Zömök és fürge, makacs és kiegyensúlyozott, barátságos, de ugyanakkor megvéd, ha szükség van rá. A német boxer kutya egy ellentmondásokkal teli kutya. De pont emiatt a sokszínűség miatt egy igazi különlegesség.
Habár a Boxert manapság már elsősorban házikedvencként tartják, örző-,védő- és mentőkutyaként, de még kísérő- vagy sportkutyaként is megállja a helyét. A kedves természetű, játékos Boxer kutya még babysitterként és játszópajtásként is tökéletes. Bármilyen szerepet is szánunk neki, a Boxer biztosan bravúrosan alakítja majd. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy ez a kutyafajta nagyon behódoló és emiatt nagyon könnyű a kiképzése. A Boxerek egyszerű, nagy tudásszomjú állatok, rendkívül emberbarátok és a hamisság legapróbb jelét se mutatják. A nyugodt és kiegyensúlyozott természetüknek köszönhetően, nagyon családbarát kutyafajta. Még kisgyermekes családokban is jól érzi magát. Olyan figyelemreméltóan türelmes jószág, hogy még a legelevenebb kisgyermekek se tudják kihozni a sodrából. Hosszú-hosszú éveken át lesz gyermeke hű játszótársa.
Amilyen ragaszkodó és hűséges a család felé, annyira óvja és védi őket azoktól a dolgoktól, amik ezt a családi idillt megzavarják. Idegenekkel elővigyázatos és bizalmatlan. Ha komolyra fordulna a helyzet, egy percig sem hezitálna, hogy megvédje családját. Bátorsága és megfélemlíthetetlensége olyan megbízható őrző-védő kutyává teszi a Boxert, hogy más őrző-védő kutyafajták között sincs oka a szégyenkezésre. Tudni kell, hogy a Boxerek ok nélkül soha sem harapósak vagy gonoszak. Ha a gazdája jelzi neki, hogy a látogató nem ellenséges, akkor azonnal hagyja magát meggyőzni a kedvességéről és barátságot köt vele. Kötél idegei és nagyfokú önbizalma miatt könnyűszerrel őrzi meg nyugalmát és az első pillantásra ellenszenves embereket is az összkép alapján ítéli meg, nem pedig rögtön az első benyomás után.
Megjelenése
A Német Boxer kutya azonban nem csak sokoldalú karakterével, hanem egyedi megjelenésével is elnyeri a gazdi szívét. Legkarakteresebb testrésze a szögletes fej és a széles, hatalmas fogak.
Jellemzője az úgynevezett előreharapás. Az alsó állkapocs csak annyival nyúlhat a felső elé, hogy a dús felső ajkak még takarják az alsó fogsor metszőfogait. A sötét maszk a fangra korlátozódik és erősen elüt a fej többi részének színétől. Az FCI szerint sárga és csíkos színeket különböztetünk meg. A világossárgától a sötét szarvas-vörösig, ahol a vörösessárga középszín a standard. A csíkos boxerek esetében a sötét vagy akár fekete csíkoknak határozottan ki kell tűnniük a sárga alapszínből. Fehér foltok csak a fej 1/3-án lehetnek. A rövid, fényes, testre tapadó szőr jól kiemeli a német bokszer erős, izmos testét. Az igen stramm testfelépítésük ellenére mindent lehet mondani a boxerekre csak azt nem, hogy ügyetlenek vagy lassúak lennének.
Élettel teli mozgásában leginkább az izmos hátsó lábaknak van szerepe. Mozgása közben egyértelművé válik ereje és szépsége. A boxer testalkata négyzetes, a marmagassága csaknem olyan hosszú, mint a testhossza. Az erős, kerek nyak ívelve halad a tarkótól a vállakig. A farok és a fülek manapság érintetlenül maradnak. Bevett szokás volt a hét hetes kölyökkutya füleinek csonkítása, ami a fülkagyló egy részének eltávolításával járt együtt. Az állatvédelmi törvény szerint ez a cselekmény Németországban 1986 óta tilos. 1998 óta pedig a farok csonkítása is szigorúan tiltott. Sajnos mivel a csonkítás nem minden országban tiltott, még mindig találkozhatunk Németországban is megrövidített fülű vagy farkű kutyákkal. Habár az FCI szerint a csonkított fülek és farok nem számítanak hibának, a külcsín értékelési szempontjai miatt nem ajánlott. A meghagyott fülek, csakúgy, mint a farok, magasan tűzöttek és az állkapocsig lógnak le. A sötét szemek, melyeket fekete szemhéj keretez, energikus jelleget kölcsönöznek a Német Boxernek.
