© Cristina Conti / stock.adobe.com
Ha egy kutya visszafogottan reagál az új dolgokra, az eleinte nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a kutya a mindennapi helyzetekben nagy félelmet mutat, problémássá válik a helyzet. Ilyenkor akár egy hangos zaj vagy egy lépcsőfok is felzaklathatja négylábú barátját. A túlságosan félős kutya kihívássá teszi a mindennapi életet, miközben ő maga is szenved a stressztől. A következőkben szeretnék néhány tippet adni, melyek kedvencét nagyobb önbizalomhoz segíthetik.
Sokféle ok húzódhat meg annak hátterében, ha egy kutya félénk: az emberekkel szerzett rossz tapasztalatok, nevelési – kiképzési hibák vagy veleszületett hajlam.
A kutya magabiztosságának megalapozója a különböző ingerekkel teli, helyes bevésődési szakasz: ha egy kölyökkutya sokmindent megismer és megtapasztal, tendenciálisan hajlamossá válik arra, hogy nyitott maradjon az új dolgok iránt.
Felnőtt kutya számára a szuverén önbizalom a legjobb félelem elleni védőpajzs. A mindennapi életben is figyeljen oda azokra a dolgokra, melyek tudat alatt, önkéntelenül erősítik kedvence önbizalmát! Ez a következőt jelenti: ha kutyáján bizonytalanságot tapasztal, soha ne büntesse meg, és ne váljon idegessé, hektikussá! Egyébként megerősíti a kutya azon érzését, hogy félelme jogos. A tudattalan megerősítés különösen gyakori a félem miatt ugató vagy morgó kutyák esetében.
De mégis: hogyan lehet felismerni egy félős kutyát, ill. hogy a kutya fél? Ennek megítéléseben nagy szerepet játszik a “négy F”. Ezek olyan angol kifejezések, amelyek négy tipikus stresszes viselkedési formát írnak le:
A “menekülés” nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kutya azonnal pánikszerűen elmenekül, bár szélsőséges esetekben akár ez is előfordulhat. Már a kitérés vagy néhány lépés hátrálás is ide sorolható. A félelemmel teli kutyák így próbálnak távolságot teremteni a félelem kiváltó okától.
© sonyachny / stock.adobe.com
Az ilyen reakció esetén a kutya agresszív magatartást mutat: pupillái kitágulnak, fülei lelapulnak. A kutya vicsorog, kimutatja a fogait, és morog vagy ugat. Következő lépésben az is előfordulhat, hogy odakap az állat. Szélsőséges esetekben, bizonyos körülmények között akár haraphat is a kutya. Agresszió gyakran olyankor alakul ki, ha az állat nem tud elmenekülni, azaz sarokba szorítva érzi magát – például egy póráz akadályozza ebben.
Az elkerülő viselkedés egyik – a meneküléshez hasonlatos – formája a kutya „lefagyása“. Az állat úgy néz ki, mintha földbe gyökerezett volna a lába. Ez egy ősi ösztön, amely abból ered, hogy az állatok abban reménykednek, hogy ha mozdulatlanokká válnak, az arra járó ragadozó nem veszi észre őket. Ebben az állapotban semmilyen parancsszó nem működik, s az eledellel, finomsággal való hívogatás sem funkcionál. Ilyenkor csak az segít, ha várunk, vagy ha megszüntetjük, eltávolítjuk a félelem kiváltó okát.
Bizonytalanságot lefegyverző humor a kutyák világában is létezik. A magukat bizonytalannak érző kutyák ilyenkor például játékba kezdenek. Félelemből játszó négylábú azonban a nyugodt játékkal ellentétben közben mindig megtorpan, hogy körülnézzen. Egyes kutyák az emberekre vagy más kutyákra ugranak. A “Fiddle About” a bizonyos dolgot átugró cselekvésekkel rokon.
Gyakran beszélnek “öt F-ről” azaz a “félelem öt F-jéről” is. A “Faint” azaz eszméletvesztés, ájulás azonban a mindennapi életben alárendelt szerepet játszik.
A kutyák szorongásának, félelmének egyéb jelei is lehetnek:
Bizonyos külső ingert követ egy reakció. Így a legtöbbször ki lehet találni, mitől is fél tulajdonképpen az állat.
Vannak azonban olyan érzékeny kutyák is, melyek állandó félelem állapotában vannak. Ennek hátterében gyakran a hiányos kölyökkori szocializáció vagy olyan trauma áll, mint például bántalmazás vagy baleset.
Az ilyen krónikus félelem megnyilvánulhat például intenzív nyalogatás és rágcsálás formájában. A krónikus gyomor-bélrendszeri problémák, mint például gyomornyálkahártya-gyulladás szintén okozhatnak szorongásos rendellenességet a kutyáknál. Ha erre gyanakszik, a további eljárást illetően egyeztessen állatorvossal vagy állatpszichológussal.
