A Shiba Inu (ejtsd: siba inu) plüsshatású bundája és könnyen kezelhető mérete első pillantásra vonzó társsá teszi sok kutyabarát számára. Ám ez a jápán spitz is igényli a közös mozgást és némi hozzáértést a kutyanevelés terén.
A Shiba Inu eredeti kinézete
A „Shiba Inu“ név fordítása annyit jelent, hogy „kicsi kutya“. A 13 kg-ot is elérő Shiba Inu tulajdonképpen a legkisebb négylábú az FCI által elismert 6 japán kutyafajtából. Jellemző jegyeinek számítanak felálló, háromszögalakú fülei, melyek erősítik figyelő arckifejezését. Farka a standardleírásnak megfelelően szorosan a hátvonala fölé kunkorodik. Rövid szőrzete vörös, cserfekete vagy szezámszínű, ez utóbbi alatt a vörös és fekete keverékét értjük. Mindegyik fajtának “urajiro”-mintázatúnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a fang, nyaka, mellkasa és hasa körül, valamint a farka alján, lábainak belső felén a szőrzet fehér színű. Összességében ennek a japán kutyának a megjelenése rendkívül természetes és –különösen a vörös egyedek esetén- a rókáéra emlékeztet.
A Shiba Inu története: Közép-Japánból az egész világba
A fajta gyökerei Közép-Japán hegyvidékes tájairól származnak, ahol a Siba Inu felmenői őrző-védőként valamint kisvadak és madarak, fácánok vadászatához kísérőként szolgálták a helyi lakosokat. A faj ez időtájt teljesen távol maradt mindenfajta befolyástól, egész egyszerűen azért mert itt nem fordult elő másfajta kutya, amivel kereszteződhetett volna. Mígnem a britek magukkal nem hoztak más négylábúakat a 19. század végén, így keveredtek szetterekkel és pointerekkel. Pár évtized alatt a fajtatiszta Shiba Inu igazi ritkaság lett. 1928-ban kezdték el a fajta célzott tenyésztését és 1934 óta van kötelező standardja. Elődjeihez képest a Shiba Inu némileg nagyobb és erősebb. A fajta 1937-ben Japánban elnyerte a “Nemzeti Természeti Örökség” címet, ami elterjedését tovább segítette. Az Akita Inu fajta mellett ma a legkedveltebb kutyának számít Japánban, de származási országán túl ritkán fordul elő.
Okos és erős jellem
Egy Siba Inunak meg van a magához való esze: önálló, független kutyaként nem szeret alárendelődni, ezzel párosul területét védő viselkedése, vádászszenvedélye valamint az idegenekkel –mindegy, hogy ember vagy állat- szembeni alapvető bizalmatlansága. A Siba Inu egy nagyon jó őrkutya, aki nem ugat feleslegesen. Ha kölyökkorától megfelelően szocializálták később is gond nélkül és szívesen tartozik valamilyen csoporthoz. Ha ilyen irányú nevelése már korán elkezdődik, a Shiba Inu olykor nagyon jól összebarátkozik a családhoz tartozó háziállatokkal. Aki rászolgált egy Siba Inu barátságára, hűséges négylábút tudhat maga mellett, aki kiemelkedően éber és egyben szeretetreméltó társnak bizonyul. A leterhelt Shiba Inu nyugodt és minden feszültségtől mentesen állandóan figyel.
A Shiba Inu nevelése tapasztalatot igényel
Vezetőtípusú embernek tartja magát? Csak így lehet abban a helyzetben, hogy ezt a fajta kutyát eredményesen nevelje. Mivel ebből az öntudatos négylábúból teljesen hiányzik a “megfelelni akarás” és magát tekinti a legjobb falkavezérnek, Önnek kell bebizonyítania számára az ellenkezőjét. Nevelése sok empátiát, tapasztalatot, szeretetteljes következetességet és nem utolsó sorban türelmet igényel. A bizonytalanságot, következetlenséget, vagy a durva bánásmódot észreveszi a Siba Inu és az ilyen hibás hozzáállás esetén nem is akar majd alárendelődni. Ekkor érvényesül igazán a fajtára jellemző domináns viselkedése. Mindenesetre aki a magas elvárásoknak megfelel és irányítani tudja Shiba Inuját, nem lesz problémája a kiképzésével. Ezen fajta számára különösen fontos az intenzív nevelés és szocializáció a már a kölyök- majd a fiatalkorban, hogy a felnőttként ne viselkedjen elviselhetetlenül a többi kutyával. Vadászösztöne miatt szabadon futtatása nem mindig lehetséges, ennek feltétele, hogy kutyája az Ön hívására visszamegy Önhöz, ami sok kiképzést igényel ennél a fajtánál.