A német boxer története
Erőt és energiát sugárzó volt már a brabanti „bikaharapó” is, amit a német boxer kutya közvetlen őseként tartanak számon. A bikaharapó sok európai országba is eljutott a középkorban. Első sorban olyan állatok vadászatához tenyésztették, mint a medvék vagy vaddisznók. A 16. és a 18. század között Angliában harcra képezték ki ezeket az erős kutyákat: Mint a vadászatnál, itt is bikákat kellett levadászniuk. Széles állkapcsukkal olyan szorosan képesek szorítani a zsákmányt, amíg az földre nem kerül. Tenyésztésre tehát azon állatokat választották ki, amelyeket vadászathoz használtak. Így első sorban a széles pofájú, turcsi orrú kutyákat tenyésztettek. George Franz Dietrich a „Kézikönyv vadászoknak, vadászatra jogosultaknak és a vadászat szerelmeseinek” c. 1820-ban megjelent könyvében úgy jellemezte a bikaharapó kutyákat, ahogy ma a boxereket jellemeznénk: „A bika- vagy medveharapó kutyák nem túl nagyok, de erős, bátor kutyák, széles, rövid fejjel. Mindenre képesek, amire utasítják őket, de nehezek.„
Egerészés miatt a fülüket és farkukat megcsonkították. Mindezt hat hetes korukban történt meg. Rosszindulatuk és gonoszságuk miatt veszélyesek lehetnek más állatokra és az emberre, ezért több országban nem megengedett a tartásuk. Termetük és felépítésükből adódóan a bikaharapók és a boxerek igen hasonlóak. Az előszeretettel családi kutyaként tartott bokszer természete azonban már köszönőviszonyban sincs a bikahrapó rossz jellemével. A jellembeli változás valószínűleg a fegyverek megjelenésével függ össze. A lőfegyverek feleslegessé tették vadászkutyák használatát, ezért tenyésztésük is leállt. A 19. században egy új kutyafajtát akartak létrehozni a jól nevelt angol bulldog és a bikaharapó keresztezésével. Azt akarták elérni, hogy az új kutyafajta külsejével a bikaharapóéra emlékeztessen, amelyet a rossz természete miatt nem tenyészthettek tovább. 1895-ben, Münchenben gyűltek össze az első Boxer-Klub alkalmával ennek az új fajtának az alapítói. A német bokszer neve a Münchenben használt „Bierboxer” (sörboxer) szóból származik. A müncheni tenyésztők hamar elképzelték, hogy milyennek kellene a Bierboxernek lennie: „ Egy szép, elegáns családi kutya, amely minden ügyetlenségtől és rémisztő csúfságtól mentes”. Lényegében ez az 1905-ből származó megfogalmazás számít máig a standardnak.
Tenyésztés és egészség
A Boxer-Klub székhelye még mindig Münchenben van, ők tartoznak felelősséggel a fajta standardjaiért. Később majd az FCI veszi át a feladatukat. Habár a boxert 1924-ben végül hivatalosan szolgálati kutyaként jegyezték be, ez a tenyésztési cél igen ritka manapság. Említésre méltó az a tény, hogy a Boxer-Klub tagjai a kezdeti teljesítmény célú tenyésztéstől eltekintve mindig a kutyák fejlődését tartották szem előtt. A boxert hosszú története alatt soha sem a nagyobb teljesítményért vagy a szebb megjelenéséért tenyésztették. Ezáltal tudta optimálisan megtartani pozitív természetét.
A boxer a ’30-as években lett világszerte ismert, amikor Friederun Stockmann tenyésztő a saját boxerével számtalan kiállításon és díjkiosztón vett részt. Lustig nevű boxerével Stockmann megalapozta a mai boxertenyésztést. Azóta tartozik a német boxer kutya a legismertebb és legkedveltebb fajták közé. Az első Boxer-Klub mellett ma már számos egyesületet tartunk számon a világon, amelyek a német boxert népszerűsítik. A bajnokságok és világbajnokságok mellett országos és helyi csoportok is tartanak boxer-showkat és teljesítményvizsgálatokat. A tenyésztés szabályait továbbra is a müncheni Boxer-Klub hozza meg. Így csak azokat kutyákat engedik tenyészteni, amelyek teljes mértékben megfelelnek a standard követelményeknek. A küllem és az egészség mellett a kutya természetét és fittségét is vizsgálják. Azokat a boxereket, amelyek nem állják ki a tenyésztési tesztet, szigorúan kizárnak a tenyésztésből. A tenyésztés felügyelői születéstől kezdve figyelik az összes tenyésztő almát, és az előírások betartása esetén a VDH (Német Kutyák Szövetsége) és az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) kiállítják a származási bizonyítványt.
A szigorú ellenőrzések az öröklődő betegségek terjedését hivatott megakadályozni. Sajnos a boxerek hajlamosak egyes betegségekre, mint például az ízületi derfomációkra, csípődiszpláziára, artrózisra (különösen a gerincoszlop esetében) és gerincmeszesedésre. A rákos megbetegedések és a szívbajok sem ritkák. Elengedhetetlen tehát a tenyésztő rendkívüli alapossága. A tenyészkutyák egészségügyi értékelésénél ideális esetben nem csak a szülőállatokat, hanem a testvéreket, féltestvéreket, nagyszülőket, nagynéniket és nagybácsikat is kivizsgálják.
