Az egykoron csak pásztorkodásra, állatok terelésére tenyésztett, igazán impozáns megjelenésű, közepes méretű ausztrál juhászkutya kifejezetten igényli és sokoldalú elfoglaltságokat, melyek úgy testileg mint szellemileg lekötik és igénybe veszik.
Az ausztrál juhászkutyát mindenekelőtt szilaj temperamentum, irigylésre méltó kitartás és kifejezett védelmi ösztön jellemzi. Alapvetően munkakutya, s családi kutyaként sem teszi félre veleszületett juhász- és őrző-ösztönét. A munka szenvedélyt jelent ennek az aktív és mindig tanulni vágyó kutyának, így azután bármilyen feladatot is kap, mindig azon van, hogy teljesítménye 100%-os legyen. Nagyon intelligens és tanulékony, s minden új kihívás örömmel tölti el.
Barátságos munkakutya szép fejében saját elképzelésekkel
A szeretetteljesen csak “aussie”-nak titulált fajtatiszta kutya egyúttal rendkívüli mód kötődik az emberhez is, s kifejezetten “will to please” kutya. Vagyis tetszeni akar a számára fontos embereknek, szívesen dolgozik azokkal együtt. Nagyfokú tanulékonysága azon készséggel párosulva, hogy kész alárendelni magát az embernek, egyre kedveltebb családi kutyává is teszi ezt az egykori munkakutyát. Az a vágya azonban, hogy tetsszen falkavezérének, még nem jelenti azt, hogy vakon követi gazdája minden parancsát. Eredendően pásztorkutyaként igenis megvannak a maga elképzelései, s bizonyos fokig megőrzi önállóságát.
Nagy tanulási hajlam és megfigyelőkészség
„Will to please“ magatartása és magas fokú tanulási hajlandósága azonban nem jelenti azt, hogy könnyen nevelhető lenne. Ugyan nagyon gyorsan tanul, de a rossz dolgokat is ugyanolyan gyorsan magáévá teszi. Így azután nevelése ugyanolyan sok körültekintést, türelmet és beleérzőképességet igényel, mint amennyi következetességet és egyenességet is. Ez az intelligens és figyelmes kutya azonnal ráérez a gyenge pontokra, s igyekszik a saját javára fordítani azokat. Néhány ausztrál juhászkutya jobban ismeri a gazdáját, mint az saját magát. Magabiztossággal, következetességgel és természetesen sok szeretettel azonban nagyon harmonikus és problémamentes lehet az aussie-val való együttélés.
Idegenekkel szemben ugyan tartózkodóan viselkedik, ám barátságos és jóindulatú lénye alapján gyorsan felenged. Gyerekekkel és más háziállatokkal való bánásmódjában is türelmes és nagy összeférhetőséget mutat. Viszont az előfordulhat, hogy más állatok, gyerekek, kocogók vagy autók felkeltik juhász-ösztönét – ennek megfelelően a buzgó és sokoldalú kutyának fontosak az egyértelmű határok és a széles körű elfoglaltsági lehetőség.
Az ausztrál juhászkutya kinézete
Juhász- és terelőkutya eredetét nemcsak kifejezett dolgozni akarásában és nagy mozgásigényében lehet felismerni, hanem az látható erős és izmos, ám nagyon mozgékony és simulékony testéből is. 51-58 cm-es marmagasságához max. 22 kg-os testsúly párosul, így közepes méretű, de könnyebb kutyának számít. Egyáltalán nem esik nehezére a mozgás, s sok kutyasport-fajtában is nagy ügyességet mutat.
Igazán arányos test rövidített farokkal
Munkakutyaként testfelépítése robusztus, azonban az sohasem hat otrombának, durvának. Enyhén ívelt, szinte lapos homlokához jól felismerhető stop tartozik, s nagyjából egyenletes hosszúságú szőrzete nagyszerű arányban áll harmonikus testével. Erős ollós fogazattal bír, fülei háromszögletűek, magasan ülnek a fején, s erős koncentrálás esetén enyhén előre vagy oldalra billennek. Ezen fajta néhány kutyájára jellemző a veleszületett rövid farok, amit „natural bobtail“-nek (NBT) is neveznek. Ha az ausztrál juhászkutya farka hosszabb lenne, azt max. 10 cm hosszúra vághatják az olyan országokban, ahol nem tiltott a farok ill. a fül megcsonkítása, a kupírozás.
