© dennisvdwater / stock.adobe.com
Közel minden második macska túlsúlyos. Viszont a túlsúllyal és elhízottsággal nem lehet viccelni: ezek nemcsak a cica életminőségét és élettartam-kilátásait befolyásolják, hanem bizonyos betegségek – így pl. a diabetes vagy ízületi fájdalmak – előfordulásának kockázatát is növelik. Alábbi cikkünkből megtudhatja, hogyan is tudja eldönteni, hogy az Ön macskája túlsúlyos-e.
Macskája túlsúlyos mivoltának megítéléséhez először is segítséget jelent, ha vet egy pillantást a macskák normál testsúlyára. Néhány kivételtől eltekintve sok macskafajta testmérete és ideális súlya hasonló. Tanulmányok szerint a cicafajták 3 vagy 5 csoportba sorolhatók:
| Súlycsoport | Normál súly (nőstény) | Normál súly (hím) |
| Nagyon könnyű (pl. devon rex) | 2,5-3 kg | 3 – 4,2 kg |
| Könnyű (pl. bengáli) | 2,8-3,8 kg | 3,5-4,5 kg |
| Közepes (pl. házimacska) | 3-4 kg | 4-5 kg |
| Nehéz (pl. brit rövidszőrű) | 4-5 kg | 5-6 kg |
| Nagyon nehéz (pl. maine coon) | 4-5,8 kg | 6-8 kg |
Ha az adott macska testsúlya 10%-kal az ideális felett van, már túlsúlyról beszélünk. Ha viszont 20%-kal vagy annál is többel van testsúlya a normál felett, már elhízottnak tekintendő.
Természetesen bármely macskafajta vagy több fajtából álló keverék között is vannak kecsesebb, vékonyabb és nehezebb felépítésű állatok. Vagyis a fenti táblázat csak körülbelüli irányvonalat ad, amihez a macskatartó orientálódhat. Végső soron minden cicát egyedileg kell megítélni esetleges túlsúlyát illetően.
Tipp: a túlsúlyosság eldöntése szempontjából a súlycsoportok mellett orientációs segítséget nyújthat, hogy mennyit nyom a cica a mérlegen első életéve végén.
Több lehetőség is adódik annak megállapítására, hogy kedvence túlsúlyos-e vagy sem. Az első saccolásra leggyakrabban alkalmazott – s egyúttal legobjektívabb – módszer a tápláltsági állapot megítélése.
Ezt a Body Condition Score (testkondíció index) segítségével lehet meghatározni. A BCS a mellkason, derékrészen és gerincoszlopon található testzsír vizuális megítélésén alapul. A megfigyelések, tapasztalatok alapján sorolhatjuk be a cicát a kilenc BCS-kategória egyikébe.
Általánosságban akkor tekintünk túl kövérnek egy macskát, ha már nem tudjuk kitapintani a bordáit, s dereka nem felismerhető már. Meg kell szemlélni a has alsó vonalát is, ugyanis annak oldalról nézve enyhén emelkednie kell a csípő felé, s nem (szinte) párhuzamosnak lennie a padlóval ill. talajjal. A macska gerincoszlopnak ágyéki részén található zsírpárna is a túlsúly jelei közé tartozik.
Amennyiben rendszeresen méri kedvencét, láthatja, hogy vajon változik-e annak testsúlya. Ha a mérleg minden esetben egyre magasabb értéket mutat, igencsak valószínű, hogy cicája folyamatosan kövérebb lesz.
Egy másik módszer az elhízottság egyszerű megállapítására a direkt macskák számára kidolgozott feline BMI index (Feline Body Mass Index, FBMI). Ezen módszer szerint a 10 – 30% közötti értékek tekinthetők normálnak egy cica esetében. Ha pedig az értékek 30% fölött mozognak, túlsúlyról, ill. elhízottságról beszélhetünk.
Az FBMI kiszámításához két adatra van szükség: a cm-ben mért mellkas-kerületre, valamint a láb-indexre: az LIM a térdkalács és sarokcsont között mért távolság cm-ben. Végezetül a testzsír-százalék a következő egyenlet alapján határozható meg:
A túlsúly okának alapvetően mindig az energiafelvétel és -felhasználás felborult egyensúlya tekintendő. Bármennyire egyszerűnek is tűnik elsőre ez a magyarázat, a macskák elhízottságának létrejöttét különböző tényezők együttes hatása okozza. Ezért is oly fontos kialakulását időben megelőzni.
