Agresszív harci kutya vagy játékos családi kedvenc? A presa canario azaz kanári szigeteki kutya esetében megoszlanak a vélemények. Az bizonyos, hogy egy kutya sem születik harci kutyának – csak az ember teszi azzá. Így a tenyésztő és a tartó felelőssége, hogy a dogo canario sok pozitív tulajdonságát helyezze előtérbe, s azokat fejlessze.
Ahogyan azt már a neve is sugallja, a presa canario eredete Spanyolországra, pontosabban mondva a Kanári-szigetekre tehető. Ősei a spanyol dogokban keresendők, melyeket a középkori spanyol szárazföldön változatos feladatokra használtak. Az antik írásokban leginkább átfogóan “alano”-ként emlegetett spanyol dogok éppen úgy előfordultak komolyabb vadászatokon, mint marhacsordák esetében hajtókutyaként, vagy őrző-, védő funkcióban. De tradicionális bika- vagy kutyaviadalokon is szerepeltették ezeket az állatokat. A középkori nemesség körében nagy kedveltségnek örvendett a régi spanyol alano, mivel vadászatokon félelmet és kompromisszumot nem ismerve állt a medvék, szarvasok és vaddisznók útjába. Felülmúlhatatlan bátorsága vezetett ahhoz, hogy végül is ú.n. háborús kutyaként is alkalmazták, amikor is nem csupán a katonák sátrainak őrzése volt a feladata.
Tüskés páncéllal felszerelve az ellenséges hadsereg soraiba kellett nyomulnia, komoly sérüléseket okozva ezáltal az ellenfél katonáinak és lovainak. A XVI. é XVII. században a spanyol hódítók Dél-Amerika meghódításához is magukkal vitték ezeket a kutyákat. A kedvező földrajzi fekvésű Kanári-szigetek köztes állomásul szolgáltak a hódítóknak és gyarmatosítóknak, így került a molosszer-szerű kutyák számos példánya a Kanári-szigetekre. Ezáltal megalapozódott a mai „presa canario“ génállománya, ami vélhetően a szigeteken honos „majorero“ és a spanyol alano kereszteződésével történt. A kevés vadászni valót tartogató és csaták színhelyéül sem szolgáló Kanári-szigeteken a tanyák és a haszonállatok őrzésére használták ezt a kutyafajtát. A tenyésztési célok között egyre jobban háttérbe került a vadászösztön és a harckészség, egyre inkább azokat az állatokat keresték , melyek lényében a magas fokú éberség kifejezetten erős idegekkel kombinálódott .
Megjelenése
A kanári-szigeteki kutyára jellemző a tekintélyes, erős test és a masszív, széles és kocka formájú fej, amely nyilvánvalóvá teszi a molosszer-kutyákhoz való tartozást. A hímek 61-66 cm-es marmagassága és 65 kg-os maximális súlya igen impozáns testalkatot eredményez. De a nőstények is meglehetősen mély benyomást tudnak gyakorolni 56-62 cm-es marmagasságukkal és max. 55 kg-os testsúlyukkal. Tekintélyes méretük és izmos, erős testük bizonyos tiszteletet vált ki mindenkiből. S akár fenyegetőleg is tudnak hatni azokra az emberekre, akik ezt a fajtát nem ismerve állnak szemben vele, és nem látják a kutya mögött annak barátságos és békés lényét.
Nehéz alkata ellenére a kanári szigeteki kutya minden más, csak nem komótos és nehézkes. Arányos testfelépítése rendkívüli erőt és mozgékonyságot produkál. Mozdulatai agilisek, rugalmasak, már-már kecsesek. Testhossza túllépi marmagasságát, ami mindenekelőtt nőstényeken látható egyértelműen. Feje csupán kevéssel a hát vonala felett helyezkedik el.
