Ellentétben azzal, ahogyan neve sugallja, a hosszú szőrű tibeti terrier nem is terrier, hanem egy Tibetből származó pásztorkutya, melynek feladata abból állt, hogy 5000 méter körüli magasságban őrizze a marhanyájat. A kutya mai családi kutyaként is megőrizte az eredeti feladata ellátásához szükséges robusztus egészségét, ugró- és mászóművész tudását, valamint továbbra is megmaradt figyelmes, sármos lénye.
Ez a sármos, hosszú szőrű fajtatiszta kutya igazán a humorérzékkel megáldott emberekhez passzoló partner. Mert hogy a tibeti terrier egy valóságos kis bohóc, aki ismeri annak a módját, hogyan tudja játékos módon megnyerni magának az embereket. Szívesen van együtt családjával a szabad természetben, de nem csupán a hegyi kirándulások során tudja csillogtatni rendkívüli ugró-tehetségét, s a futásban lelt óriási örömét, hanem a különféle kutyasportokban is kiválóan teljesít. Viszont igencsak oda kell rá figyelni, hogy az ember ne hagyja, hogy a mancsai köré csavarja ez a kis temperamentumos energiabomba, mivel a tibeti terrier módfelett szeret a saját feje után menni, amit gazdája parancsszavait hallva szívesen csökönyös, önfejű üzemmódra állít.
Makacs és a szokások rabja
Szerencsére a tibeti terrier minden önfejűsége ellenére jól nevelhető. Emberközpontú, barátságos lénye, gyors felfogása és intelligenciája igen jó tanulóvá teszik. Következetesség és türelem a sikeres nevelés záloga. A keménységgel, akaratosan elhangzott parancsszavakat azonban tudatosan ignorálja. Ilyen „csak-azért-sem“ magatartást tanúsít nagyobb változások esetén is. A tibeti terrier csak bizonyos idő elteltével akceptálja, ha másfajta táplálékot kap, vagy máskor, másként zajlanak a séták. Állandó ritmussal és egy kis türelemmel azonban jól kézben tarthatja ezt a kis tibeti szokások vezérelte állatot.
Mennyire alkalmas családi kutyának a tibeti terrier?
Aki elfogadja sajátságos tulajdonságait, az sok örömét leli ebben a kedves fajtatiszta kutyában. A tibeti terrier sportos kísérő, vidám játszótárs és figyelmes őrző egyszerre. Családját és főleg a gyerekeket mindenek felett szereti, s jó időben jelzi, ha látogató érkezne. Idegenekkel szemben előkelő visszafogottságot mutat, azonban sohasem tapasztalható, hogy ideges vagy agresszív lenne. Így azután nemcsak csinos külseje teszi olyan, szívesen látott vendéggé, akit az ember bárhová magával vihet, hanem szociális toleráló képessége is. S ha egy mód van rá, ezt meg is kell tenni, hiszen a hosszas egyedüllétet egyáltalán nem jól viseli ez a ragaszkodó négylábú.
Megjelenése
Nem csupán barátságos lénye teszi kellemes családi kutyává, hanem közepes mérete és robusztus alkata is. A tibeti terrierek marmagassága 35-41 cm , súlyuk pedig méretük és nemük függvényében 11-15 kg között mozog. A nőstények általában némileg kisebbek és könnyebbek, mint a hímek.
Dús szőrkorona sokféle színben
A tibeti terrier karakterisztikus jellemzője a dús, hosszú szőrzet, ami egyébként már a rideg tibeti klímát is elviselhetővé tette számára. Még a hóviharok és a mínusz 40 fok sem fog ki ezen a kutyán. De a tibeti a meleget is meglehetősen jól viseli – hála hosszú, mintegy legyezőként működő szőrzetének. A finom és hosszú fedőszőrzethez, ami sima és hullámos is lehet, finom, vastag aljszőrzet tartozik. Színeiben a szőrzet nagyon gazdag, így azután szinte minden szín és kombináció megengedett – egészen a csokoládé-színig vagy máj-barnáig. Így a színskála a fehértől a krém- és aranyszínen át egészen a feketéig terjed. Az egyszínű kutyák mellett a két- vagy háromszínűek is elfogadottak. Viszont színüktől függetlenül valamennyi kutyára jellemző a fekete, bőrszerű orr és a szem körüli fekete karikák.
