A közepes termetű, fekete horvát juhászkutya (horvátul: Hrvatski ovčar), igazán sokoldalú, akinek tehetsége nemcsak a pásztorkodásra és őrzésre terjed ki, hanem a kutyasportokra is. Ezenkívül a rugalmas négylábú családi kutyaként gondoskodik arról is, hogy gazdái jó formában legyenek.
A horvát juhászkutya, aki a Balkánon túl nem annyira ismert, hazájában már régóta közkedvelt munka- és kísérőkutya. Nem csoda, hiszen a horvát eb rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, melyet az ember elvárhat négylábú barátjától és segítőjétől. Az eredetileg juhászkutyaként tenyésztett fajta, melynek képviselői csak akkor voltak elégedettek, amikor a nyáj együtt volt, ma kifejezetten társaságkedvelő és emberközpontú családi kutya, aki szívesen játszik gyerekekkel és teljes mértékben élvezi a családdal eltöltött időt. Ezenkívül nagyon intelligens és felfogó képessége is gyors. Villámgyorsan végrehajtja a gazdája által adott feladatokat és utasításokat.
Egy megbízható kutya
Törekvése, hogy mindent helyesen csináljon és készsége, hogy a legkülönbözőbb szituációkhoz alkalmazkodjon, jól tanítható és megbízható állati partnerré teszik. Sok más pásztorkutyával ellentétben nem hajlamos arra, hogy megkérdőjelezze a kapott feladat értelmét, hanem általában feltétel nélkül engedelmeskedik. Még a látszólag értelmetlen utasításokat, mint pl. a karikán való átugrást is végrehajtja, amit a legtöbb juhászkutya büszkeségből elutasít. A horvát juhászkutya igazán lojális, tettre kész és mindig védelmezően áll szerettei oldalán.
„A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.“
Amennyire szorosan kötődik gazdájához, annyira tartózkodóan viselkedik idegenekkel szemben. Természetéből adódóan erős védelmi ösztönnel rendelkezik. „A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.“ mottónak megfelelően az idegenekkel szemben előszőr inkább gyanakodó és nagyon pontosan megfigyeli az illetőt élénk temperamentuma ellenére. Tehát az embernek először meg kell nyernie bizalmát és lojalitását. Ha gyermekek is születnek a családba vagy egy másik állat költözik be a házba, elég hamar elfogadja a jövevényt „nyája“ új tagjaként, melyet össze kell tartania és védelmeznie kell.
Nevelési tippek
Erős védelmi ösztönét, melyet családi kutyaként sem mellőz, konzekvens neveléssel ajánlott a kívánt irányba terelni. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy túlságosan védelmezően viselkedjen és nemcsak az idegeneket, hanem családja tagjait is megijessze túlzott ugatásával. Ugyanolyan fontos a horvát juhászkutya számára a megfelelő szocializáció és egy olyan gazdi, aki a kezdetektől fogva kompetens és megbízható vezetőként viselkedik, mint majdnem minden egyéb kutyafajta számára. Ezenkívül a temperamentumos és „munkamániás” kutyának családi ebként is szüksége van feladatokra. A testileg és szellemileg nem megfelelően leterhelt juhászkutyák nem ritkán rosszalkodni kezdenek, amiről csak nagyon nehezen lehet leszoktatni őket. Elegendő mozgással és elfoglaltsággal gyorsan nagyon hálás és feltétel nélkül lojális partnerré válik a horvát eb, aki nemcsak a mindennapokban, hanem a kutyasportokban is szívesen próbára teszi képességeit.
A horvát juhászkutya külső megjelenése
A horvát juhászkutya nemcsak szeretetteljes és hűséges lényével varázsolja el az embert, hanem vonzó külsejével is. Vastag, fekete, félhosszú bundája, izmos teste és hegyes fejformája, ami rókákéra emlékeztet, előkelő külsőt kölcsönöz számára. Kb. 50 cm-es marmagasságával és 13-20 kg közötti súlyával, ami a nemtől függően változik, közepes méretűnek számít, ami se nem túl kicsinek, se nem túl nagynak nem mondható.
