A Labradoodle, a „dizájner kutyák“ úttörője. Míg Ausztráliában komoly törekvések vannak arra vonatkozóan, hogy ezt az Uszkárból és Labrador Retrieverből álló keverék kutyát, önálló fajként tartsák számon, a többnyire Európában előforduló példányokat nem egy bizonyos standard szerint tenyésztik.
Mivel az Európában élő Labradoodle-nak nincs egységes standardleírása, kinézetük és jellemük tekintetében is meglepetést tartogatnak. A közepes- és nagytermetűek is előfordulnak, mivel gyökerei az Uszkárig és Labradorig nyúlnak vissza. A későbbi generációkban a Törpe uszkárok keresztezésével kisebb példányok is születtek, akik még kevésbé egységesek mint az első generáció. Sokféle színben fordulnak elő: a krémfehértől a feketéig (szinte) minden lehetséges. Ugyanez vonatkozik szőrzetére is: a Labradoodle lehet rövid- és hosszúszőrű is, puha- és durva-, hullámos- és simaszőrű is. A Labradoodle külseje ideális esetben egy plüssmackóra hasonlít.
Története
Ausztráliából az egész világba
A Labradoodle történetével egyidejűleg más hibridfajok megjelentek mint például a Golden Doodle vagy a Maltipoo. A nagy ernyőszervezetek által el nem ismert hibridfajták tenyésztése mögött az a szándék volt, hogy az Uszkárt más fajok tulajdonságaival keverjék. A Labradoodle 1988-ban kezdte el pályafutását: Wally Conron a „Royal Guide Dog Association of Australia“ szövetségnek szeretett volna egy olyan vakvezető kutyát tenyészteni, amelyik nem hullajtja a szőrét. A terápiakutyaként elismert Labrador és nem szőrhullató Uszkár keresztezése az állatszőrre allergiás vakoknak szerezhet örömet.
Kezdetben még Conor is kritikusan fogalmazott az eredeti ötlettel kapcsolatban és kiemelte, hogy számos problémát okozott. Ezek közül egyik, hogy sokan kihasználták a lehetőséget, hogy pénzt keressenek ezzel a dizájner- kutyafajtával, anélkül hogy rendelkeznének a szükséges ismeretekkel. Ennek következménye a sok beteg és nem elég stabil természetű kutya. Vannak azonban törekvések arra, hogy a Labradoodle-k tenyésztését szakszerű mederbe tereljék: A Continental Kennel Club önálló fajtaként ismeri el az Ausztrál Labradoodle-t USA-ban. Európa ettől még messze van, ezért nincs lehetőség papírokkal rendelkező Labradoodle-ra szert tenni. A jó Labradoodle-tenyésztők megtalálásához a cikk végén adunk tippeket.
Labradoodle versus Ausztrál Labradoodle
A kutyatenyésztés nem jelent mást, mint olyan kutyák tudatos kiválasztását, mellyel bizonyos tenyésztési célokat kívánunk elérni. A Labradoodle-ból egy önálló fajta létrehozására vonatkozó ausztrál próbálkozások, merőben eltérnek az Európában található Labradoodle-„tenyésztőkétől“. Miben áll ez a különbség? Két fajta keresztezésekor csak az F1-generáció jellemzőire következtethetünk. A következő generációknál a gének ismét összevissza játszanak szerepet a Mendéliai szabályok szerint. Ezért lehetséges az, hogy a tenyésztők többnyire Labradorokat és Uszkárokat kereszteznek, de az utódjaikat (F1-generáció) már nem. Egy bizonyos tenyésztési cél eléréséhez minden know-howra szükség van. Ausztrál tenyésztők szembe néztek ezzel a kihívással és megalkották az Ausztrál Labradoodle-t. Most még megengedett más Retrieverekkel valamint Cocker Spanielekel keresztezni ezt az új fajt, hogy a kívánt tulajdonságokkal és stabil egészségi állapottal rendelkezzen. Így van esélye az Ausztrál Labradoodle-nak, hogy pár éven belül önálló fajként tartsák számon. Ezek az ellenőrzött tenyésztési törekvések nem hasonlíthatók össze az európai vélt vagy valós tenyésztők eljárásaival. Szórványosan itt is lehet találkozni olyan tenyésztőkkel, akik fáradozásaik során igyekeznek az Ausztrál Labradoodle-tenyészetet alapul venni.
So niedlich sie sind: Labradoodle-Welpen brauchen konsequente Erziehung.
Jelleme
Barátságos négylábú
A Labradoodle-k nem csak barátságosan néznek ki, hanem azok is. Bár viselkedésük csak korlátozottan látható előre, mivel két különböző fajtából származnak. A Labradoodle-k aranyosak, szociálisak és alkalmasak családi kutyának, amennyiben lehetőségük van elegendő mozgásra. Végtére is az Uszkárok és a Labrador Retrieverek is vadászkutyafajtákra vezethetők vissza. Egy stabil jellemmel rendelkező Labradoodle-ra csak akkor tehet szert, ha egy komoly tenyésztőhöz fordul. Mivel sokan csak a nyereségre hajtanak viszont a tesztelt tenyészállatokkal járó költségeket és a fáradtságot megspórolják illetve nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges tudással és kutyaismerettel, viselkedészavaros kölyköket árulnak. Ez a hiányosság részben a szülőktől származhat, akik nem vettek részt jellemteszten, részben pedig a nem kielégítő bevésődésből fakadhat. Ezek a kutyák riadt vagy agresszív jellemvonásokat mutathatnak.