Időjárásálló szőrzet sokféle színvariációban
Az ausztrál juhászkutya simától enyhén hullámosig terjedő szőrzete az erős aljszőrzetnek köszönhetően nagyon jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. Hímeknél a sörény és a nyak körüli gallér valamivel erősebben szőrös, mint a nőstényeknél. A fejen, a fülek külső oldalán, a mellső lábak elülső oldalán és az ugróízületek alatt mindkét nem szőre hozzásimuló. A fajta nagy különlegessége, ami többek között magyarázza nagy kedveltségét is, bizonyára a szőrzet-színek gazdagságában rejlik. Alapvetően 4 alapszín létezik, amelyek kombinációja és a különböző rajzolatok 16 lehetséges színvariánst eredményeznek.
Az alapszínek a következők:
Fekete
Vörös
Kék-merle (márványos fekete szürke alapszínnel)
Vörös-merle (márványos vörös/barna világosvörös vagy bézs alapszínnel)
Ebből 16 különböző szőrzetszín adódik:
Solid fekete: egyszín fekete, foltok nélkül
Solid vörös: egyszín vörös, foltok nélkül
Blue-merle: márványos fekete szürke/kék alapszínnel, foltok nélkül
Red-merle: márványos vörös/barna világosvörös bézs alapszínnel, foltok nélkül
Black-bi (copper): fekete rézszín foltokkal
Black-bi (white): fekete fehér foltokkal
Red-bi (copper): vörös rézszín foltokkal
Red-bi (white): vörös fehér foltokkal
Blue-merle (white): merle-színek (szürke/kék) fehér foltokkal
Blue-merle (white/copper): merle-színek kék/szürke rézszín és fehér foltokkal
Red-merle (white/copper): merle-színek (vörös/barna) rézszín és fehér foltokkal
Szokatlan szemszínek
A szemek környékét és a füleket túlnyomórészt a fehértől eltérő szín uralja. A fehér foltok ugyan megengedettek, de sohasem lehet a fehér az uralkodó szín. Az érvényes fajtaszabvány nem fogad el sem fehér helyeket a testen, sem a teljesen pigmentáció-mentes orrot (dudley nose). A sokoldalú szőrzetszínhez hasonlóan a különleges kutya szemszíne is sokféle lehet: megengedett a kék, barna, borostyánszín (amber), valamint ezen színek minden más variációja vagy kombinációja, beleértve a foltokat és a márványosságot is.
Eltérően attól, ahogyan a neve sejteti, ennek a sokoldalú fajtatiszta kutyának nem Ausztrália, hanem Észak-Amerika a hazája. Mindenesetre eddig még nem sikerült teljességgel tisztázni a fajta tényleges eredetét, így azután csak teóriák léteznek az ausztrál juhászkutya őseit illetően. A legelterjedtebb nézet szerint a kutyákat baszk juhászok vitték magukkal Ausztráliából az USA-ba a XIX. században, főleg az aranyláz idején. Ezek a baszk bevándorlók merinói birkáik védelmére vitték magukkal az állatokat, s ezeket a juhokat hívták Észak-Amerikában „australian sheep“-nek (azaz ausztrál birkának).
A western show-k sztárja
Az Amerikai Egyesült Államok farmjain és tanyáin gyorsan hírnevet szerzett magának a szorgos munkakutya. A farmerek felvillanyozva lehetőségeik sokoldalúságától – a juhász- és terelőkutya szereptől kezdve az őrzőkutyaként való használatig – elkezdték célzottan tenyészteni ezt a fajtát. A western show-kon és rodeókon is mély benyomást tettek a publikumra ezek a kutyák, s tovább fokozták kedveltségüket. 1957-ben nyitotta meg az Australian Shepherd Club of America (ASCA) első tenyészkönyvét, viszont csak 20 évvel később készült el a fajtára vonatkozó egységes szabvány. Az American Kennel Club (AKC) fajtaszabványa 1993-ban lépett hatályba. 3 évvel később, 1996-ban végezetül az FCI (Fédération Cynologique Internationale) is elismerte önálló fajtaként az ausztrál juhászkutyát. Az FCI az aussie-t 342-es szabványszám alatt tartja nyilván, az őrző és hajtókutyák 1. csoportjában, a juhászkutyák 1. szekciójában.