Masszív egészség
Nem hordoznak genetikai hajlamú betegségeket, hacsak nem történik beltenyészet. Más robusztus kutyákhoz hasonlóan természetesen a Shiba Inunál is előfordulhat csípődiszplázia vagy szürke/zöld hályog, de nincs rá nagy esély. Különösen akkor nem, ha kutyáját egy komoly tenyésztőtől választja. Ügyeljen rá, hogy ne hízzon el, magas hústartalmú fajtaspecifikus eledellel táplálja és biztosítson számára megfelelő mozgási lehetőséget. Shiba Inuja jó egészségben elélhet akár 15 évig is. A nagy nyári hőségben erőltesse a túlzottan sportos tevékenységeket plüssbundájú társával közösen, mivel kimerül.
A Shiba Inu eledele: húsevőknek való kiegyensúlyozott táplálkozás javasolt
Más kutyákhoz hasonlóan a Shiba Inu fogain és emésztőrendszerén látszik, hogy húsevő állat. Mindegy, hogy nedves vagy száraz eledelt választ számára, ügyeljen rá, hogy a hús elsőként szerepeljen az összetevők listáján és lehetőség szerint kevés gabonát tartalmazzon. A száraz eledel viszonylag előnyösebb és problémamentesebb, azonban tartsa kutyája ivási szokásait szem előtt, hogy elegendő folyadékot vegyen magához. Anedves eledel 80 százalékban vízből áll és intenzív illatának köszönhetően kedveltebb a kutyák körében.
Természetesen váltogathatja is a nedves és száraz eledeleket. Ha a BARF módszer (a BARF rövidítés Biológiailag Megfelelő Nyers Étrendet jelent“) és ezzel egyidejűleg a kutya étrendjének házi előállítása mellett dönt, alaposan tájékozódjon előtte, mivel Siba Inujának zöldségre, olajokra, csontra és gyógynövényekre is szüksége van megfelelő mennyiségben, hogy elkerülje a hiányos táplálkozást. Ezen kívül szárított rágótermékeket is kínálhat kutyájának fogápolás céljából.
Táplálékváltáskor nagyon lassan járjon el, mivel egyes kutyák emésztési zavarokkal vagy akár hasmenéssel is reagálhatnak rá. Az új eledelt növekvő mennyiségben keverje hozzá pár napig a megszokotthoz. A fiatal kutyáknak több adagra, kortól függően 3-4 alkalomra van szükségük naponta, szemben a már felnőtt Shiba Inukra, akiknek elegendő a napi kétszeri étkezés. Se a fiatal, se a felnőtt kutyának ne mindig pontosan ugyanabban az időpontban adja az ételt, azért hogy ne szokjon hozzá és később ugatva álljon a konyhában. Étkezés után a Shiba Inunak nyugalomra van szüksége, ezért célszerű őt séta után megetetni.
Ápolása: szőrös alkalom!?
A Shiba Inu plüssszerű bundája egyenes fedőszőrzetből és nagyon finom aljszőrzetből áll. Elegendő az alkalmankénti átkefélése, mivel ennek a fajtának a rövid szőre nem hajlamos a filcesedésre. Félévenkénti vedlésekor azonban gyakrabban kefélje át, mivel ebben a 3-4 hétig tartó időszakban erősebben hullajtják szőrüket. A lakás takarítását megkönnyíti, hogy szőre könnyen eltávolítható a bútorokról és a ruháról. További pluszt jelent az érzékenyorrú kutyabarátok számára, hogy a Siba Inu még nedves állapotban sem árasztja azt a jellegzetes kutyaszagot. Tipp az egészséges fogak megőrzéséhez: a száraz rágótermékek adása mellett a rendszeres fogmosással is hozzájárulhat négylábúja szájhigiéniájához. Már kölyökkutyaként szoktassa hozzá a fogkeféhez és fogkrémhez.
Sok szabadban töltött idő
Ki a természetbe bármilyen időjárás esetén – a hosszú séták számítanak a japán spitzek legkedveltebb elfoglaltságai közé. Esőben is szeretik megjáratni mancsukat. A felnőtt kutyák kiváló társak lehetnek a futáshoz vagy biciklizéshez. Lassan építse fel négylábúja kondiját és ne feledkezzen meg vadászösztönéről sem. Egy Shiba csak a számára értelmes feladatokat végzi el szívesen, ezért pusztán az aportálásra kevésbé hajlandó. A fajta egyes egyedei lelkesednek az agility-sportért, másokat egyáltalán érdekli. Négylábújával közösen kísérletezze ki, hogy mi okoz mindkettőjüknek örömet.
Illik hozzám a Shiba Inu?
