A tervueren egy a négy elismert belga juhászkutyák közül. A középtermetű juhászkutyára jellemző a markáns fekete maszk, s a hosszú szőrszálak fekete végei. Ez a kutya mindennél jobban szereti a családját, de cserébe időt kell szánni rá és le kell foglalni.
Mikor ez az elegáns, fekete maszkos, hosszúszőrű kutya elnyúlik a kutyatakarón, sztoikusan viseli a családi zűrzavart, és láthatóan nem hagyja kihozni magát a sodrából. Így aztán alig hihető, hogy ez a nyugodt és türelmes kutya milyen temperamentumra kapcsol, amint kijut a szabadba. Itt aztán csóválja a farkát és várakozással telve várja gazdájától a feladatot és a szórakozást. Míg az ember azért elfárad némi futkározás, ugrálás, versenyzés és botdobálás után, a tervueren még várni fogja a kihívásokat.
Élet sport nélkül? Egy tervuerennek elképzelhetetlen!
A tervueren egy nagyon aktív, intelligens kutya, akit mindenképpen le kell kötni. A ház körüli rövid séták biztosan nem lesznek elegek számára. Ha egy ilyen kutya beszerzésén gondolkodik, tudnia kell, hogy a belga juhászkutyát naponta több óra hosszán át kell lemozgatni és lefoglalni. A változatos séták, a kutyasportok – pl. agility, kutya atlétika és a tréning – kiváló megoldások lehetnek erre.
Egy bájos, játékos családi kutya
Ha fizikailag és szellemileg is megfelelően lefárasztják, ez az eredetileg munkakutya egy könnyen nevelhető, engedelmes családi kutyává válik, aki tűzön vízen átmegy gazdájáért. Barátságos, kedves, bájos természetű kutya. Szereti a gyerekeket, hiszen végtére is ezekkel a kis energiabombákkal van egy hullámhosszon. Ettől függetlenül azért a gyerekeknek is meg kell tanulniuk tiszteletben tartani a kutya határait és igényeit. Neveléstől és szocializációtól függően előfordulhat ugyanis, hogy az érzékeny tervueren alkalmanként ideges vagy mogorva lesz. Agresszív azonban sohasem lesz – különösképpen nem saját gazdáival szemben, akiket egész életén át szeret és védelmez.
Az idegenekkel szemben azonban kifejezetten bizalmatlan – végtére is a ,,csorda” terelése és őrzése ősidők óta a vérében van. Családi kutyaként ez a tulajdonsága manapság egyre kevésbé szükséges, intelligenciájának és gyors felfogóképességének köszönhetően azonban gyorsan lelkesedni fog más feladatokért is. Ennek köszönhetően az elmúlt években már vakvezető kutyaként és mozgássérülteket segítő kutyaként remekel. Fontos, hogy a tervueren folyamatosan érezze, hogy szükség van rá, és hogy eleget mozoghasson – akkor mindenhová követni fogja gazdáját, és méltó lesz az engedelmes juhászkutyák hírnevére.
Kinézet
Küllemében szintén sem marad el híres rokonától, a németjuhász kutyától. Szögletes, közepes termete már sejteti, mennyire erős és ügyes kutyáról van szó. Legkésőbb a kutya sportpályán be is bizonyítja majd, milyen gyorsan fut, s milyen magasra tud ugrani. Atletikus tartása ellenére a középtermetű tervueren nagyon elegáns kutya, mely nem utolsó sorban karakteres, csinos, fekete maszkos fejének köszönhető, melyet magasan hord. A szukák 56 cm-es marmagassága valamivel kisebb, mint a kanoké, akiknél ez a szám akár 66 cm is lehet. Testméretének megfelelően súlya 20-30 kg között mozog.
Miben különbözik a tervueren a többi belga juhászkutyától?
A négy belga juhászkutya (malinois, groenendael, laerenois és tervueren) főként szőre hosszában és színében különbözik. A tervueren és a groenendael hosszúszőrűek. Bundájuk sűrű és sima, nyakuk körül sörényszerűen, mellkasukon kötényként lóg. Farkukon, füleiken és a combjuk hátsó részén pedig különösen dús és hosszú. Ezzel szemben fejükön rövid. A tervuerenre és a malinoisra jellemző karakteres maszkjukat pedig szinte ékszerként viselik.