Szögletes, sportos és kompakt
A hosszú, sokoldalú szőrzet alatt erőteljes, izmos és szögletes felépítésű test rejtőzik, ami a tibeti apso-t (= hosszú szőrű kutya ) figyelemreméltó sportteljesítményre teszi képessé. Ezért azután – nem úgy, mint a a lhasa apso vagy a máltai estében – a szőrzetnek sohasem szabad a padlózatig érnie, vagy mozgásában korlátoznia a kutyát.
A Tibetben elismerést tükrözően használt „hóoroszlán“ becenevéhez illően a tibeti terrier mancsai nagyon szélesek, kerekek és laposak, ahogyan azt egyetlen más kutyafajta esetében sem figyelhetjük meg. Így azután minden gond nélkül tudnak futni a hóban – mintha csak hócipőjük lenne.
A tibeti terrier története
A hóoroszlánok története messzemenőleg ismeretlen. Bizonyos feltételezések szerint az ilyen fajtájú kutyákat már 2000 évvel ezelőtt tartották szent templomkutyaként egy tibeti kolostorban. Az évszázadok során ezek a kutyák tökéletesen igazodtak hazájuk rideg életfeltételeihez. Dús, dupla bundájuk, lapos mancsaik, erős és mozgékony karmaik ügyes mászókká, és a Himalája-hegység zord vidékeinek értékes segítőivé tették őket. Fő feladatuk a marhacsordák terelése, valamint ha esetenként szükségessé vált, az egyes csordából kivált állatok visszaterelése volt. Ehhez a kutya általában falkában munkálkodott – nagy testvére, a tibeti mastiff (do-khyi) oldalán.
Tibettől Angliáig
A tibetiek a tibeti terriert ma is szerencse- és békehozónak tartják. A reinkarnációban azaz újraszületésben való hitük tiltottá tette számukra, hogy kereskedjenek a szent kutyákkal. Így azok csak akkor találták meg az Angliába vezető utat, amikor egy brit orvosnő, Dr. Greig 1922-ben egy gazdag tibeti hölgyet operált meg Indiában, s az a gyógyulásáért érzett hálája jeléül egy arany-fehér színű kutyakölyköt ajándékozott a doktornőnek. Dr. Greig Angliába visszatérve és megigézve a kutya szeretetre méltó lényétől, lenyűgöző jellemétől és csodás külsejétől, elkezdte kiépíteni saját tibeti terrier-tenyészetét „of Lamleh“ néven.
Az angol Kennel Club 1930-ban nevezte el a fajtát hivatalosan tibeti terriernek. A mai napig nem tisztázott, hogy miért is nem az eredeti „tibet apso“ (tibeti hosszúszőrű) nevet kapta a fajta. Az arra irányuló törekvések pedig, hogy a kutyafajta megnevezéséből töröljék a félrevezető „terrier“ szót, a mai napig kudarcba fulladtak. A XX. század közepén további, legtöbbször az angol tibeti terrierre visszavezethető tenyészetek jöttek létre. Mind a mai napig Anglia védnöksége alá tartozik a fajtaszabvány betartása.
A tibeti terrier tenyésztése, vásárlása
Manapság számos európai és észak-amerikai országban találhatók tenyészegyesületek . A hivatalos egyesületek – melyek általában tagjai az FCI-nek (Fédération Cynologique Internationale), ami világszerte a legnagyobb kinológiai csúcsszervezet -, gondoskodnak a tibeti fajta, egészsége és egyedi ismertetőjegyei fennmaradásáról. Ellenőrzik, hogy tagjaik betartják-e az előírt tenyésztési előírásokat, s bárki bizalommal fordulhat hozzájuk, ha a tibeti fajtáról szeretne információkat kapni. Tehát forduljon a hivatalos tenyészegyesületekhez, ha szeretne behatóan informálódni, tibeti terriert tartókat megismerni, s ha komoly tenyésztőt szeretne találni.
Miért csak komoly tenyésztőnél szabad vásárolni?
