© alexei_tm / stock.adobe.com
„Amelyik kutya ugat, az nem harap!“ A mondás ugyan vigaszt sejtet, ám az ugató kutyák nemcsak az Ön idegeit teszik próbára, hanem a szomszédokét is. De tulajdonképpen miért is ugatnak a kutyák? És hogyan lehet leszoktatni a kutyát az ugatásról?
Csenget valaki a ház ajtaján, vagy valaki elmegy a kerítés mellett, mozgás hallatszik a lépcsőházban, esetleg más kutyák vagy emberek túl közel jönnek egy séta során, vagy a gazdi hazatér – néhány kutya valamennyi eseményt hangos ugatással kommentál. Világos, hogy az ugatás a kutyához tartozik: önkifejezésének eszköze. De ha egy kutya vég nélkül ugat és csahol, ezen már érdemes elgondolkodni: ha egy kutya aránytalanul sokat ugat, komoly magatartásbeli problémákra utalhat. A következőkben arról olvashat, hogyan tudja leszoktatni kutyáját az ugatásról.
Míg némely kutya szinte sohasem emeli fel a hangját, mások már egy kis semmiségért is ugatnak. Mint ahogyan az emberek esetében is, a kutyák között is vannak „beszédesebbek“ és hallgatagabbak is.
A csivava, a japán spicc, a mopsz, az appenzelli havasi kutya vagy a németjuhász inkább közlékeny fajtának számítanak, míg pl. a német dog, a bernáthegyi, az eurázsiai vagy ír farkaskutya hallgatagabbnak. Még ha jelentős különbségek is léteznek az egyes kutyafajták között, ameddig a kutya ugatás elfogadható keretek között marad, s a kutya gazdája parancsára azonnal felhagy az ugatással, minden rendben van. De ha az állat minden arra járót vagy látogatót hosszasan megugat, s alig-alig tud lenyugodni, annak hátterében gyakran már más is rejtőzik, mint ugatásbarát jelleme.
Tény, hogy a kutyák nem ugatnak ok nélkül.Nem azért csaholnak, hogy gazdájukat idegesítsék, vagy mert oly szívesen hallják a saját hangjukat. Mindig ki akarnak fejezni valamit az ugatásukkal. Örülnek a viszontlátásnak, vagy mert szeretnének kimenni egy sétára, stb. Ha pedig egy kutya aránytalanul sokat ugat, és olyan helyzetekben is, amikor az nemkívánatos – pl. mert az utcán másokkal találkozik, vagy bárki-bármi elmegy a ház előtt -, azzal mindig valamiféle negatív érzéseket juttat kifejezésre: bizonytalanság, félelem, frusztráció, unalom a túlzott kutya ugatás leggyakoribb okai.
Ha kutyája megugatja a többi kutyát vagy a sétálókat, és hangosan jelzi, ha valaki közelít Önhöz vagy az Önök területéhez, annak hátterében leggyakrabban az áll, hogy az állat bizonytalan vagy fél. A bizonytalanságban legtöbbször a kutyatartó a hibás. Az olyan emberek, akik túl idegesek, amint más kutyákkal találkoznak a séták során, vagy ha pl. egy gyerekcsapat közelít feléjük, ezt az érzést kutyájukra is átviszik. Azt közvetítik az állat felé, hogy nem tudják kezelni ezt a helyzetet, s szükségük van a kutya segítségére. Az ilyen szituációkban ugató kutyák úgy vélik, hogy gazdájuk igényli a védelmüket.
© baiajaku / stock.adobe.com
Az állandó kutya ugatás további oka lehet frusztráció is. Ha egy kutya azért frusztrált, mert pl. keveset foglalkoznak vele, nem mozoghat eleget szabadon, így azután unatkozik, mindig ugat, ha gazdája belép a házba, vagy elhagyja azt, vagy ha látogató érkezik. Tartóik szemében ezek az állatok gyakran ok nélkül ugatnak, egész egyszerűen csak azért, mert a hozzájuk tartozó emberek a közelükben vannak. Pedig a hangos csaholás oka tulajdonképpen teljesen nyilvánvaló: a kutya figyelmet kíván és követel magának. Szeretné, ha időt szánnának rá, ha észrevennék, s vele töltenének egy kis időt.
Természetesen vannak olyan kutyák is, melyek esetében az említett okok – bizonytalanság, félelem vagy frusztráció – egyike sem állja meg a helyét. Az ilyen kutyák ugatása mögött krónikus fájdalom, vagy valamilyen betegséggel összefüggő más panasz is állhat. Mielőtt hozzákezdene az állat ugatásról való leszoktatásához, minden esetben tanácsos felkeresni az állatorvost, mert csakis így tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a túl gyakori kutya ugatás oka nem fizikai természetű.
