{"url":"https://www.zooplus.hu/magazin/kutya-magazin/kutyafajtak/coton-de-tulear","title":"Coton de tuléar","mag_id":154005,"is_single":true,"cat_name":"Kutya Magazin","sub_cat_id":3383,"sub_cat_name":"Kutyafajták","cat_id":3378}
A francia gyarmatok idejében a kicsinyke, csinos coton de tuléar a madagaszkári francia felső réteg kutyája volt. Manapság szerencsére sokkal több kutyabarát szeretetét élvezheti ez a varázslatos lényű és kecses megjelenésű kutya. Viszont a fajta kedvelőinek lakhelytől függően sokszor nagyobb távolságokat is meg kell tenniük, hogy e szépséges társasági kutya egy példányát magukénak tudhassák: a coton de tuléar még napjainkban is különlegesnek és rendkívülinek számít.
Puha, mint a gyapot
Sok kutyabarát szíve már a coton de tuléar – az igazi kis sármőr – első pillantásaira olvadozni kezd, mert egyszerűen annyira megszeretgetni – megölelgetni valóan néz ki. Nem csoda, hiszen már nevének első része is a fajta nyilvánvaló ismertetőjegyére utal: a “coton” a “gyapotra” használt francia szó, s a 6 kg körüli súlyú kutyus finoman puha, gyapjas bundájú külsejére vonatkozik. Ez a finom szőrzet mindig fehér, nem megengedettek benne a citromsárga vagy szürke foltok – melyek egyébként főleg az állat lelógó fülei környékén szoktak előfordulni. A szabvány szerint a szőrkorona nem lehet durva, érdes tapintású, ellenben legyen mindig dús, és lágyan hullámos is lehet. Az orr legtöbbször fekete, de a barnás szín is elfogadott. Úgyszintén feketék vagy barnák a kutyus egymástól távol ülő szemei is. Vállmagassága 28-30 cm körüli, s a szabvány szerint az állat hosszának mindig nagyobbnak kell lennie magasságánál.
Egzotikus múlt
Nevének második része a kutya eredetére utal: „de Tuléar“ annyit jelent, mint Tuléarból való, habár manapság inkább a „Toliara“ megnevezéssel illetik a Madagaszkár dél-nyugati részén lévő tartományt és ugyanolyan nevű várost. A legenda úgy tartja, hogy a távoli múltban elsüllyedt egy hajó Madagaszkár partjainál. Az ezen a hajón tartózkodó bichon kutyákat ki tudták menteni, s állítólagosan ezek a mai coton de tuléar ősei. Valószínű, hogy a puha-bolyhos kis madagaszkári elődei minden látványosságot mellőzve közigazgatási hivatalnokokkal kerültek a szigetre a francia gyarmatosítás időszakában (1895 – 1960).
Mert az tény, hogy a coton rokonai között megtalálható a bichon frisé, a bolognai, a havannai, a máltai és a kis oroszlánkutya. A coton de tuléar Madagaszkáron a gazdag francia felső réteg kutyája – társa és presztízs-tárgya – volt. A gyarmati idők után a kutyakedvelők Franciaországban tovább tenyésztették ezeket az exkluzív kutyákat, miközben Madagaszkáron feledésbe merültek. Manapság ott csak az eredetileg csinos ölebecskék elvadult utódait lehet fellelni. Eközben Franciaországban egyre nagyobb kedveltségnek örvendett a kis gyapot-kutya, s azóta a világ többi részén is egyre több kedvelője akad. 1970-ben hivatalosan is önálló fajtaként ismerte el az FCI.
A kutya eredeti származási helye Madagaszkár, de a fajta patronálását mégis Franciaország kapta meg, s ennek következtében a szabványt is a francia ebtenyésztő egyesület dolgozta ki. Néhány tenyésztő azonban olykor még visszanyúl Afrikába: az ottani vadon élő példányokat részben a fajta vérvonalának felfrissítésére és génállományának növelésére használják.