A későbbi túlsúlyhoz vezető út eleje gyakran már kiscica-korra tehető. Mert ha a kölyök túlságosan energiadús eledelt kap, szervezetében nagyobb részarányban képződnek zsírsejtek, mint a normál módon táplált cicák esetében. S ezek számát később nem lehet megváltoztatni, így felnőttkorban nagyobb a túlsúly rizikója.
Ha egy macska túlsúlyos, a súlygyarapodás leggyakoribb kiváltó oka a túl nagy energiabevitel. Ezt az energiatöbbletet csak nehezen tudják mozgással kompenzálni a cicák, hiszen a tisztán lakásban tartott állatok általában csak keveset mozognak, ill. tudnak mozogni.
Az energiabevitel-többlet leggyakoribb okai: túl nagy eledeladag, az eledelhez való korlátozásmentes hozzáférés (ad-libitum – azaz tetszés szerinti – táplálás elve), és/vagy túl magas energiatartalmú macskatáp (egy adag kalóriatartalma túl magas).
Az ad libitum – elv szerint szabad hozzáféréssel szívesen és gyakran adott száraztápnak ötször akkora a 100 g-ra számított energiasűrűsége, mint a nedveseledelnek. Száraztáppal történő etetés esetén a macskák hajlamosak napi több kalóriát magukhoz venni, mint amennyire szükségük van.
A cicák módfelett szívesen fogyasztanak tendenciálisan nagyobb mennyiséget a nagyon ízletes eledelből, friss húsból és halból, zsírosabb eledelből. Gazdi asztaláról a cicához kerülő étel is gyakran sok zsírt tartalmaz. A gond abban rejlik, hogy a zsír kétszer annyi energiát tartalmaz, mint a fehérjék vagy szénhidrátok.
Ehhez adódik még továbbá, hogy cicusaink bizony szívesen eszegetnek unalomból, vagy ha tartós stresszhatásnak kitettek. Emellett az unatkozó macska gyakran „koldul“. Sok gazdi ezt hibásan az éhség kimutatásaként értelmezi, s újra meg újra ad enni kedvencének.
Emellett a macskatartók szeretnek megfeledkezni arról, hogy a különféle finomságok is sok kalóriát tartalmaznak. Ezért aztán a napi adag meghatározásakor ezeket is feltétlenül figyelembe kell venni.
Elvileg egy két év alatti fiatal macska energiaszükséglete magasabb, mint a felnőtt vagy idősebb macskáké. Az egyes cicák energiaigénye azonban nagyon különböző lehet.
Ez aztán nehézzé teszi a szükséges eledelmennyiség kikalkulálását. Gyakorta előfordul, hogy az etetési magatartás és az eledelmennyiség nincs a megváltozott szükségletekhez igazítva, s a macska súlya növekszik.
Végezetül egy túlsúlyos macskának kevesebb kalóriára van szüksége testsúlya egy kg-jára számítva (44 kcal/kg), mint a normál súlyú állatnak (56 kcal/kg), vagy egy nagyon könnyű cicának (63 kcal/kg). Ezt különösképp figyelembe kell venni egy súlycsökkentést megcélzó diéta esetén.
További kiváltó ok lehet a túlsúly kialakulásában a kasztráció. Egy kasztrált macska hajlamos a megnövekedett étvágyra, lecsökkent testi aktivitásra, s így testzsír-részarányának megváltozására. Ezáltal ivartalanítás után akár 30%-kal is csökkenhet a cica energiaszükséglete. Ha a kapott eledelmennyiség nem csökken, a nem kasztrált macskákhoz képest háromszoros mértékű annak rizikója, hogy az állat túlsúlyossá válik.
A környezet és a macskatulajdonos által befolyásolható okok mellett először is feltétlenül ki kell zárnia bizonyos betegségeket, amelyek túlsúlyt okozhatnak. Ezt a kérdéskört feltétlenül tisztázza állatorvosukkal !.
Macskák esetében a következő betegségek tudnak súlygyarapodást kiváltani:
A morbus cushing a mellékvesekéreg megbetegedése. Ilyenkor a mellékvese tartósan sok kortizolt termel. Ezáltal növekszik az étvágy, viszont a cicák elveszítik a mozgáskedvüket, s eltunyulnak. Mindez pedig zsírlerakódásokhoz vezet, ezen betegség esetében főleg hasi területen. Az ilyen cicák hasa kövér, vastag és lelógó, miközben testük többi része gyakran nagyon sovány.