Tenyésztése és egészsége
Bár a fajta néhány képviselője még mindig a juhok és más állatok őrzésével és terelésével foglalkozik, az ausztrál juhászkutya manapság leginkább már családi és kísérőkutyaként tartott. Tenyésztésében használati területének megfelelően két különböző vonal fejlődött ki: egy munkavonal, amely az eredendő őrző funkciókra és az állatok terelésére fókuszál, valamint egy nyugodtabb vonal, ami nagyobb hangsúlyt fektet a kiegyensúlyozottságra és a kissé elfojtott, visszafogottabb temperamentumra, s ezáltal alkalmasabbá teszi az érintett állatokat a családi kutyaként való életre. De még ez a kiegyensúlyozottabb vonal is rengeteg energiát hordoz magában – olykor többet, mint egy egész futballcsapat. Amikor valaki megvásárol egy édes kis kölyköt, ez bizony könnyedén feledésbe merülhet, viszont gyakran hamarosan túl nagy falattá válik a kutyus tartója számára.
Tartsa magát távol az “akciós” aussie-któl!
Ha egy aussie iránt érdeklődik, gondolja tehát át alaposan, hogy valóban hozzá tudja és akarja-e igazítani az életét egy ilyen csupa temperamentum kutyához! Csakis akkor kezdjen megfelelő tenyésztőt keresni, ha erre a kérdésre egyértelmű igennel tud válaszolni. S semmi esetre se hagyja, hogy egy esetleges alacsony ár megtévessze! Az ilyen “akciós árak” mögött általában tömeges tenyésztő üzemekből kikerülő kiskutyák lakoznak, s az őket kínálók az új divatkutyák egyre növekvő keresletén alapuló üzlet virágzásából akarnak meggazdagodni, viszont sem állataik természetére, sem egészségére nem fektetnek hangsúlyt. Az ilyen papírok nélküli aussie-k nem estek át elegendő orvosi vizsgálton, így azután gyakorta lesznek betegek.
Fajtatipikus betegségek
Az a tény, hogy az utóbbi időben nagyobb arányban fordultak elő az aussie fajtatipikus betegségei, sajnos összefüggésbe hozható a fajta kedveltségének növekedésével, és az azzal összefüggő sajnálatos kontroll nélküli tenyésztéssel. Ezen fajtatipikus betegségekhez tartoznak az ízületi problémák – így pl. a csípőízület gondjai – és a könyök-diszplázia (HD und ED), különféle szembetegségek, mint pl. a katarakt és a PRA (progresszív retina athópia), epilepszia, valamint a harapást érintő és fogazati hibák. Ahogyan a collie-knál, ezen fajta sok képviselőjénél is gyakran jelentkezik az ú.n. MDR1-defekt, amikor túlérzékenységi reakciók mutatkoznak különböző gyógyszeranyagokkal szemben. Emellett a két merle-típus pároztatásából származó utódok gyakran lesznek süketek és/vagy vakok. Sok országban ezért tilos a merle x merle pároztatás.
csak komoly tenyésztőtől vásároljon!
Az említett komoly betegségek ismeretében tehát feltétlenül komoly és kompetens tenyésztőhöz kell fordulnia. Csakis így lehet bizonyos abban, hogy a kölyökkutya ellenőrzött és egészségileg teljesen kifogástalan tenyészetből származik. Ezzel nemcsak kutyája hosszú és egészséges életéről gondoskodik, hanem lényegesen hozzájárul az egész fajta egészségéhez.
Az ausztrál juhászkutya etetése
Az aussie fizikai jóléte szempontjából ugyancsak elengedhetetlen a megfelelő táplálék. Mint a legtöbb kutyafajta esetében, itt is olyan eledel javasolt, ami sok (legalább 70%) húst, valamint kb. 20-30% zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz. Gabonából inkább kevesebbre van szüksége kutyájának, a cukor komplett mellőzendő. Akár száraztápot, akár nedveseledelt kínálna kedvencének, mindenképpen ügyeljen a kiváló minőségre! A csomagoláson található összetevőlistából megtudhatja, hogy stimmel-e az eledel összetétele, és a kutyatáp tartalmaz-e minden fontos tápanyagot, amire aussie-jának szüksége van. A felesleges töltőanyagoknak, édesítőszereknek, mesterséges ízfokozóknak és vegyi tartósítószereknek éppen úgy kevés keresnivalójuk van az eledelben, mint a gabonának, s jelenlétük rosszabb minőségű, alacsonyabb értékű tápra utal. Az utóbbi időben egyre kedveltebbé válik az ú.n. BARF (biológiailag fajnak megfelelő) táplálás is. Ebben az esetben – ugyanúgy, mint saját elkészítés esetén – természetesen nagyobb rálátása van a felhasznált anyagok minőségére.