A szabvány kifejezetten kiköti, hogy mennyire fontos a fajta barátságos lénye: hiszen amennyire simogatni való, pihe-puha a kutyus optikája, olyannyira kellemes a vidám kis állat jelleme is. A coton de tuléar igazán jóindulatú, szeretni való kutyus, s bárhová szívesen beilleszkedik. Szereti a gyerekeket, s legtöbbször más háziállatokkal is jól kijön – különösen fajtársaival. Viszont a kisállatokra nem árt odafigyelnie! Idegenekkel szemben inkább kíváncsi, mint bizalmatlan – ami azért nem tartja vissza attól, hogy hangos ugatással jelezze érkeztüket. A fajta tulajdonképpen részben ugatósnak mondható, ám jó nevelés mellett nem hajlamos a túlzott csaholásra.
Egy kiegyensúlyozott „gyapot-kutya“ mindig kész a kalandokra, s nyitott természetének köszönhetően állandóan vidám hangulatot sugároz. Ha kellőképpen leterhelt, minden kíváncsisága és vállalkozókedve ellenére sem hektikus vagy ideges. Nevelését – a szükséges következetességet feltételezve – még a lelkesebb kezdők is jól meg tudják oldani. Ebben értékes segítséget nyújthat egy jó kutyaiskola.
Ez okoz örömöt coton de tuléar kutyájának
Egy coton de tuléar – mint minden bichon – tulajdonképpen nem igényel nagyobb sportos elfoglaltságokat órák hosszat tartó kirándulások formájában, ám nagyon szeret játszani és bolondozni, ugrándozni a friss levegőn. Felnőtt gyapot-kutyája természetesen nagy örömmel Önnel tart, ha lábára húzza a túrabakancsot. Méretéből adódóan viszont nem alkalmas kerékpár mellett futásra illetve közös joggingolásra – ezek gyorsan túl sokká válhatnak a kis vidám fickónak.
Figyelem: ugyan a coton általában nem egy elszökdösős fajta, ám ha erdőn-mezőn tett sétáik során kifürkész egy egeret, olykor bizony nem bírja magát visszatartani. Néhányuk szenvedélyes egérvadász. Így azután már kiskorában is gyakorolják a kölyökkel, hogy hallgasson a visszahívó parancsra! A dog dancing vagy a kis termetű kutyáknak való agility úgyszintén javasolható ennek a fajtának. Emellett a gyapot-kutya azt is élvezi, ha különféle mutatványokat, trükköket tanulhat be gazdájával – probálják ki pl. a klikker-tréninget!
A coton de tuléar egészsége és táplálása
Ahogyan a kis termetű kutyák általában, a coton de tuléar hajlamos a térdkalács probémájára, az ún. Petella-luxációra. Figyeljen arra, hogy olyan tenyésztőt keressen, aki számára fontosak az egészség megőrzése érdekében tett megelőző intézkedések és vizsgálatok, s aki a tenyésztéshez csakis olyan szülőállatokat alkalmaz, melyek nem hordozzák magukban ezt a hibát. Ugyanis ennél a fajtánál is teljességgel igaz: kutyája egészségének legjobb záloga a komoly tenyésztő, s az erre kiadott pénz a legjobb invesztálás az egészség szolgálatában. Mindazonáltal a coton de tuléar egy nagyon robusztus kis kutya.
Főleg nyáron vigyázzon arra, hogy a kutyának dús, puha szőrzete alatt ne legyen melege, s tegye számára lehetővé, hogy valamilyen hűvös helyhez juthasson!
A négylábúja egészségéhez való mindennapi hozzájárulás érdekében a fajának megfelelő fizikai és szellemi leterhelés mellett azzal is is sokat tehet, ha megfelelő eledellel tölti meg az etetőtálat; ahogyan a többi kutya, ez a gyapot-szőrű is magas húsrészarányú táplálékot igényel. Vagyis tegye félre a gabonatartalmú táplálékot, és úgy a száraztáp, mint a nedveseledel esetében ügyeljen arra, hogy a hús álljon a deklarált összetevők élén!