Robusztus természetkedvelő és tehetséges sportoló
Fekete szőrzete, mely ritkán fehér foltokkal tarkított, sok más pásztorkutya durva és robusztus bundájával ellentétben kifejezetten puha tapintású, mindazonáltal mégis időjárásálló és könnyen tisztítható. Tehát ennél a kutyafajtánál nem lehet kifogásokat keresni, miért nem élheti ki mozgásvágyát a friss levegőn. Pont ellenkezőleg: izmos lábai is, melyek nemcsak a gyors, hanem a hajlékony mozgást is lehetővé teszik, egyszerűen a természetjárásra predesztinálják, hogy hosszú sétákat tegyen vagy kerékpározás, illetve más kutyasport közben kitombolja magát.
A horvát juhászkutya története
Kiemelkedő tulajdonságai és mutatós külseje ellenére még most sem annyira ismert a horvát juhászkutya hazáján kívül. Még az igazán tájékozott kutyakedvelők sem valószínű, hogy hallottak erről a fajtáról. Biztosan nem az az oka csekély mértékű elterjedtségének, hogy túl rövid történetre tekint vissza a juhászkutya, hiszen Horvátországban már több, mint 1000 éve él a fajta.
Pásztorkutyaként gondoskodott marhákról, birkákról és lovakról, de még olykor disznókról és szárnyasokról is. Megbízhatóan terelte az állatokat egyik mezőről a másikra, védelmezte őket és ügyelt arra, hogy az egész nyáj vagy gulya együtt maradjon. Semmi sem kerülte el a horvát juhászkutya figyelmét és villámgyorsan visszaterelte az elkóborolni készülő állatot a többiekhez. Nagyon nagy létszámú állatok esetében, melyek nem jól áttekinthető módon közlekedtek és nem álltak közel egymáshoz a mezőn, ügyesen akár az állatok hátán ugrálva is gyorsan a nyáj vagy gulya egyik végéről a másikra került. Ezenkívül a horvát gazdák kiváló őrző-védő kutyaként tartották számon, aki nagyon éber és bátor, mindeközben pedig lojális is volt a gazdájával és annak családjával szemben.
Harc az elismerésért
Habár a horvát juhászkutyát először 1374-ben Petar püspök említette meg egy kéziratban, sokáig kizárólag munkaképessége miatt tenyésztették. A szabvány, amely a kutya lénye és teljesítőképessége mellett külsejét részletezi, csak 1951-ben készült el. Ugyan egyes horvát tenyésztők már akkoriban arra törekedtek, hogy hivatalosan elismerjék a fajtát, azonban sokáig az egykori Jugoszlávia politikai zűrzavara és az ahhoz köthető viszálykodások miatt a fajtaelnevezésben szereplő „horvát“ szó leküzdhetetlen akadályt jelentett. Csak 1968-ban ismerte el a Jugoszláv Kinológiai Szövetség, majd egy évvel később az FCI is követte és a 277-es nyilvántartási számot kapta.
Hol találok megfelelő tenyésztőt?
Hazájában a horvát juhászkutya manapság közkedvelt családi kutya, aki nagyon alkalmazkodó és higgadt kísérőnek, illetve védelmezőnek bizonyul. Azonban a balkáni határon kívül nagyrészt ismeretlen a fajta és ha még meg is van győződve arról, hogy ez a kutya lenne a legideálisabb az Ön és családja számára, még akkor sem biztos, hogy talál megfelelő tenyésztőt a közelben. Tehát sok türelemre, kitartásra és nem utolsósorban időre és pénzre lesz szüksége azért, hogy adott esetben elutazzon Horvátországba egy fajtatiszta egyedért. Azok számára, akik készen állnak arra, hogy vállalják ezt a fáradságot és olyan (gyermekes) családban élnek, melynek tagjai aktívan, a természet közelében szeretnének együtt élni kutyusukkal, biztosan jó választás lesz.