A kölyökkutyáikat internetes ill. az újságokban olvasható apróhirdetésekben kínálók általában nem tagjai semmilyen tenyészegyesületnek, s kevésbé megbízhatók. Tenyészeteiket nem ellenőrzik, így azután a csalogató „akciók“ olykor beteg vagy viselkedészavaros állatokat takarnak. Aki szívügyének tekinti a tibeti terrier jó közérzetét, egészséges és stabil jellemű kölyökről álmodik, csakis olyan komoly tenyésztőtől vásároljon, aki tagja valamely bejegyzett tenyészegyesületnek, s tartja magát a az előírt tenyésztési szabályokhoz. Persze, egy komoly tenyésztőnél sem kell „vakon“ megvennie a legjobb a kölyköt.
Egy kutyus beszerzése mindig jól megfontolandó, hiszen végül is a kutyus hosszú évekre válik majd a család részévé, melyet ápolni, nevelni, táplálni kell, és megfelelő elfoglaltságot is kell biztosítani neki. Ezért aztán egy jó tenyésztő megadja Önnek a kellő támogatást, számos tippel, tanáccsal ellátva engedi útjára kis védencét. Így egy szimpatikus, mindig segítőkész tenyésztővel ápolt személyes kapcsolat felbecsülhetetlen értéket tud képviselni.
Sok tenyésztő fáradozásainak hála, a tibeti terrier a mai napig meg tudta őrizni eredetiségét. Egészségi szempontból is kétségkívül a robusztusabb kutyafajták közé tartozik. Élettartam-elvárásai a 13-15 év körüli értékkel a felső tartományba sorolhatók. Fajtatipikus betegségei szinte nem is ismertek, persze ez a fajta sem kivétel az olyan tipikus kutyabetegségek alól, mint a csípőízületi diszplázia (HD), patella (térdkalács)-luxáció vagy bizonyos szembetegségek (pl. progresszív retina-atropia (PRA), lencse-luxáció). Ezért az egyesületi tagsággal bíró tenyésztőknek teszteltetni kell állataikat, mielőtt azokat tenyésztéshez használnák.
Sok szőr – megfelelő ápolás
Hogy egy tibeti terrier mennyire érzi jól magát, leginkább szőrzete állapotáról lehet lemérni. Gyakorta a megbetegedések szőrstruktúrájuk megváltozásával, vagy bundájuk csillogásának alábbhagyásával járnak együtt. Így azután a szőrzetápolás a dolog alfája és omegája, ami ennél a dús, hosszú szőrű kutyánál nem annyira egyszerű – de ez eleve gondolni való. Viszont nem kell aggódnia – egy kis gyakorlással, a megfelelő szerszámokkal, egy kis ismerettel még a kutyatartásban kezdők is hamarosan jól kezükben tudják tartani kedvencük szőrzetápolását. Alapvetően hetente többször ki kell kefélni a kutya szőrzetét, aminek során főként arra kell ügyelni, hogy az aljszőrzetből eltávolítsuk az elhalt szőrszálakat. Ezt mindig nagyon óvatosan, s mindig lentről fölfelé tegye! Egy ilyen hosszú szőrzetnél , amelybe egy-egy erdei séta után gyakran ragad bele mindenféle oda nem való, bizony nem fogja megúszni a rendszeres fürdetést sem.
Ne vágja le a kutya szőrét!!
A sok időt és energiát igénylő szőrzetápolástól való kétségbeesésében sem szabad levágnia tibeti terrierje szőrét. A szőr hossza ennél a fajtánál egy természetes védőköpenyül szolgál az állat számára az időjárás viszontagságaival szemben. Télen meleg bunda, amely óv a hidegtől, nyáron pedig hűsítő hatású “klímaberendezés”, s ezért semmi esetre sem szabad lerövidíteni. Ha úgy érzi, hogy az Ön számára túl nagy feladat tibetije szőrének ápolása, s sehogyan sem boldogul, forduljon segítségért a tenyésztőhöz vagy egy, a fajtával foglalkozó, bejegyzett egyesülethez! A gyakorlott tibeti terrier tulajdonosok szívesen adnak Önnek tanácsokat és hasznos tippeket, megmutatják, hogyan kell megfelelően ápolni egy ilyen fajtájú kutya szőrzetét.