Színeit illetően a kanári dogok meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Tarka, foltos szőrzetének színvariációi meleg sötétbarnától halvány szürkéig és világos szőkéig terjednek. Szürkés-és homoksárga satírozás megengedett. Fehér foltok lehetnek a mellkason, a nyaktövön és a torokrészen, habár a tenyésztési szabvány szerint inkább kevés fehérre kell törekedni. A presa canario maszkja valamennyi színváltozat esetében fekete.
Rövid, sima, aljszőrzet nélküli szőrzete igencsak rusztikus hatású, érdes és durva tapintású. Fülein – melyeken Spanyolországban még megengedett a kupírozás – nagyon rövid és finom szőrzet található. Ezzel szemben marján és combjai hátoldalán valamivel hosszabbak a szőrszálak. Tövénél vastagabb és vége felé elkeskenyedő farka nem nyúlhat az ugróízületek fölé. Nyugalmi helyzetben egyenesen lóg lefelé, végén kis kanyarulatot leírva, az állat fokozott figyelme esetén pedig felfelé egyenesedik.
Az FCI szabvány szerint a náluk a molossziodok között 346-os szám alatt nyilvántartott kanári szigeteki kutya estében kizáró hibaként tekintendő a kutya agresszivitása. Agresszív vagy félős kutya nem kaphat engedélyt arra, hogy tenyészállat legyen.
Lénye alapjait tekintve a kanári-szigeteki kutya nagyon kiegyensúlyozott és nyugodt, s ugyan kifejezett védelmi ösztönnel bír, azonban fajnak megfelelő tartás és konzekvens nevelés esetén kellőképpen ellenőrzés alatt tartható. Figyelemre méltóan erős idegzete és magabiztossága idegenekkel szembeni, veleszületett bizalmatlanságával kombinálva jó házőrzővé teszi. Családján belül azonban állandóan barátságos, tanulékony és ragaszkodó. Gazdájához való intenzív kötődése ellenére a család többi tagjával szemben is lojális és jóindulatú. Ha egy dogo canario egyszer beintegrálódik egy családba, egész életében hűséggel áll az oda tartozók oldalán. Erős, terhelhető lénye komplikációmentes, megbízható partnerré és házőrzővé teszi. Hangulatait és szándékait egyenesen kimutatja, a hamisság, álnokság idegen tőle. Tipikusan hangos és mély hangjával szívesen ad nyomatékot élénk temperamentumának.
A kanári szigeteki kutya tenyésztése régebben és ma
A Kanári-szigeteken a mai napig elsősorban tanyasi és őrzőkutyaként tartják a dogo canario-t. Sok vidéki ember és állat kitűnő őrzőjeként olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy a sziget kormánya Gran Canaria nemzeti szimbólumának nyilvánította. Az elmúlt század 70-es éveiben kezdték meg a spanyolok a “nemzet kutyájának” tervszerű tenyésztését. A 80-as évekre fejlődött ki végül a dolog annyira, hogy különféle tenyészegyesületek jöttek létre, s világszerte kiállításokat szerveztek. Hamarosan a Kanári-szigetek határain kívül is ismertté vált ez az impozáns kutyafajta. Nevét illetően azonban hosszú ideig nem volt egyetértés. Így azután többféleképpen is nevezték és nevezik az ilyen típusú kutyákat: presa canario, perro de presa canario, perro de presa Español, spanyol bulldog, kanári dog vagy csak egyszerűen alano.
2001-ben az FCI kinológiai csúcsegyesülete hivatalosan a „dogo canario“ nevet adta a fajtának, hogy véget vessen a név körüli zűrzavarnak. 2019-ben az FCI a „dogo canario“ fajta-megnevezést „presa canario“-ra cserélte. A „Real Sociedad Canina de España (RSCE)“ által beadott kérvény 2019.01.01-én került visszaigazolásra.