Tipp egy kis olvasni valóra: szeretné jobban értelmezni kutyája testbeszédét? Itt részletesebben olvashat a témáról: A kutyanyelv megértése.
Mindenekelőtt a legfontosabb tipp: mindig maradjon nyugodt, amikor kutyáján a félelem jeleit tapasztalja! Hiszen Ön az állat számára a menedék, a „kőszirt a hullámverésben“.
Ismeretlen helyzetekben bekövetkező félelem első jelei esetén mindenekelőtt a következők érvényesek: ügyeljen arra, hogy testbeszéde nyugodt, fesztelen legyen! Ha Ön, mint “falkavezér” nem mutat aggodalmat, négylábú barátja rájön, hogy a “veszély” nem is lehet olyan nagy.
A természetüknél fogva szorongó kutyák esetében emellett az is segíthet, ha már kisebb bizonytalanságok esetén is pro-aktívak vagyunk, és a “veszélyes helyzeten” a kutyával együtt próbálunk úrrá lenni.
Semmilyen körülmények között sem szabad leszidnia kutyáját szorongást kiváltó helyzetekben. De a nagyon intenzív “vigasztalás” úgyszintén kontra-produktív lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kellene hagynia az állatot: beszéljen hozzá bátorítóan, azonban ne kényeztesse, babusgassa!
Emellett sok lehetőséget kell teremtenie arra is, hogy erősödjön kutyája önbizalma. Például nyugodt környezetben tanítson be neki különféle trükköket, s ha megcsinálja, alaposan dicsérje meg érte!
A sok pozitív megerősítéssel járó kutyakiképzés és -nevelés hosszú távon minden négylábú önbizalmát erősíti, biztonságot nyújt és erősíti a kötődést.
Az is nagyon fontos, hogy a szorongással, félelemmel összefüggő gyakorlatokat pozitív élménnyel fejezzük be.
Kutyája nem mer közelebb menni egy bizonyos tárgyhoz? Akkor egyszerűen álljon meg szép higgadtan, nyugodtan pórázon tartott kutyájával, s várjon mindaddig, amíg az állat láthatóan meg nem nyugszik. Ezután adjon neki egy kis jutalomfalatot, majd kezdjen el lazán hátrálni!
Konkrét félelemkiváltó tényezők esetén jó szövetségesei lehetnek az eledelek vagy a játékok. Egy kis finom snackkel bizony csak fele akkorának tűnik a veszély.
Lépésről lépésre merészkedjen előre négylábú barátjával! A szakértők ezt “deszenzibilizálásnak” nevezik. Ügyeljen azonban a jó időzítésre, hogy ezzel ne erősítse meg az állat olyan nemkívánatos viselkedését, mint például a morgás.
© Magnus Pomm / stock.adobe.com
A következőkben összegyűjtöttünk néhány példát a mindennapi életből való, tipikus szorongásos helyzetekre, és adunk néhány tippet, hogyan kezelje azokat.
Ha a félelem kiváltó oka látható, kösse azt össze pozitív módon az eledellel: például helyezzen el egy jutalomfalatot vagy egy rágócsontot a titokzatos, félelmetesnek vélt tárgyhoz közel – olyan távolságra, amit pórázon tartott kutyája meg tolerálni tud! A hosszan tartó rágás ebben az esetben különösen jó szolgálatot tesz, hiszen a szorongó kutya így hosszabb ideig marad “relaxációs üzemmódban”.
A „furcsa valami“ közvetlen közelében való játék is megnyugtathatja négylábú barátját. Az a legjobb, ha ehhez egy már ismert kutyajátékot használ, mivel ilyen helyzetben minden újdonság még irritálóbb lehet az állat számára.
Mindazonáltal napokig vagy hetekig is eltarthat, amíg előrelépést tapasztalhat. Különösképp igaz ez az idősebb állatokra. Szóval legyen nagyon türelmes!
Különösen a fiatal kutyák mutatnak félelmi reakciókat, ha ismeretlenekkel találkoznak. Számukra még sokminden újdonság.
Ezek lehetnek azok a járókelők is, melyekkel séta közben találkoznak. Általában olyan emberekről van szó, akik a kutya szemszögéből nézve nem illenek bele a megszokott mintába. Emberek esernyővel, óriási hátizsákkal, hokiütővel, tolókocsival vagy kerekesszékkel. Egyes személyek szokatlan frizurája vagy beteg emberek nehézkes mozdulatai úgyszintén elbizonytalaníthatják a kutyákat.