A tibeti terrier etetése
Az ápolás mellett a táplálék is jelentős befolyást gyakorol a kutya egészségére. A tibeti terrier esetében nem áll fenn fajtatipikus allergia veszélye, s hatalmas mozgásigénye alapján ez a kutya túlsúlyra is kevésbé hajlamos. Így táplálása alapvetően nem tér el más kutyafajtáékétól. Mint valamennyi kutya, a tibeti terrier is a farkas leszármazottja, s így ragadozó, vagyis húsevő. A kutya számára a hús jelenti az alapvető fehérjeforrást, ezért aztán a minőségi húsnak – mint pl. izomhús, pacal, de az olyan belsőségek is, mint a szív és máj – az összetevőlista legelején kell állnia, s azt az állat tápanyagszükségletének teljes lefedésére zöldséggel, főtt rizzsel vagy tésztával kell kiegészíteni.
Készeledelt vásároljon, vagy inkább maga állítsa össze kutyája táplálékát?
Aki önmaga szeretné összeállítani kedvence eledelét, annak minden esetben jó előre pontost áttekintést kell szereznie azokról a tápanyagokról és ásványi anyagokról , amelyekre a kutyának szüksége van, s pontosan ismernie kell azok helyes arányát. Javasolható minőségi zsírok, túró vagy más vitamin-adalék készítmények hozzáadása is.
Alternatív módon természetesen a kisállat-kereskedelemben kapható száraztáppal vagy nedveseledellel is táplálhatja tibeti terrierjét. Ezek esetében is megéri néhány pillantást vetni a csomagoláson található összetevőlistára, hiszen a kereskedelemben ajánlott eledelféleségek minősége nagyon különböző lehet. Ha az alkotóelemek listájának élén a gabona vagy az állati melléktermékek állnak, ez inkább alacsonyabb minőségi színvonalú eledelre utal.
Mire kell ügyelnie a tibeti terrier tartása során?
Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy egy tibeti terrier oldalán sohasem lesz unalmas az élet. Az olyan aktív emberek, akik sokat mozognak, szívesen túráznak, és sok idejük van arra, hogy négylábújuk számára biztosítsák a megfelelő szőrápolást és a szükséges nagy sétákat, kirándulásokat, ebben a fajtában ideális partnerre lelnek aktív elfoglaltságaikhoz. A tibeti terrier imádja a kiadós sétákat, s nem riad vissza a nagyobb erőfeszítést igénylő, meredek hegyekben vezető, komolyabb túráktól sem. Aki pedig nem hegyvidéken él, a kutyasporttal is kellőképpen leterhelheti kedvencét.
Legyen az agility, kutyatánc, versenysport, vagy obedience – a tibet terriert nagyon sokféle sportág képes lelkesíteni, ha az úgy fizikailag, mint szellemileg kihívást jelent számára. S ha ilyen módon elegendő elfoglaltságban van része, akkor odahaza már nyugodt és kellemes lakótársnak mutatkozik, s még egy városi lakásban is jól tudja érezni magát – legalábbis addig, amíg nem hagyják egyedül.
Engedelmes, emberbarát és teherbíró. A középméretű labrador retriever kutya elsősorban házi kedvenc, de ez az eredetileg munkakutyaként tartott fajta nagyon igényli mind a testi, mind a szellemi fejlesztést. Ha labrador kölyök kutya örökbefogadásán gondolkozik, mindenképpen olvassa el cikkünket. Szó lesz az alábbiakról: labrador rossz tulajdonságai, labrador vérmérséklet, labrador betegségek, labrador nevelése, labrador tartása stb.
A középméretű Golden Retriever (ejtsd: golden retriver) nagyon gyerekbarát és ezáltal ideális családi kutya: Emberközpontú és engedelmes, nagy a mozgásigénye, de bundája kevés ápolást kíván meg.
A tacskó ellenállhatatlan nézése már megolvasztotta jó pár állatbarát szívét. Tudjon meg cikkünkből mindent a kompakt személyiségű tacskóról, amely fajtát „dakszli” vagy „borzeb” névvel is illetnek.