Már Sissi királynő is odavolt ezekért az oroszlánszerű kutyákért. A leonbergi nem csak a mérete és harmonikus testfelépítése lenyűgöző, hanem a gyermekszeretete és magabiztos nyugalma miatt is.
Természete
A leonbeginek a szó szoros értelemben véve is vastag a szőre. Ennek a szelíd óriásnak a barátságos természete különösen gyermekek körében mutatkozik meg. Még a leghangosabb gyerekzsivaj sem zavarja ezt a nyugodt állatot. Pont ellenkezőleg: életrevaló temperamentuma és játékos személyisége miatt kifejezetten élvezi a gyerekekkel való tombolást és játékot. Különösen a kölykök játékosak, de ők korukból fakadóan olykor hevesen viselkednek.
Jóindulatú, nyitott személyisége remek családi kutyává teszi a leonbergit. Az embernek minden élethelyzetben hű társa. Vele született figyelme és bátorsága miatt nagyon jó házőrző, aki minden szituációban védelmezően gazdája mellé áll. A leonbergiek egyáltalán nem agresszívek vagy félősek és minden újdonságra vagy idegenre nyugodtan reagálnak. Mérete ellenére mindenhova probléma nélkül vihető. Ugyan a kiskutyák még nem minden helyzetben hallgatnak gazdájukra, de ugyan ki tudna haragot tartani egy ilyen barátságos és derűs állattal?
A leonbergi nevelése nem okoz gondot, amennyiben a kölyökkutya mellett egy nyugodt, türelmes gazda áll, aki megtanítja neki a parancsszavakat. Intelligensek és nagyfokú önbizalommal rendelkeznek, ennek ellenére a kezdetektől alárendeli magát az embernek. A leonbergi tehát tájékozott, kezdő kutyatartóknak is jó választás. Ha egy leonbergit szeretne vásárolni, akkor először tájékozódjon az ápolásáról, tartásáról és a neveléséről. Aki ki tudja elégíteni a kutya mozgásigényét, megfelelően ápolja és garantálja számára a családi életben való részvételt, az biztosan egy hihetetlenül szerethető, hűséges és ragaszkodó barátot szerez magának a leonbergi személyében.
A leonbergi a maga kb. 80 cm-es marmagasságával és 75 kilós súlyával – kanok esetében – kétség kívül impozáns kísérőnek számít. A szukák sem szégyenkezhetnek a maguk 65-75 cm-es magasságukkal és 60 kg-os testtömegükkel. A leonbergi magabiztos járásával, izmos testével és harmonikus testfelépítésével, egy nagyon büszke és elegáns fajtatiszta kutya, ami mindenhol magára vonzza a csodálkozó tekinteteket. Hosszú szőre pedig felséges megjelenést kölcsönöz ennek az „oroszlánnak”. A bunda – a vastag aljszőrzet ellenére – láttatni hagyja a testformát, közepesen puha vagy durva és hosszúsága ellenére szépen fekszik a kutyán. Különösen kanoknál jellemző, hogy a mellszőrzet egyfajta sörényt formál, ami az állatok királyára emlékeztet.
A mellső ás a hátsó lábak is, éppúgy, mint a farok erősen szőrösek. A fekete maszk és a gyakran fekete szőrvégek között a bunda nagyon sokféle színű lehet. A vörös, vörösesbarnától, egészen a homokszínekig lehetséges. A szőrszálak végi fekete és a világos foltok a farok alján, a nyakon és a mellső valamint a hátsó lábakon, csak annyira lehetnek jellegzetesek, hogy ne zavarják az alapszínt. A mellkason lévő fehér folt vagy csík, illetve a lábujjakon található fehér foltok a standard szerint toleráltak. A leonberginek közepes méretű lógós fülei vannak. Az egyszínű fekete orr felett, barna, ovális szemekből tekintenek gazdájukra.
Az oroszlánszerű megjelenés nem a véletlen műve, ugyanis Leonberg városának címerében megjelenő oroszlánok voltak a tenyésztés mintái. A Stuttgart közelében fekvő délnémet város képviselőtestületének tagja, Heinrich Essig a ’30-as évek végén, ’40-es évek elején egy olyan kutyát akart kitenyésztetni, amely a címerben lévő oroszlánra hasonlít. A kutyakedvelő Essig először egy fekete-fehér újfundlandi szukát (egyes források szerint egy Landseer-t) keresztezett egy bernáthegyi kannal, méghozzá az úgynevezett „Barry-kannal” , a Nagy Szent Bernát kolostorból. Később más hegyikutyákat is felhasználtak a tenyésztéshez, például pireneusi hegyikutyát, amelyek a mai leonbergi megjelenési jegyeit tökéletesítették ki.
Az leső igazi leonbergi –ahogyan ma ismerjük – 1846-ban látta meg a napvilágot. Ez a nagytermetű kutya ötvözi minden felmenője legjobb tulajdonságait. Nem is sokára már mindenhol a világon vásárolták a fajtát, otthonából, Leonberg-ből. Egészen a két világháborúig őrző-védőkutyaként, pásztor- és teherhúzó kutyaként alkalmazták.
A világháborúk ideje alatti és utáni szükséghelyzetben aligha volt pénze bárkinek is eltartani egy ekkora kutyát, ezért a leonbergi kutyák száma drasztikusan lecsökkent. Csak néhány kutyafanatikusnak köszönhető, hogy a fajta fennmaradt. A megmaradt leonbergy kutyatulajdonosok összefogtak és újra nekiláttak a fajta tenyésztésének. Szerencsére, nekik köszönhetően ma már számtalan egyesület foglalkozik a fajta tenyésztésével világszerte.