Ha eledelváltást tervez, lehetőség szerint szép lassan vigye végbe az átállást: napról napra keverjen egyre többet az új tápból a már ismert régi közé. Így elkerülheti a túlérzékenységi reakciókat. A kiskutyának adandó kölyöktápot ossza akár napi 4 adagra, a már felnőtt kutya esetében pedig elegendő a napi két étkezés. Mivel a puha, gyapjas bunda alatt nehéz felismerni a kutya derekát, az a legjobb, ha rendszeresen méri coton de tuléar fajtájú kedvencét. Így jól megállapíthatja, ha hízott, vagy ha esetleg éppen veszített súlyából, s még idejében felléphet a nemkívánatos változásokkal szemben. Arra is figyeljen oda, hogy kutyájának mindig elegendő friss ivóvíz álljon rendelkezésére!
A szépség időráfordítás-igényes
Amilyen komplikációmentes tud lenni egy coton de tuléar úgy általában, szőrzetápolása annál nagyobb ráfordítást igényel a többi fajtához viszonyítva. A gyapot-fehér szőrzet mindennap ki kell kefélni, különben összegubancolódik. Tippünk: kikefélés előtt mindig nedvesítse be a kutyus szőrét – pl. egy grooming spray-vel! Ez megakadályozza, hogy a finom szőrszálak megtörjenek az ápolás során. A fehér bozontnak emellett rendszeres fürdőre is szüksége van: már kölyökkorában szoktassa hozzá a kutyust az ápolás rituáléjához!
Fürdőkád céljára a kutya méretéből adódóan kiválóan alkalmas egy bébi-fürdetőkád is, s mielőtt maga a fürdés sorra kerülne, fésülje meg és kefélje ki a kutyus szőrzetét, mert különben gubancok, csomók keletkezhetnek. Ha enyhe kutyasampont és öblítőt használ, megkönnyítheti az elkövetkező napok szőrzetápolását. Mindazonáltal a dús fedőszőrzet alatt nem rejlik aljszőrzet, így a kutya alig-alig hullatja a szőrét a lakásban, ez pedig – sok kutyafajtával ellentétben – sok házi takarításra fordítandó időt tud megspórolni a gazdinak.
A kutya karmait kéthetente kell ellenőrizni, s meggyőződni arról, hogy szükséges-e a karomvágás. Főleg a különösen könnyű kutyáknak – így ennek a fajtának – is – nem kopnak le mindig kellő gyorsasággal a karmaik, így azután egy karomvágó ollóval kell “rásegíteni” – a sérülések elkerülése érdekében.
Kihez passzol a coton de tuléar?
A gyapot-kutya sok kutyabaráthoz illik: komplikációmentes és játékos lénye alapján príma családi kutya, de egyedülálló emberek, idősebbek is nagyon jó társra találhatnak egy ilyen kis sármos négylábúban. Ami viszont fontos, hogy ez a kis ragaszkodó fickó soha ne maradjon sokáig egyedül, hiszen nagyon szereti, ha “falkája” társaságában lehet, s teljesen belekeseredik, ha rendszeresen és hosszabb ideig kapcsolatok és társaság nélkül kell maradnia.
Azok számára, akik eljárnak dolgozni, csakis akkor javasolható, ha magukkal tudják vinni az irodába. Egy coton de tuléar gazdinak szívesen kell foglalkoznia a szőrápolással, s nemcsak felesleges rosszként tekintenie arra, hiszen a kutyus beköltözésével évekig mindennapi rituáléként kell majd sorra kerítenie. Még a kezdők is harmonikusan együtt élhetnek ezzel a szimpatikus kis fickóval. Egyébként: mivel a kutya nem hullajtja a szőrét, néhány allergiás számára is megfelelő négylábú lehet. Az allergiásoknak azonban még a kutya beköltözése előtt feltétlenül beszélniük kell állatorvossal, s még előzetesen minél többet tartózkodniuk a fajta képviselőinek közelében, hogy még idejében kiderüljön, valóban lehetséges-e együtt élniük.