Ennek egy részét célzottan gyakorolhatják – például az esernyő kinyitását vagy nagyobb tárgyakkal való járást. Próbáljon pozitív megerősítéseket kialakítani az állatban az ezekkel a tárgyakkal való találkozáshoz kötve! A legtöbb kutya felnőttkorában nyugodtabbá válik.
Kutyája fél a hangos turmixgéptől? Sok négylábút töltenek el félelemmel a különféle zajok.
Ilyen esetben ezt tegye: a következő etetés előtt a szomszédos helyiségben kapcsolja be a zajkeltő eszközt! S csak ezután adja oda az eledelt éhes kutyájának. Ha rendszeresen végzik ezt a gyakorlatot, kedvence nem csak megszokja a zajt, hanem még ráadásul pozitív élményt is társít hozzá.
Fontos azonban, hogy a kutya csak bizonytalan, és ne teljesen megrémült legyen, amikor Ön felkínálja az eledelt. Kezdje tehát óvatosan! Az elv továbbvihető és fejleszthető – egész nyugodtan legyen kreatív!
A porszívózás gyakori félelemkiváltó ok a kutyáknál. Ebben az esetben kissé más eljárásmód javasolt.
Először is, néhány hétig porszívózzon a kutya távollétében! Négylábú barátja addig tartózkodjon a kertben, vagy az Ön barátainál. Szép lassan haladjon csak előre: eleinte rendszertelen időközönként hagyja nyitva annak a helyiségnek az ajtaját, ahol a porszívó található. Nyugodt marad a kutyája?
Következő lépésben tegye a porszívót a lakás egyik sarkába. Ha a kutya jó nagy ívben kikerüli, tegyen a porszívó közelébe apró snackeket, rágcsálnivalókat – először távolabb, majd egyre közelebb. Ha a kutya ezt elfogadja, integrálja be ezt a nem kedvelt segítőtársat a mindennapi rutinjába! Tegye például a kanapé mellé vagy a konyhába!
Végezetül kezdje el a bekapcsolt porszívóval való tréningezést – lassanként, lépésről lépésre! A legjobb hely erre, ha a szabadban kezdi a hozzászoktatást. Például Ön játsszon a kutyájával a kertben, miközben egy harmadik személy elkezd porszívózni odabent. Ezután bemehetnek a szomszéd helyiségbe. Csak akkor merészkedjenek be ugyanabba a szobába, ahol a porszívózás folyik, ha a kutya már nem reagál félelemmel.
Egyes kutyáknak a szempillájuk is alig rebben egy erős mennydörgésre, míg mások legszívesebben az ágy alá bújnak. Ha az Ön kutyájából is félelmet vált ki a vihar, az internetről vagy egy CD-ről származó zivatar-hangokkal is megpróbálhatja a kedvencével való ezirányú tréningezést.
Mindazonáltal egy igazi zivatart sajnos nehéz utánozni. Nemcsak a hangerő, hanem a tipikus “zivatarszag” és a villámlás is hiányzik. Így azután a hangokkal való deszenzibilizálás csak ritkán sikeres.
Hasznos lehet, ha a kutyát hozzászoktatjuk egy zárt szállítóboxhoz, ami visszavonulási helyet biztosíthat az állatnak. A halk rádióhangok, az ablakok bezárása és a redőnyök lehúzása, vagy akár a a megnyugtató feromonok is sokat segíthetnek. A vihartól való félelem sok esetben nem szüntethető meg teljesen, de mindenesetre általában mérsékelhető.
Ezekben az esetekben is tanácsos és érdemes kis lépésekben, apránként hozzászoktatni a kutyát az adott félelmet kiváltó tényezőhöz.
Ha az a benyomása, hogy kutyája állandóan stresszes, vagy a probléma megterheli az Ön (kutyás) mindennapjait, és nem tud egyedül boldogulni a problémával: forduljon hozzáértő kutyatrénerhez.
Mélyen gyökerező fóbiák és félelemmel kapcsolatos agresszivitás (“fight – támadás”) esetén érdemes már a kezdetektől fogva szakértővel konzultálni. A kutyaiskolában tartott egyéni foglalkozások fontos információkat adhatnak Önnek a kutyája számára legjobb megoldásról.
Források:
Angst bei Hunden mit Martin Rütter. Stuttgart 2018. (Félelem kutyáknál Martin Rütterrel)
Krauß, Katja/ Maue, Gabi: Emotionen bei Hunden sehen. Nerdlen/Daun 2020, S. 539-573. (Érzelmek meglátása a kutyákban)
Faszination Hund: Stress- und Angstreaktionen (Kutyák vonzereje: stressz- és félelmi reakciók)
Hill’s Pet: Hunde und die Angst vor dem Gewitter (Kutyák és a zivatartól való félelem)