Időközben Európában már több ezer leonbergi kutya él. Csak az otthonában, Németországban, az utóbbi években körülbelül 600 kölyköt neveltek fel évente. Egy leonbergit találni tehát egyáltalán nem nehéz. Mindezek ellenére egyes dolgokra nagyon kell figyelni egy fajtatiszta kutya vásárlása előtt. A komoly tenyésztő egyik ismertető jegye, hogy egy olyan leonbergi kutyaklub tagja, ami a Nemzetközi Leonbergi Unióval is kapcsolatban áll és az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) által elismert. Az ilyen tenyészők tevékenységét nagyon szigorú tenyésztési előírások szabályozzák és magas minőségi standardot írnak elő. Ennek a szigorú tenyésztésnek a célja, hogy a fajta egészséges és szép maradjon.
Magától értetődő, hogy a professzionális tenyésztőnél vásárolt kutya nem olcsó. Ennek a nagy fajtának a tenyésztése és nevelése roppant sok időbe és rengeteg pénzbe kerül. A tenyésztésre alkalmas kutyák beszerzése, a megfelelő tartás biztosítása, a teljes körű állatorvosi ellátás (oltások, öröklődő betegségek vizsgálatai), a minőségi eledel, a kiállítási költségek, a klubtagság díja, a chip ellenőrzések, családfa és tenyésztési szemináriumok, illetve egyéb továbbképzések költségei mind-mind rengeteg pénzbe kerülnek.
Megesik, hogy a tenyésztő lakásában a heves kiskutyák felnevelése is sok költséggel jár: szétkarmolt ajtók, széttépett szőnyegek, karcos parketta vagy a széttépett kanapépárna nem számítanak ritkaságnak az ilyen fiatal, heves temperamentumú kiskutyák nevelésénél. Óvakodjon tehát azoktól a „tenyésztőktől”, akik fű alatt, olcsón kínálnak kutyust, hiszen a kutya árán megspórolt összeg többszörösét fizeti majd ki az állatorvosnál vagy terapeutánál.
Ha megtalálta a megfelelő tenyésztőt, akkor az a legjobb, ha többször is meglátogatja. Csak így győződhet meg arról, hogy valóban jó kezekben van. Fontos, hogy a tenyésztő segítőkész legyen, és szívesen mutassa meg a tenyésztés helyszínét és az anyaállatot. Ne érezze magát feszéjezve, ha a tenyésztő több kérdést is feltesz életkörülményeiről, hiszen egy komoly szakember, aki szereti az állatait, szintén meg akar arról bizonyosodni, hogy kiskutyája jó helyre kerül. Tanácsot adhat abban is, hogy illik e Önhöz egy ilyen kutya, vagy, hogy egyáltalán rendelkezik e egy ilyen nagy állat tartásához szükséges feltételekkel. Egy megbízható tenyésztő egy kutyaéleten át rendelkezésére áll, ha segítségre vagy tanácsra van szüksége.
A szükséges pénzmennyiség mellett rengeteg időre is lesz szüksége ahhoz, hogy egy ilyen impozáns állatról gondoskodni tudjon. Méretük miatt rengeteg mozgásra van szükségük ahhoz, hogy testileg fittek és egészségesek maradjanak. Minél több időt tölthet a családjával, annál boldogabbá válik. A leonbergi kutyák nagyon emberközpontúak, ragaszkodóak és akkor érzik magukat legjobban, ha az egész család együtt van. Ugyanakkor nagyon nagy a mozgásigényük is. A kertes ház, ahol a kutya az udvaron szabadon, kedve szerint rohangálhat, elengedhetetlen egy ekkora állatnál. Nem árt, ha van egy park vagy erdő a közelben, hogy hosszas sétákat lehessen tenni. A legoptimálisabb pedig egy közeli tó lenne, hiszen ez a kutya imádja a vizet! Nyugodt és kiegyensúlyozott természetük ellenére nagyon aktív kutyák, tehát az a legjobb, ha aktív családokhoz kerülnek. A kutyasportok szerelmeseinek is ajánlott, hiszen a leonbergi alkalmas a dog diving-ra vagy akár a treibball-ra is.
A testi fejlesztés mellett a bunda ápolása is sok időt emészt fel. A hosszú, dús szőrzetet naponta át kell kefélni. Ennél a procedúránál nagyon fontos, hogy a leonbergi már kölyökkorában megtanulja az egy helyben ülést, fekvést. Az a kutya, amelyik ezt kiskorában nem sajátította el, biztos, hogy nem lesz képes hosszasan, türelmesen egy helyben ülni.
A kutya nevelése valamivel könnyebbnek bizonyul, mint a szőrzet ápolása, hiszen ez a fajta nagyon könnyen tanul. Intelligenciájának, jó felfogásának és behódolásának hála, nagyon könnyen nevelhető. Elegendő, ha kiskorukban megtanítják nekik a legfontosabb parancsszavakat. A tanításnál mindig nyugodtan beszéljen! Kiabálással vagy erőszakkal semmire nem megy.
Alapvető igazság, hogy a leonbergi-vel könnyű élvezni az életet és nincs szüksége „kemény kézre”. Ha kellő figyelmet fordít a kutya etetésre, szőrápolására, egészségére és elegendő időt tud vele eltölteni ahhoz, hogy testi és szellemi igényeit is kielégítse, akkor a leonbergi jóban és rosszban is hű társa lesz.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