A dogo canario tenyésztése során az FCI szerint elsősorban a tenyészkutyák kiegyensúlyozott és nyugodt jellemére kell nagy figyelmet fordítani. Még ha magabiztosságának és nagy fokú figyelmének, éberségének köszönhetően még mindig kitűnő házőrző is, a lényében meglévő megfontoltság, higgadtság kiváló családi- és kísérő kutyává is teszi. Vélhetően éppen ez a lényében megbújó kettősség, a szinte fenyegető külső és a gyengéd, higgadt természet kombinációja teszi oly lenyűgözővé az emberek számára ezeket as kutyákat, s magyarázza az irántuk megnyilvánuló növekvő érdeklődést és keresletet.
Valamennyi kutya táplálása több tényező függvénye – ilyen például az állat kora, súlya és aktivitási foka. Emellett a kutya fajtája és mérete is központi szerepet játszik. A sportos kutyák energiaigénye alapvetően magasabb, mint a kisebb mozgásigényűeké. A különféle egészségügyi gondokkal – így pl. cukorbetegséggel – küzdő kutyák különleges igényeket támasztanak, s ennek megfelelően kell táplálni őket. Az állatoknak mindig biztosítani kell friss ivóvizet is. Fajtájától függetlenül valamennyi kutyának húsban gazdag táplálékra és kevés gabonára van szüksége. A szokásos, száraztáppal vagy nedveseledellel történő táplálás mellett szóba jöhet és javasolható a saját készítésű eledel, ill. a BARF is (biológiailag fajnak megfelelő nyers táplálás ). Ez utóbbi megkövetel bizonyos mértékű szakismeretet, s mindig a kutya konkrét szükségleteihez igazítandó. Ha nem így történik, veszélyes hiányjelenségek léphetnek fel. Amennyiben bármilyen kételye támadna, kérje ki állatorvos vagy tenyésztő tanácsát.
A presa canario tartása és nevelése
Jóllehet, a kanári szigeteki kutya sehol sincs sorolva a harci kutyák közé azon országokban, ahol egyáltalán létezik ez a kategória, tartásánál mégis figyelembe kell venni bizonyos szempontokat. Így nem szabad elfelednünk, hogy ez a kutyafajta – történetéből fakadóan – óriási védelmi ösztönnel bír, ami helytelen nevelés mellett problémákhoz vezethet. A dominanciára és önálló cselekvésre hajlamos kutyának feltétlenül olyan tapasztalt és következetes kutyatartóra van szüksége, aki tudja irányítani a kutya őrző-védő tulajdonságait, s felelősségteljes módon képes bánni azzal.
Így azután a kanári-szigeteki kutya nevelését mielőbb meg kell kezdeni. Már kölyökkorában meg kell tanulnia bizonyos számú parancsot, s tudnia kell, hogy ki az úr a házban.
A szocializációnak már a tenyésztőnél el kell kezdődnie, s a kölyöknek meg kell tanulnia, hogyan türtőztesse magát mindennapi helyzetekben, hogy az emberekkel való összeütközéseket elkerülje. Legyen szó akár csak játékról, vagy a viszontlátás hangos öröméről, egy dogo canario már csak méreténél és óriási erejénél fogva is simán feldönthet egy embert. Egy kanári-szigeteki kutya semmiképpen sem való szűkös lakásviszonyok közé. Egy ilyen méretű és temperamentumú kutya sok helyet és elfoglaltságot igényel. A kiadós séták mellett szüksége van jók kis keresd meg-hozd ide játékokra, vagy labdajátékokra is.
Ha tehát azt fontolgatja, hogy egy kanári dogot vegyen magához, informálódjon már jó előre a fajta neveléséről és gondozásáról. Egy jó tenyésztő szívesen és átfogóan megválaszolja valamennyi kérdését. Kutya-egyesületeknél érdeklődhet, hogy hol találhat olyan tenyésztőket, akik ennek a sok európai országban ritka kutyafajtának a tenyésztésével foglalkozik.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