Jelleme röviden:
Gyakran barátságos és szociális
Többnyire alkalmas családi kutyának
Elegendő mozgásra és elfoglaltságra van szüksége
Békés fajtatársaival jól megérti magát
Beszerzéskor feltétlenül komoly tenyésztőhöz forduljon
A Labradoodle nevelése
Az Uszkár vadászösztöne többnyire erősebb a Labradorénál, ezért ha a Labradoodle-ban hangsúlyosabb a z Uszkár véna, már kezdetekkor helyezzen nagy hangsúlyt a visszahívhatóságra. Legyen következetes a nevelésben, mivel amit a kicsi kölyköknek megenged, azt a felnőtt négylábú is magától értetődőnek tekint. Ahogy minden kutyára, de az olyan gyakran alábecsült munkakutyákra, mint az Uszkár és a Labrador különösen igaz, hogy csak egy kiegyensúlyozott négylábú tudja a jól nevelt oldalát mutatni. Labradoodle-jával közösen vegyenek játszós kölyökórákat és ezt követően látogassanak el egykutyaiskolába, hogy közösen tanuljanak és talán új barátságokat is köthetnek.
Vajon egészségesebbek a keverékek?
A keverék automatikusan egészségesebb a fajtatiszta kutyákhoz képest? Ez tévhit. Különösen a származási könyvvel nem rendelkező egészségügyi szűréseken át nem esett, állítólag fajtatiszta szülők esetén veszélyes ez, mivel az Uszkár és a Labrador Retriever is rendelkezik valamilyen genetikai múlttal. A szülőket fedezés előtt tesztelni kell csípő- és könyökdiszpláziára valamint progresszív retinaatrófia nevű szembetegségre. A könyök röntgennel vizsgálható, a szembetegségeket genetikailag kell vizsgálni. Beszéljen a tenyésztővel és kérje, hogy mutassa meg az eredményeket írásban.
Az Uszkár és a Labrador különböző szerkezetű szőre viszketéssel járó bőrproblémáktól kezdve szőrhullásig is fajulhat. Míg a Labrador rendszeresen vedlik, az Uszkároknál nincs ilyen. Másik “kompatibilitási probléma” a különböző orrformából adódik: a Labrador orrformája szélesebb az Uszkárénál, mely rosszul álló fogakat és állkapocsproblémát okozhat.
Labradoodle táplálása
Eledelt mértékkel
A Labradore hajlamos a zabálásra és a túlsúlyra már kicsi korban oda kell figyelni a négylábú napi adagjaira. Ügyeljen rá, hogy Labradoodle-ját ne csak finomságokkal, hanem simogatással vagy kis játszással is jutalmazza. Kiváló minőségű, húsban gazdag eledelt adjon kutyájának, melyben nincs gabona. Tartsa be a gyártó által előírtakat. Érdemes etetés előtt lemérni az eledelt, amíg az ember ráérez a megfelelő mennyiségekre. Bár a gyártók útmutatása csak irányt ad: a sokat mozgó négylábúaknak vagy ha a javasolt eledelmennyiség ellenére fogynak, több eledelre van szükségük. A kicsi jutalomfalatokat is számolja bele a napi teljes adagba. Ha szeretné kielégíteni kutyája rágószenvedélyét kínálja meg szárított snackekkel mint például zsírszegény marhafüllel vagy a marhabőrből készült rágócsonttal. A cukornak az eledelben sem és a “>finomságokban sincs semmi keresnivalójuk. Friss ivóvíz mindig álljon a Labradoodle rendelkezésére.
Bár ennek a hibridfajtának a bundája sokféle lehet, mindegyikben van egy közös: sok ápolást igényel. Szőre többnyire dús, ezért minden második nap alaposan át kell kefélni, hogy ne csomósodjon össze. Ellentétben az Uszkárral a Labrador nagyon hullajtja a szőrét. Nem látható előre, hogy a Labradoodle-nál ez hogyan alakul. Sok Labradoodle-tulajdonos rendszeresen viszi pajtását kutyakozmetikushoz bundanyírásra. Ez azonban nem mindegyik szerkezetű szőrzetnek előnyös.
A szőrzetbe ragadt szennyeződést hagyni kell megszáradni és ezt követően egyszerűen kifésülni. Ha meg kell fürdetni a Labradoodle-t, valamilyen gyengéd kutyasampont használjon hozzá. Ha sok szőr nőtt a kutya fülkagylójába, rendszeresen tisztítsa ki kutyáknak szánt fültisztítóval, mivel gyorsan fájdalmas gyulladások alakulhatnak ki, melyekkelállatorvoshoz kell fordulni. Legyen megszokott, hogy minden átkeféléskor a fülekbe is vet egy pillantást.