A túlzott kutya ugatás hátterében rejlő okok feltárása nemcsak amiatt fontos, hogy a testi panaszokat kizárjuk a lehetséges okok közül, hanem amiatt is, hogy eredményesen felvegyük a harcot az ugatással szemben. Csakis akkor tudja célzott tréninggel leszoktatni kutyáját az ugatásról, ha tisztázottak a hangos véleménynyilvánítás hátterében lévő okok. Ha le akarja szoktatni az állatot a mértéktelen csaholásról, nagyon fontos, hogy először is jól figyelje meg a kutyát, s analizálja, milyen szituációkban ugat! Ezekből a helyzetekből az esetek nagy részében levezethetők az okok. Ha pl. az Önhöz közelítő embereket ugatja meg, általában azt mutatja, hogy kedvence meg akarja Önt védeni. Ha pedig a kutya ugatás az Ön otthonról való távozását kíséri, azt próbálja kifejezésre juttatni, hogy „unatkozom, frusztrált vagyok, amiért nem viszel magaddal“.
Utóbbi esetben kutyájának sürgősen több elfoglaltságra és mozgásra van szüksége, ugyanis ezzel gyakran már sikerül is háttérbe szorítani az állandó ugatást. A legtöbb kutyának nem elegendő egy rövid, háztömb körüli séta. Alig van olyan kutya, amely családja „ölebecskéjének“ született, hiszen múltjukban gyakran fontos feladatokkal és funkciókkal szembesültek. Napjaink kutyái emberi családjuk részeként is is megkívánják a kellő testi és szellemi elfoglaltságot.
© skumer / stock.adobe.com
Kiadós séták, kis apportírozós játékok, egy kis finomság kiszimatolása, apróbb mutatványok betanulása – mindez a legtöbb kutyát elégedettséggel tölti el. Ha pedig ennyi kevésnek bizonyulna, mert pl. rendkívül sok energiával és kitartással bíró munkakutyáról van szó, javasolt kiegészítésként egy kis kutyasport, agility, obedience, dog dancing, mantrailing vagy sok más is: a kutyasport szinte minden sportos négylábú számára tartogat valami megfelelőt. A közös aktivitás pedig minden esetben pozitív hatást gyakorol a kutya és gazdája kapcsolatára. A testileg és mentálisan is kellőképp igénybe vett kutyák általánosságban nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak, s gyakran hamarosan felhagynak a túlzott ugatással is.
Ha az állandó kutya ugatás hátterében a bizonytalanság vagy félelem áll, ezen természetesen nem lehet csupán hosszabb sétákkal és több játékkal segíteni. Végülis azt kell kutyája felé sugallnia, hogy Ön mindenben a helyzet ura, s az állatnak nincs oka az aggodalomra. Úgy is mondhatnánk, hogy ki kell építeniük egy új bizalmi viszonyt, s ez természetesen jó nagy adag türelmet és fegyelmet követel. Mutassa meg kutyájának, hogy Ön a főnök, az ő vezetője, győzze meg arról, hogy kellő magabiztossággal és szuverenitással rendelkezik ahhoz, hogy a dolgokat maga szabályozza. Ez természetesen nem mindig egyszerű, s nem működik egyik percről a másikra. A következő példákkal igyekszünk Önnek megmutatni az első gyakorlati magatartásmódokat, melyekkel azt tudja közvetíteni kutyája felé: „nem kell, hogy ugass, hiszen mindent kontroll alatt tartok“.
Az olyan kutyákat, melyek a ház ajtaján való csengetésre azonnal hangos ugatásba kezdenek, a legtöbb kutyatulajdonos a következő mondatokkal próbálja lenyugtatni: „Csönd legyen, fejezd be! Elhallgatsz!“, vagy pedig nyugtatólag megsimogatják az ugató kutya fejét. Az állat – mivel nem érti a szavak jelentését -, csupán azt szűri le, hogy amikor ő ugat, Ön izgatottá válik, ill. mintegy dicséretként megsimogatja a buksiját. Mindezt így fordítja le magának: „Mindent jól csináltam!“ Gazdája reakciója tehát akaratlanul is megerősíti azt a hiedelmét, hogy a szituáció megköveteli az ő beavatkozását. Mielőtt ajtót nyitna, először is szeretetteljesen, ám határozottan irányítsa kutyáját egy fix helyre – önmaga mögé! Mutassa meg neki, hogy Ön igenis ura a helyzetnek, tudja azt kezelni! Ha az állat ügyesen ülve marad, és nem is ugat, dicsérje meg! Ha mégis ugatna, ne vegye észre, és ne ajándékozza meg a figyelmével – sem szavakkal, sem szemkontaktussal! S látogatójának is ugyanezt kell tennie. Csak akkor dicsérje meg az állatot, amikor abbahagyja az ugatást – legyen az akár csak egy kis levegővételnyi szünet is. A pozitív viselkedésre irányuló dicsérettel, és a nemkívánatos magatartás ignorálásával döntő mértékben befolyásolhatja kutyája viselkedésmódját.