A fajtasztenderdeknek megfelelően a maszknak, mely a felső és alsó ajkakat, a szemektől a fülekig tartó területet fedi, lehetőleg egységes fekete színűnek kell lennie. A szőr többi része szürkéssárga, árnyalata lehetőleg meleg, valamint se nem túl világos, se nem túl mosott hatást keltő. A szőrszálak vége fekete, így alakul ki a ,,felhős” színezet, melynek köszönhetően a bunda összhatása sötétebb. Ez a fekete szín azonban mindig csak egy leheletnyi, s sohasem egy nagy folt vagy hosszúkás paca formájában jelenik meg. A szürkéssárga-fekete párosítás mellett még létezik a szürke-fekete színkombináció is.
A 19. század végéig azonban ezek a megkülönböztető jegyek nem voltak ennyire egyértelműek. Így Belgiumban hosszú időn keresztül számtalan különböző típusú, szőrhosszú és színű juhász- és pásztorskutya létezett. Hasznos munkakutyaként tartották őket számon, bár a magasabb társadalmi osztályok figyelmét nem keltették fel. A ma is létező fajta elismeréséhez prof. A. Reul tette meg az első lépéseket. Az állatorvos 1881-ben döntötte el egy másik kinológussal, hogy rendet tesz a sokszínű, belga kutyatípus háza táján. Ebből a célból aztán 1891. szeptember 29-én megalapították a „Club du Chien de Berger Belge“-t, azaz a Belga Juhászkutya Klubot.
Röviddel az első, 117- tagú állomány felvétele után 1882. április 3-án felállították az első fajtasztenderdet, mely megkülönböztette a belga juhászkutya három szőrtípusát (hosszú, rövid, durva). A szigorú szelekciónak és a néhány jól kiválogatott tenyészkannak köszönhetően megszilárdították a típusokat. Ennek ellenére a következő években is felmerültek nézeteltérések a belga juhászkutya engedélyezett típusairól, és gyakran átdolgozták a fajtasztenderdet.
A belga juhászkutya négy változata
A ma érvényes sztenderdek alapján a belga juhászkutyának négy hivatalos változata van, melyeket mind 1-1 belga városról neveztek el: Tervueren, Malinois, Laekenois és Groenendael. Szürkéssárga-fekete ,,felhős” bundájának köszönhetően a tervuerenhez a malinois áll a legközelebb, bár utóbbinak rövid a szőre. A vagányabbnak hatást keltő laekenois szintén rövid szőrű, de az ő bundája inkább durva, kemény és száraz. A groenendael – a tervuerenhez hasonlóan – szintén hosszú szőrű, mely egész testén egységesen fekete. Amilyen rögös volt az út ehhez a négy változathoz, jellemét, morfológiáját és terhelhetőségét illetően mindig nagy egyetértésben voltak a belga juhászkutya rajongói, így a karaktere mind a négy típusnak kifejezetten stabil volt.
Tenyésztés és egészség
Annak érdekében, hogy a négy, karakterében nagyon hasonló típus megszilárduljon, nem szabad őket egymással keresztezni. A rendszerint egy típusra koncentráló tenyésztők rendelkezésére így egy kifejezetten jól átlátható merítés áll tenyészállatokból, kiváltképp azért, mert népszerű német rokonával ellentétben a belga juhászkutya inkább a ritkább fajták közé tartozik. Korlátozott elterjedésének előnye továbbá, hogy a tervueren (a másik három típushoz hasonlóan) egy nagyon egészséges kutya, s kevés öröklött betegsége ismert. Néhány elszigetelt epilepsziás eseten kívül alig van egészségügyi kockázat, amitől tartani kellene esetében. Még az ilyen termetű kutyáknál gyakori csípődiszplázia is ritkábban fordul elő nála.
Tervueren vásárlása tenyésztőnél
Ha ilyen ritka fajtájú kutyát vásárol, természetesen tudatában kell lennie, hogy időbe telhet komoly tenyésztőt találni. A legtöbb esetben érdemes belekalkulálni, hogy a megfelelő tenyésztő akár messzebb is lakhat Öntől, illetve, hogy egy alomra akár hosszabb ideig is várni kell. Szánjon hát időt a dologra, s ne vásárolja meg a komolytalan kereskedő által kínált első kölyökkutyát, csak mert állítása szerint az egy belga juhászkutya. Ha egy kiegyensúlyozott természetű, egészséges fajtatiszta kutyát szeretne, s nem zsákbamacskát vinne haza magával, mindig csak komoly tenyésztőhöz forduljon, akinek sok tapasztalata van a fajtával és ideális esetben még a vásárlás után is segítőkész. Egy fajtatiszta, minden szükséges vizsgálaton átesett, megfelelő oltásokkal és dokumentumokkal rendelkező kutya körülbelül minimum 1000 euróba kerül egy tenyésztőnél.