Aki fontolóra veszi, hogy megosztja életét egy Shiba Inuval, annak már rendelkeznie kell némi kutyás tapasztalattal, mivel kezdők számára nem alkalmas. Neveléséhez gazdájának időre, türelemre és nagyon jó idegekre van szüksége. Ezen kívül Shina Inu tulajnak ha esik ha fúj, mindig kint kell lennie a természetben. Ha biztosítja négylábújának a szakszerű és megfelelő leterheltséget még lakásban is tartható, de mindenképpen szükséges hozzá a főbérlő beleegyezése. A család minden tagjának hozzá kell járulnia az új lakótárs érkezéséhez és nem lehet allergiás. A japán spitz nem alkalmas a rendmániások vagy fekete bársonynadrágot imádók számára, mivel -főleg az évi két vedléskor- nagyon sok szőrt hullajt.
Ez a kutyafajta egész jól kijön az idősebb gyerekekkel, ám mindenképpen szüksége van elvonulási lehetőségre. A többi háziállatot csak akkor fogadja el a Shiba Inu, ha már kölyökként ehhez szoktatták. Később se hagyják magára a tengerimalaccal, mivel vérében van a vadászat.
Gondoskodjon kutyája ellátásáról szabadság és betegség idejére is. Manapság a jólnevelt négylábú kísérőket már nagyon sok pihenőhelyre magunkkal vihetjük, mivel sok hotelben szívesen látják a kutyákat. Mindenesetre Siba Inu kutyájával ne válasszon túl meleg úticélt, mivel a hőségtől szenvedhet. Ha otthon hagyja gondoljon rá, hogy csak tapasztalt kutyatartó kezébe kerüljön, nehogy Shiba Inuja az utazás ideje alatt nehezen elhagyható rossz szokásokat vegyen fel.
Ha elrabolta szívét ez a japán fajta és minden feltétele adott hozzá, hogy egy ilyen büszke kutya tulajdonosa legyen elkezdhet tenyésztőt keresni. Kerülje el a törzskönyvnélküli ajánlatokat, mert csak ez garantálja Ön számára a fajtatiszta Shiba Inut. Győződjön meg róla, hogy a tenyésztő tagja-e valamilyen egyesületnek, mert az mindenképpen a fajta felelősségteljes tenyésztésről árulkodik. A tagság feltétele, hogy a szülők rendelkeznek bizonyos egészségügyi és jellembeli tulajdonságokkal, mielőtt tenyészteni engedik őket. Ezen kívül a tenyésztőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy megismerkedjen a kölykökkel és a szülőkkel az otthonukban. Az a jó, ha mindegyik kiegyensúlyozott és éber állat benyomását teszi Önre. A Shiba Inuknál különösen fontos a szocializáció már picikorban, melyre a tenyésztőnek nagy hangsúlyt kell fektetnie, hogy a kölykök minél előbb megszokják a mindennapokat és minél többet megtanuljanak. Aki szeretné kutyáját macskákhoz is szoktatni, olyan tenyésztőt keressen akinek cicája is van. A féregtelenített és oltott kölyök mellé jár még a legkorábban kilenc hetes korában kiállított törzskönyv, a chippel ellátott kutyák EU-igazolványa, valamint olyan apróságok, melyek segítik a beszoktatást – például a megszokott takarója, vagy pár adag a megszokott eledeléből. Felelős Shiba Inu-tenyésztők a vásárlást követően is rendelkezésre állnak, ha a négylábú egészségére vagy fejlődésére vonatkozó tanácsért fordulnak hozzá.
Ha nem kölyökkutyát keres, hanem felnőtt kutyát szeretne befogadni, többféle lehetősége is van. Bár kevés az esély egy fajtatiszta Shiba Inu kutyára a helyi menhelyen, mivel ez a fajta nem annyira elterjedt. Az Interneten azonban biztosan számos egyedet talál, aki bármilyen okból elvesztette a korábbi családi falkáját. Néhányukat leadták, mivel korábbi gazdájuk a fajta domináns viselkedését alul a saját hozzáértő kompetenciáját pedig túlbecsülte. Az ilyen gyéren nevelt és szocializált kutyák profik kezei közé valók, akik kutyakiképzők- vagy iskolák szakszerű támogatását veszik igénybe. Előfordulnak azonban jól nevelt Siba Inuk is a menhelyeken. A közvetítő szervezet képviselőivel folytatott alapos beszélgetés során mindkét fél kiderítheti, hogy összeillenek-e a kutyával. Legideálisabb természetesen a személyes ismerkedés. Mindenesetre csak gazdagodhatunk, ha az életünket egy “second-hand-kutyával” osztjuk meg.
Leljen sok örömet az erős jellemmel rendelkező Shiba Inujában!
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.