Ahhoz, hogy közös sétáik során kutyája felé biztonságot közvetítsen, először tegye pórázra – nem büntetésből, hanem mondhatnánk, az Ön védelmező karjának meghosszabbításaként! Ne hagyja, hogy a kutya menjen elöl, hanem Ön határozza meg a tempót és az útirányt! Ha valakivel találkoznának, nyugodtan sétáljon tovább, ne torpanjon meg, ne reagáljon! Így kutyájában biztonságérzetet ébreszt, s megmutatja neki, hogy nem szükséges ugatnia. Semmi esetre sem kezdje el gyengéd szavakkal nyugtatgatni, de ne is veszekedjen vele!
© Page Light Studios / stock.adobe.com
Ugyanis ez még inkább elbizonytalanítaná az állatot, s magatartása helyességét igazolná. Csak akkor dicsérje meg, ha felhagyott az ugatással!
Hasonló viselkedésmód ajánlott olyan kutyák esetében is, melyek ugatással fejezik ki nemtetszésüket, ha gazdájuk elhagyja a lakást. Csakis akkor szabad megdicsérni az ilyen állatot, amikor már sikerül elérni, hogy ne ugasson ilyen helyzetben. Az a legjobb, ha lépésről lépésre gyakorolják be a dolgot: bizonyos időközönként újra meg újra hagyja egyedül a kutyát! Amíg ugat, ignorálja az állatot! Amint nyugodt marad – legyen az csak egy egész rövid pillanat -, dicsérje meg! Ez történhet kedves szavak, de finomságok formájában is.
Általánosságban szinte minden kutya biztonságra és struktúrára vágyik. Szükségük van egy szuverén kutyavezetőre, aki konzekvensen mutatja számukra az utat, s akire bármikor rábízhatják magukat. A biztonságérzet kialakításának egyik módját jelentik a napi fix séták, és az olyan biztos, strukturált napirend, amihez a kutya igazodhat. Ön döntse el, hogyan telik el egy nap, és ne a kutya! Kezdjenek pl. minden reggel egy kis séta keretében végzett engedelmességi gyakorlattal! Tanítsa meg az állatnak a legfontosabb parancsszavakat, és dicsérje meg, ha helyesen végrehajtja azt, amire kéri! Alakítson ki fix időpontokat az étkezésekre, sétákra és a közös játékra, s mutassa meg az állatnak, hogy az Ön kezében van az irányítás! Mint ahogyan azt a ház ajtajában vagy séta közben ugató kutyákra vonatkozó, fenti példákban is említettük, kedvencét csakis akkor, olyan dolgokért dicsérje meg, melyeket felszólításra helyesen végrehajtott! Ne szidja meg, ha valamit rosszul csinál, pl. hangosan ugat, de kedvesen dicsérje meg, ha parancsszóra elhalkul! Így lépésről lépésre leszoktathatja az állatot az ugatásról.
Ezekkel a pozitív visszajelzésekkel és megerősítésekkel rendkívül sokat tehet kutyája érdekében. Konzekvens tréning során leszoktathatja az ugatásról, amihez pedig esetleg már hosszú évek során hozzászokott az állat. Ez az átnevelési folyamat természetesen annál több időt vesz igénybe, minél idősebb a kutya, s minél több ideje tette „élete részévé“ az ugatást. Még ha éppen nem is egy kölyökkutyával van dolga, nem kell kételkednie: még a legnagyobb csaholós estében is van megoldás, hogy nyugodtabbá váljon. Van azonban, amikor ezt nem sikerül egyedül elérnie. Ilyen esetben ne habozzon, s kérje olyan szakember segítségét, aki Önnek és kutyájának egyedi segítséget tud nyújtani. Egy kutyaiskolában vagy állatorvosnál, esetleg kutyaterapeutánál tett látogatás nagyon hasznosnak bizonyulhat, és sokat segíthet a kutya és ember nyugodtabb együttéléséhez vezető úton.