Ugyan időközben a coton de tuléar már nemcsak a madagaszkári felső réteg számára fenntartott különlegesség, mégsem találkozhatunk vele túl gyakran. Így azután előfordulhat, hogy sokat kell keresgélnie ill. várakoznia, amíg megtalálja a kívánságainak megfelelő kutyust – ha már egyszer beleszeretett ebbe a csinos és sármos kis négylábúba. Németországban pl. évente kb. 150 ilyen fajtájú kölyök látja meg a napvilágot. Mindenesetre megéri, hogy akár nagyobb távolságokat is megtegyen vagy hosszabb ideig várakozzon, amíg olyan komoly tenyésztőre akad, aki lelkiismeretesen fáradozik azon, hogy állatai egészségét és a fajta típusjegyeit megőrizze. A komoly tenyésztőt nemcsak sok szaktudás jellemzi, hanem az is, hogy sok időt és pénzt fektet tenyészetébe, hogy boldog és egészséges coton de tuléar kutyái legyenek. Soha ne vásároljon kölyköt olyan tenyésztőktől, akik papírok nélkül kínálják kutyáikat! A kiskutya leghamarabb 8 hetes korában költözhet új otthonába.
Ugyan beleszeretett a coton de tuléar kinézetébe és jellemébe, ám inkább egy már felnőtt kutyát szeretne? Meg kell hagyni, igen csekély annak az esélye, hogy egy fajtatiszta coton de tuléar kutyára akadjon a környező állatotthonokban. Ennek ellenére megéri néhány állatmenhelyi látogatás, hiszen olykor a fajtához nagyon hasonlító bichon-kutyák vagy keverékek várnak ott új otthonra és szerető gazdira – s még az is elképzelhető, hogy valamelyikük a mancsai köré csavarja Önt. Természetesen az internet a legjobb eszköz a keresésre. Különösen a speciálisan bichon-okkal foglalkozó szervezetek oldalain nézzen szét!
Olykor felbukkanhatnak olyan idősebb coton de tuléar kutyák is, melyek különféle okokból elveszítették addigi otthonukat, s újra várnak. Javasoljuk, hogy más bichon-fajtákra is vessen néhány pillantást: egy máltai vagy bichon frisé sem kevésbé sármos, és hasonló tulajdonságokkal bír, mint a coton de tuléar. Mindegyik esetre igaz viszont, hogy már jó előre és intenzíven érdeklődjön a kutyát közvetítő helyen ill. annak szakembereitől a szóban lévő kutya előéletéről, jelleméről, s ha lehetséges, tegyenek egy közös sétát a kiszemelttel , hogy jól körbeszaglászhassák és kicsit megismerhessék egymást.
Előkészületek a kutya beköltözésére
Nos, megtalálta álmai kutyáját, s hamarosan egy coton de tuléar fog beköltözni Önökhöz? Őszintén gratulálunk! Arra is használja ki a kutya érkezéséig lévő időt, hogy felkészül az új kis lakótárs ottlétére. Így pl. szép nyugodtan keressen ki egy kutyaiskolát, olvasson egy kis szakirodalmat a kölyöknevelés témakörében! A kiskutya alapfelszerlésének kiválasztása is a szükséges előkészületek közé tartozik, hogy kis kiválasztottja már a kezdetektől fogva jól érezze magát új otthonában: mindehhez éppen úgy hozzátartoznak a fekvőhelyek, ágyikók, etető- és itatótálak, szállítóbox, valamint a póráz vagy hám és a nyakörv, mint a változatos játék. Ügyeljen arra is, hogy a kiskutya testápolásához szükséges kellékeket is beszerezze: az a legjobb, ha fésű, kefe, bolhafésű, kullancscsipesz, kutyasampon és öblítő már a kezdetektől fogva van odahaza.
Sok örömöt kívánunk Önnek vidám coton de tuléar kutyusával!
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