Ezt a hormonális betegséget a hipofízis (agyalapi mirigy) megnagyobbodása vagy tumora okozza. A hipofízis ilyenkor fokozottan termel növekedési hormont. Túl sok növekedési hormon miatt megnagyobbodnak a csontok, belső szervek és a kötőszövet. A macska esetében erről a betegségről a viszonylag nagy és széles fej és mancsok árulkodnak, melyek egyre nagyobbak lesznek. Emellett a növekedési hormon csaknem minden esetben inzulin-rezisztenciát is okoz, s ezáltal másodlagos 2-es típusú cukorbetegséget, melyet csak nagyon nehezen lehet inzulinnal beállítani. Az étvágy növekszik, s a következmény pedig további súlygyarapodás.
Ez a betegség ahhoz vezet, hogy túl kevés pajzsmirigy-hormon termelődik, ami pedig a macska sejtműködéséhez, és így anyagcseréjéhez szükséges. A hiányzó hormonok miatt a sejtek túl lassan dolgoznak, s már nincs szükségük annyi energiára. Az ebben a betegségben érintett macskája ellustul, s kevesebbet mozog. A hypothyreose macskák esetében rendkívül ritkán fordul elő.
A hormonális betegségek mellett még további betegségek is léteznek, melyek indirekt módon, az erősen lecsökkent aktivitási szint által súlynövekedéshez vezethetnek. Sajnos a túlsúly pedig megint csak kedvez ezeknek a betegségeknek, ezáltal a cica egy ördögi körbe kerül. Például szív- és érrendszeri vagy légúti betegségek is vezethetnek fáradtsághoz és gyengülő teljesítményhez.
Az ízületi megbetegedésekben szenvedő cica a betegséggel járó fájdalom miatt nem sok kedvet érez a mozgáshoz. Sajnos sokszor nem tűnik fel a gazdinak, hogy kedvencének ízületi problémái adódtak.
Néhány betegség kezelésére olyan orvosságokra van szükség, melyek fokozzák az étvágyat, s másodlagosan súlynövekedéshez vezetnek. Ezek között elsősorban megemlítendők az antiepileptikumok, glükokortikoidok és progestagenek (a tüzelés elfojtására szolgáló gyógyszerek).
A túlsúly olyan betegségként értékelendő, amely szükségszerűen további megbetegedéseket hoz magával. Túlsúlyos cicák élettartam-kilátásai a kövérségből adódó problémák és következmény-betegségek miatt sokkal rosszabbak, mint ugyanazon fajta normál súlyú példányaié.
Az adipositas azaz elhízottság egyike a macska-diabetes mellitus legnagyobb rizikófaktorainak.
Ekkor egy inzulin-rezisztencia általi 2-es típusú diabetes-ről van szó. A szervezet ugyan még elegendő inzulint termel, annak azonban már nincs hatása az anyagcserére.
A cukorbeteg cicák étvágya gyakran óriási, s egyúttal tunyák és fáradtak. Ez ismét kedvez a súlynövekedésnek. Szigorú diétával és súlycsökkentéssel a 2-es típusú diabetes javítható, vagy akár teljesen meg is szüntethető.
Zsírmáj-szindróma akkor jön létre, ha egy macska – főleg a túlsúlyos macska – már alig vagy egyáltalán nem eszik. Ilyenkor az anyagcsere mobilizálja (feloldja) a zsírraktárakból a zsírokat.
Az állat azonban nem tudja energianyerésre használni ezeket a zsírokat, hanem a zsír a májsejtekben tárolódik. A máj már nem képes normál módon dolgozni, s felmondhatja a szolgálatot.
Egy túlsúlyos macskát, amely több napon át csak alig vagy semmit sem eszik, feltétlenül meg kell mutatni állatorvosnak. Ha hepatikus lipidózis alakulna ki, az életveszélyes állapot, s intenzív gyógyszeres ellátást tesz szükségessé.
A túlsúly gyakran vezethet a mozgásszervrendszer problémáihoz, s ezeket a gondokat sokszor alábecsülik.
A felnőtt túlsúlyos macskák megnövekedett testsúlya túlterheli az ízületeket és ízületi szalagokat, s ennek olyan következményei lehetnek, mint az arthrosis és más ízületi betegségek, melyek főként a könyök- és csípőízületeket érintik.
