyensúlyozott partner, aki nem ég a munka utáni vágytól és meg sem kottyan neki egy nagyváros zaklatottsága. Gazdáját megfontoltságra és meggyőzésre tanítja, mivel komoly rábeszélőképesség kell ahhoz, hogy az ember egy bulldogot az ajtó elé kényszerítsen. Jobb, ha ennek a kutyának a tulajdonosai pont az ellentétjei: csak ha maguk is rajonganak a sportért és mozgásért, akkor sikerül nekik a lusta négylábúakat egy hosszabb sétára elvinni vagy egy szabadtéri játékra rábírni, a mozgás előnyeiről meggyőzni őket.
Az angol bulldog soha nem lesz a kutyasportok lelkes rajongója. Nem csak azért, mert ezek a fajta kutyák alig kapnak levegőt, hanem azért sem, mert egész egyszerűen kevés értelmét látják, hogy akadályokat ugorjanak át, ha azt kényelmesen meg is lehet kerülni. Ezzel az, amúgy barátságos bulldog fajták makacs tulajdonságával más helyzetekben is találkozni fog majd gazdájuk. A kutyatartás terén szerzett kellő tapasztalaton kívül jó, ha a bulldog-tulajdonos következetes és kellő magabiztossággal rendelkezik, hogy önfejű kutyáját a kellő irányba terelje. A sikeres együttéléshez ezen kívül szükség van még egy kis humorérzék és, hogy néha merjük „ráhagyni“ a dolgot, mivel feltétlen engedelmességet nem lehet elvárni ettől a kutyától. Sok szeretettel és türelemmel (és kis jutalmakkal) nevelve az angol bulldog nagyon hű és ragaszkodó társnak bizonyul, aki szívesen teljesíti az emberek kívánságát….egészen addig amíg látja értelmét.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