Egészsége és ápolása
Ha Ön azon kevesek közé tartozik, aki egy horvát juhászkutyát szeretne otthon tartani, akkor valószínűleg sok időt fog a szabadban tölteni – ezzel szemben az állatorvoshoz ritkán kell majd ellátogatni, de ha mégis, akkor valószínűleg csak az ajánlott óvintézkedések vagy oltások miatt, mivel az agilis horvát eb nagyon robusztus állat, akinél nem ismertek fajtaspecifikus betegségek. Azért, hogy támogassa egészséges fejlődését, ajánlott ügyelni az elegendő mozgásra, a megfelelő gondozásra és a kiegyensúlyozott étrendre. Az ápoláshoz a karomvágás és a fülek tisztítása mellett a szőr rendszeres kefélése is hozzátartozik, hogy eltávolítsa belőle a szennyeződéseket és elkerülje a csomósodást.
A horvát juhászkutya etetése
Általában a horvát juhászkutya nagyon kis igényű. Jó felépítésüknek köszönhetően többnyire nem kell különleges étrendről gondoskodni. Mégis ajánlott elegendő figyelmet fordítani arra, hogy kutyusát ellássa minden szükséges tápanyaggal. A fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok, szénhidrátok és ballasztanyagok gondoskodnak arról, hogy kedvence egészséges és aktív maradjon. Mivel az ebeknek koruktól, nemüktől, súlyuktól és aktivitási szintjüktől függően különböző mennyiségre és összetételre van szükségük, érdemes lehet pontosabban megnézni egy tápanyagtáblázatot vagy egyeztetni erről egy állatorvossal.
Mit kellene tartalmaznia a tápnak és mit nem?
Függetlenül attól, hogy nedves, száraz, sajátkezűleg készített vagy BARF-módszer szerinti eledelről van szó, ügyelnie kellene arra, hogy a táp legalább 70-90%-ban minőségi húst tartalmazzon. Ajánlott kb. 20-30%-os zöldségtartalommal rendelkeznie azért, hogy kutyusa hozzájusson a szükséges vitaminokhoz és szénhidrátokhoz. Ezzel szemben gabonára egyáltalán nincs vagy csak nagyon kis mértékben van szükségük. A kutyatápban cukornak, tartósítószernek vagy mesterséges ízfokozónak sincs keresnivalója.
A megfelelő összetétel mellett rendkívül fontos szerepet játszik a folyadékbevitel is a kutya egészségét illetően. Míg ajánlott naponta kétszer fix időpontban enni adni kedvencének, addig víznek mindig a rendelkezésére kell állnia. Különösen száraz eledel használata esetén lényeges, hogy sokat igyon az eb.
A horvát juhászkutya tartása
A táplálkozás és gondozás mellett talán még fontosabb a juhászkutya megfelelő tartása. Habár a fajta képviselői nem nagy igényűek, ha mozgásról van szó, akkor nem ismernek határokat. Ezért ideális számukra egy nagy kert, illetve telek, ahol minden nap sok időt tölthetnek el. Bár ezek az ebek viszonylag kis méretű juhászkutyák, annál több helyre van szükségük, hogy szabadon mozoghassanak és kitombolhassák magukat. Tehát érthető módon ez a fajta vidéken és a természet közvetlen közelében érzi jól magát. Városban vagy egy kis lakásban biztosan nem lenne boldog a szabadságot kedvelő négylábú.
Tökéletes sportpartner
A horvát juhászkutya nem mondható „kanapékutyának”, még annyira sem „ölebnek”: egykori juhász- és munkakutyaként ez az eb „dolgozni” szeretne. Ezért a kutyasportok, mint pl. az agility, a versenysportok vagy a mantrailing kitűnően alkalmasak számára, így családi kutyaként is megfelelően ki tudják terhelni mind testileg, mind szellemileg. Gyorsaságának, fürgeségének és gyors felfogó képességének köszönhetően rendszeresen jó eredményeket érnek el a fajta képviselői ügyességi teszteken vagy speciális juhászkutya rendezvényeken. Ha valaki kutyasportokhoz keres magának kedvencet, akkor a horvát juhászkutya személyében tökéletes állati partnert találhat e tekintetben.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