Mi tesz jót az aussie kutyámnak?
Egy ausztrál juhászkutya kiegyensúlyozott és egészséges táplálása, és ezzel összefüggésben valamennyi számára fontos tápanyag biztosítása alapvetően meglehetősen egyszerű feladat. Az aussie általában nem hajlamos sem a túlsúlyra, sem az allergiás reakciókra – ennek ellenére az eledelt kutyája egyedi szükségleteihez kell igazítania. Így pl. a még fejlődésben lévő kölykök minden bizonnyal más táplálékot igényelnek, mint a felnőttek. A már nyugodtabb senioroknak is más alkotóelemekre van szükségük, mint a naponta több órát mozgó felnőtt kutyáknak. De a kortól eltekintve a helyes eledel megválasztásában szerepet játszik a testsúly, a nem, az aktivitási fok és az egészségi állapot. S ezekhez a faktorokhoz nemcsak az eledel milyenségét, hanem mennyiségét és az etetés napi gyakoriságát is hozzá kell igazítania. Így azután a kölyköknek tanácsos naponta négyszer kisebb mennyiségeket kínálni, míg egy felnőtt kutya etetőtálját napi kétszer kell megtölteni. Egyébként fix etetési időpontokra és egy kis evés utáni nyugalomra korától függetlenül minden kutyának szüksége van.
Ausztrál juhászkutya ápolása
A helyes táplálás és az évenkénti állatorvosi rutinvizsgálatok elvégeztetése mellett még sokmindent tehet azért, hogy kutyája mindenféle szempontból egészséges és ápolt legyen. Egy aussie ápolásában fontos szőrzetének mindennapi kikefélése. Így eltávolíthatja a kihullott szőrszálakat, szennyeződéseket, s megelőzheti a szőrzet összegubancolódását. Emellett kb. hetente ellenőrizze és tisztítsa meg kedvence füleit, fogait, mancsait és karmait, s ha kell, vágja le karmait! Mellesleg a rendszeres szőrzetápolással nemcsak segít kutyájának, hogy minél szebben nézzen ki, s egészséges legyen, hanem az Önök közötti kötődést is erősíti.
Táplálásánál és ápolásánál kétségkívül jóval magasabb igényeket támaszt és komolyabb feladatot jelent az ausztrál juhászkutya tartása. Még a “családi kutya tenyészvonalból” származó, s így kissé lecsökkentett, visszafogott temperamentumú állatok is rengeteg mozgást és akciót igényelnek.
Nem a couch potatos (mondjuk így: díványon chipset majszoló) emberek kutyája
Definitív módon kijelenthetjük, hogy egy ausztrál juhászkutya nem az otthonülősök és rövidke vasárnapi sétákat tevők kutyája. Az olyan tiszta kondíciós tréning, mint a többórás séta, kerékpár mellett futás vagy labda-visszahordás sem elegendő ennek a fajtatiszta kutyának. Ez az intelligens és tanulékony négylábú olyan elfoglaltság-lehetőségeket kíván, melyek úgy szellemileg, mint testileg teljesen igénybe veszik és lekötik. Javasolt különféle kutyasportokban való részvétele, de jó és hasznos ötlet mentő-, terápiás- vagy vakvezető kutyának történő kiképzése is.
Néha egy kis nyugalmat is engedélyezzen magának!
A fizikailag és mentálisan is leterhelt kutyák mindenesetre jobban integrálódnak a családba, mint az unatkozó, kevés feladatot, elfoglaltságot élvező állatok, melyek hajlamosak arra, hogy neveletlenné váljanak. Viszont ha gazdájuk elegendő és megfelelő minőségű elfoglaltságot biztosít számukra, önszántukból alárendelik magukat tartójuknak, és hűségesen mellette állnak. Ezen túlmenően egy jól szocializált és nevelt aussie azt is elfogadja, ha olykor nincs mit csinálnia. Hiszen a pihenők, egy kis nyugalom és lazítás ugyanolyan fontos a kutyájával való harmonikus együttélésben, mint a sok testmozgás és a különféle érdekes elfoglaltságok.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