A Labrador Retriever és az Uszkár is eredetileg egy vadászkutya. Mivel a víz környékén alkalmazták őket, a Labradoodle szeret úszni. Kiváló kísérő a kirándulásokhoz és felnőttkorában illetve megfelelő edzettség mellett akár biciklitúrákhoz és lovagláshoz is. Mielőtt sok ugrással járó kutyasportot például az agilityt kipróbálja, kérje ki állatorvosa tanácsát. Néhány Labradoodle nagyon ügyetlen és egyáltalán nem szeretik ezt a sportot. Az apportírozás és kisebb trükkök megtanulása mindig változatosságot hoz a kutya mindennapjaiba. A mantrailing vagy más orrgyakorlat is jó választás lehet. Végül de nem utolsó sorban sok Labradoodle alkalmas arra, hogy terápiás vagy vakvezetőkutyaként az emberek szolgálatába álljon. Ezek a négylábúak jó esetben tudatos tenyésztésből származnak, annak érdekében, hogy bizonyos jellembéli tulajdonságokkal rendelkezzenek.
Illik hozzám egy Labradoodle?
A Labradoodle-k városban és vidéken is jól érzik magukat, amennyiben elegendő mozgásra és elfoglaltságra van lehetőségük. A legjobb egy bekerített kert, ahol négylábúja kitombolhatja magát. Ha az állat komoly tenyésztőtől származik, akkor jó temperamentummal fog rendelkezni és békés fajtatársaival is jól megérti majd magát. Nagyszerű társai lehetnek a gyerekeknek, amennyiben ők is tudják már, hogy hogyan kell egy kutyával bánni. Ennek ellenére a gyerekeket ne hagyjuk egyedül egy kutyával. Ha a Labradoodle-t már kölyökkorában hozzászoktatták a macskához, jól ki fog jönni vele, ha a cica is úgy akarja. Más kisállat mint például a tengerimalac vagy hörcsög felébresztheti benne vadászösztönt. Legyen szó családról, egyedülálló idős emberről, kezdő vagy tapasztalt kutyatartóról, a Labradoodle minden olyan kutyabarát számára alkalmas, aki szeret sok időt a természetben eltölteni.
A kutyára vágyó allergiások számára is jó lehetőség a Labradoodle? Erre sajnos nincsen semmilyen garancia. Ők is hullajthatják a szőrüket, ezért ha ez a szempont a legfontosabb, akkor egy Uszkár jobb választás. Ő ugyanis egyáltalán nem vedlik. Bár az allergének nem a szőrben, hanem az állat nyálában fordulnak elő éppen ezért egy kutya vásárlása előtt kérje ki orvosa tanácsát.
Hogyan találok rá az én Labradoodle-mra?
Ha Labradoodle-ra vágyik, tegye fel magának a kérdést, hogy egy Labrador Retriever vagy egy Uszkár nem jobb választás-e. Mivel ezeket a fajtákat ellenőrzötten tenyésztik, nagyobb esély van rá, hogy komoly szakembert talál, aki új állati lakótársához leszármazási táblát is mellékelni tud. Ez nem csak egy darabka papír, hanem a szülők tenyésztésre alkalmas vizsgálatát, biztonságos felmenőket, alapvető szűréseket is tanúsít és hogy a tenyésztő egy bizonyos egyesülethez tartozik.
Nincs ez így a Labradoodle-nál. A szülők gyakran nem mentek át tenyésztésre alkalmassági vizsgálaton. Ezen kívül gondoljon arra is, hogy a legmegfelelőbb Uszkárokat és Labradorokat vélhetően az adott fajták további tenyésztésére használják. Ha ennek ellenére mégis egy Labradoodle-t szeretne, ügyeljen rá, hogy a szülők valamennyi egészségügyi vizsgálata írásban meglegyen és származási könyvvel rendelkezzenek. Nem érdemes kifizetni rengeteg pénzt – mivel a Labradoodle-eladók legalább az ár tekintetében hasonlítani akarnak egy komoly tenyésztőhöz- egy ismeretlen eredetű négylábúért.
Nagyobb biztonságra számíthatunk egy Ausztrál Labradoodle-val. Javasolt kiindulási pont Európában az „Australian Labradoodle Association Europe“ (ALAEU) szervezet és az „Australian Labradoodle Founders Alliance“ (ALFA) alapítvány. Egy új fajta meghonosításának is érdemes utánajárni, „Cobberdog“-nak. Nagyon hasonlít az Ausztrál Labradoodle-ra illetveIrish Soft Coated Wheaten Terrier is van a felmenői között. Tipp: ha felnőtt kutyabarátot keres, feltétlenül nézzen szét egy állatmenhelyen, ahol számos aranyos négylábú vár új otthonra!
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