Ha tervueren kutyát szeretne vásárolni – mint minden más kutya esetében -, akkor érdemes először tájékozódni az állat ápolásáról. A fertőzések és betegségek elkerülése, illetve időben történő felismerése érdekében a többi fajtához hasonlóan a tervueren szőrét, fülét, szemeit, fogait és karmait szintén rendszeresen kell ápolni és ellenőrizni. Hosszú szőre ellenére a tervueren nagyon könnyen ápolható kutyának számít – sok más hosszúszőrű fajtával ellentétben az ő szőre nem hajlamos filcesedésre. Rendszerint hetente 2-3 alkalommal elegendő átfésülni, alapos fürdetés pedig csak ritkán szükséges.
Fontos, hogy kutyáját hamar rászoktassa a rendszeres fésülésre, illetve a mancsok, fülek és fogak rendszeres ellenőrzésére. A tervueren természetéből fakadóan egy temperamentumos kutya, különösen a fiatal kutyák számára nehéz az ilyesfajta rituálékat csendben tűrni. Türelemmel, szeretetteljes következetességgel és némi jutalom reményében (jutalomfalat, simogatás, közös játék) azonban még az élénk kölyökkutyákat is meg fogja tudni győzni, hogy megéri ilyenkor is jól viselkedni.
Milyen táppal érdemes etetni a tervuerent? Tippek az etetéshez.
A kutyák étrendje szintén ugyanilyen fontos téma, s ezáltal gyakran vitatott is. Kétség nélkül döntő fontosságú szerepet játszik a kutya egészségében, s gondoskodik arról, hogy kedvence a lehető leghamarabb megőrizze vitalitását, erejét és állóképességét. Sajnos arra a kérdésre, hogy a tervuerennek melyik a legegészségesebb eledel, nincs egyértelmű válasz. Még ha a kutyák ugyanahhoz a fajtához is tartoznak, energia- és tápanyagszükségletüket tekintve különböznek. Végtére is ezek kevésbé a fajtától, sokkal inkább az egyéni kritériumoktól függenek, mint például a kor, a súly, a termet, az aktivitási szint, az egészségügyi állapot és a kutyák alkalmazási területe. A kutya tápanyagigényével kapcsolatban mindenképpen érdemes kikérni tehát az állatorvos véleményét.
A néhány hetes tervueren kölyköknek alapvetően speciális kölyöktápot érdemes adni, hogy az eledel megfeleljen a kicsi különleges igényeinek és elkerüljék a túl gyors növekedést. Felnőtt kutyák esetében – egyéni igényeiknek megfelelően – a tápnak 70-80 %-ban húst kell tartalmaznia, hogy fedezze az állat fehérjeszükségletét. A mindennapi étlapról azonban a zöldség és a gyümölcs sem hiányozhat. Egészségtelen szénhidrátokat – például gabonából származót – csak korlátozott mértékben tartalmazzon az eledel. A cukor, a mesterséges ízfokozók és a tartósítószerek azonban egyáltalán nem valók a kutyatálba.
Önnek való a tervueren?
Az egészséges ápolás és a fajnak megfelelő táplálás mellett egy tervueren jövőbeni gazdájaként arra is gondolnia kell, hogyan fogja szellemileg és fizikailag is lefárasztani kedvencét. Bizonyos, hogy ez a fajta nem a kényelmes embereknek való, akik inkább a kanapén pihennek, mintsem a természetben legyenek. Egy tervuerennek nagyon sok mozgásra és változatos elfoglaltságokra van szüksége, hogy az elméje és a teste is megfelelően le legyen fárasztva.
Ha egy kert hasznos is, annak mérete kisebb szerepet játszik, mint a kutyára szánt idő: közös séták, biciklitúrák, kirándulások és egyéb programok a gazdival. Minél többet foglalkozik kutyájával, és minél több időt szán a közös tevékenységekre – akár az erdőben, akár a kertben vagy a kutya sportpályán –, annál szorosabb lesz az Önök közötti kapcsolat, s kutyája annál engedelmesebb és nyugodtabb lesz a hétköznapokban. Még a kezdő kutyásoknak sem lesz problémája a tervueren nevelésével, ha elég vállalkozó kedvűek, aktívak és kreatívak, hogy lekössék a belga juhászkutya igényeit. Egy tervuerennel garantáltan nem fog unatkozni!
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.