Legyünk elővigyázatosak az olyan boxerekkel, amelyeket komolytalan tenyésztők jó üzletként kedvező áron árulnak. Annak érdekében, hogy elkerülje a magas orvosi költségeket és a kutya korai halálát, mindig alaposan informálódjon a tenyésztőről. Boxer-Klub tagság, a VDH és az FCI emblémájával ellátott származási bizonyítvány megléte a jele annak, hogy komoly tenyésztővel van dolgunk, aki nagy elhivatottsággal és odafigyeléssel tenyészti állatait. A Boxer-Klub 12.000 tagja közül a legtöbben a családban tartják a boxereiket. A boxereket több mint 220 helyi csoport gyakorlópályáján képzik ki. Naponta gyakorolhatják az elterjedt versenysportok mellett a kutyák tartását, ápolását és nevelését is.
Deutsche Boxer lieben es,, sich zu bewegen und zu toben.
A német boxer kutya etetése
A kutyáknak olyan étrendre van szükségük, amiben a hús dominál. Egyes márkák, mint a Royal Canin (Boxer kölykök és felnőtt boxerek), vagy az Eukanuba, speciális eledelt nyújtanak boxerek számára. Győződjön meg róla, hogy kutyájának mindig legyen elegendő mennyiségű tiszta vize.
Fedezze fel jutalomfalat és snack kínálatunkat, amelyekkel könnyebb a kutya kiképzése és még a fogainak is egészségére válik!
A német boxer tartása és nevelése
Habár a boxerek az egyszerűen nevelhető, barátságos, behódoló kutyafajtákhoz tartoznak, nekik is jó és konzekvens nevelésre van szükségük ahhoz, hogy ez a sok jó tulajdonság a felszínre jusson.
A tudásszomjuk és behódolásuk miatt nagyon jó diákok, akiknek a képzésébe vetett energia hamar megtérül. Nagyon fontos, hogy a bokszer oktatója nyugodtan és humorral bánjon a kutyával. Ha a boxert kényszerítjük valamire vagy erőszakhoz folyamodunk nála, akkor a makacs, akaratos oldalát fogja mutatni, ami senkinek nem válik előnyére. Ha viszont kellemesen érzi magát, akkor mindig hű barátja lesz és szívesen követi majd gazdája nevelési szabályait. A boxerek élmény-skálájának tetején a sport áll. Nagyon agilis ebek, akik szívesen mozognak. Imádják a hosszú családi sétákat, szívesen túráznak a természetben. A Boxer tehát kitűnő társa lehet a sportszerető gazdáknak. Ha a friss levegőn eltöltött időt még egy kis játékkal is kombináljuk, akkor biztosan oda-vissza lesz a játékos Boxerünk. Még a fajta idősebb példányai is mindig nyitottak a labdás, botos, húzós játékokra.
Nem csoda tehát, hogy a bokszer olyan jól kijön a gyerekekkel, hiszen a természete csakúgy, mint a gyermekeké kedves és vidám és sosem unja meg a játékot. Gyermekes családoknál tehát a bokszer kiválóan érzi magát. A német boxer kutya még a kisgyermekes családok hektikus életében is nyugodt tud maradni, hála kötél idegeinek, kiegyensúlyozottságának és barátságos természetének. Probléma csak akkor lehet, ha a kölyök bokszer túlzott aktivitása megijeszti a gyerekeket (vagy a szüleit). A kölyökkutyák ugyanis még nem tudnak határt szabni örömüknek játék közben és ezért néha túl hevesen reagálnak. Ahhoz, hogy megtanulják, hogyan kell a gyermekekkel (és felnőttekkel) elővigyázatosan viselkedni, nagyon fontos a már egészen fiatal korban elkezdett konzekvens tréning. Csak így tanulhatják meg, hogy az emberekkel való együttéléshez szabályokhoz és bizonyos határokhoz kell igazodniuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy azok a kutyák, amelyeknek nem volt kiskorában ilyen tréningben részünk, soha nem tanulhatják már meg ezeket a dolgokat. Ha állatmenhelyről választ kutyát, akkor ajánlott egy pár órát venni a kutyaiskolában. Ez a pár óra elég lesz arra, hogy a kutya újra felfedezze magában a tanulni akarást.
A bokszer tanulási vágya, behódolása miatt kezdők számára is ajánlott, azzal a kitétellel, hogy a gazdijelölt nem teljesen informálatlan a témában. Ha tehát egy boxer lesz élete első kutyája, akkor készüljön fel a nevelési szabályokból és gyakorlatokból, amik örömet okoznak kutyája számára. Ha kiegészíti a kutyák fajáról szerzett általános tudását a fentiekkel, garantált, hogy elválaszthatatlan párost fognak alkotni újdonsült kedvencével.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