Ha egy cicának ízületi fájdalmai vannak, csökkent mértékű aktivitást mutat, s hosszabb pihenőidőket tart. Viszont a gazdi nem igazán tapasztalhatja lényeges bénulásnak vagy a fájdalom megnyilvánulásának tüneteit, ezért gyakran észre sem veszi kedvence ízületi gondjait.
A túlsúlyos macska szervezete fokozottan termel gyulladásközvetítő anyagokat, melyek megint csak elősegíthetik az arthritises folyamatok előrehaladását. Az ízületi fájdalmak csökkent mozgási ambíciót eredményeznek, az energiafelhasználás csökken, ami újabb súlygyarapodást indukál.
Sok kövér cicának vannak bőr- ée szőrzetgondjai. Ha egy cica túlsúlyos, mozgékonysága jelentősen korlátozott. Bizonyos körülmények között az állat elérhet arra a szintre, hogy már nem tudja kielégítően ellátni a szokásos szőrzet- és testápolási teendőit. Ennek következményeként gyakran találkozni hámló, korpás bőrrel, s sokszor székletből származó szennyeződések is előfordulhatnak az elégtelen tisztálkodás miatt.
A hiányos higiénia macska-aknét, szőrvesztést és bőrgyulladásokat okozhat. A nagyon magas fokú elhízottság csaknem teljesen hiányzó mozgással párosulva gyakran okoz lassú szövetelhalást ill. gyulladásos bőrfelületeket a nyomásnak kitett helyeken.
Egy túlsúlyos macska kevesebbet iszik, ritkábban keresi fel a cica wc-t. Így a vizelet tovább tartózkodik a hólyagban, és koncentráltabbá válik.
Így azután könnyebben képződhetnek vizeletkristályok, s jelentősen megnövekszik a húgyúti kövek képződésének veszélye. A húgyúti kövek krónikus hólyaggyulladáshoz vezethetnek, s emellett a húgycső akut elzáródását is okozhatják. Ez utóbbi pedig komoly vészhelyzetet jelent!
Tanulmányok igazolják az összefüggést a macskák elhízottsága és az olyan betegségek gyakoribb előfordulása között, mint a hasmenés, IBD (inflammatory bowel disease, gyulladásos bélbetegség), az anális terület betegségei, a szorulás (obstipation).
Ezeket a betegségeket nem közvetlenül a túlsúly váltja ki, hanem úgyszintén az adipositas következmény-jelenségei ill. betegségei. Pl. a mozgásszegény életmód bélrenyheséget okozhat, s ezáltal szoruláshoz vezethet.
A túlsúlyos macskák nagyobb testtömege magasabb oxigénszükséglethez vezet. Emellett a mellkas-üregben zsírlerakódások képződnek. Így összeszűkül a légzésre használt tér, ami a fokozott oxigénigénnyel együtt légzési problémákat és légszomjot válthat ki. A cicák így kevésbé kitartóak, s gyorsabban válnak fáradttá.
Az állat már nem olyan szívesen mozog, emiatt és a lecsökkent energiafelhasználás miatt is tovább hízik.
A macskák túlsúlya részes a szívbetegségek létrejöttében, de legalábbis előrehaladásában. A magas vérnyomás is a negatív kihatások közé tartozik.
Egy kövér cicánál a a fölösleges energia zsír formájában tárolódik az állat egész testében. Ez a zsír infiltrativ módon – azaz a szövetbe behatolva – is tárolódik, olyan szervekbe kerülve, mint a szív vagy a máj.
A probléma ezzel kapcsolatban: az ilyen lerakódás korlátozza a szív teljesítményét. Ugyanakkor annak nagyobb testtömeget kell vérrel ellátnia, s az erekben nagyobb nyomás ellen kell dolgoznia. Mindez hosszú távon szívkárosodáshoz és szívelégtelenséghez vezet.
A zsírszövet tárolja a narkotikumot, s ezáltal nagyobb mennyiséget tesz szükségessé. Egyidejűleg a gyógyszerek lebontása a májban, és annak kiválasztása a veséken keresztül korlátozott. Mindez a gyakorta korlátozott tüdőműködéssel, valamint szív- és keringési problémákkal együtt rizikós páciensekké teszi a túlsúlyos macskákat.
A szervezet valamennyi szövetére jellemző csökkent mértékű véráramlás növeli a sebfertőzések kockázatát, s sebgyógyulási zavarokhoz vezet operációk esetén.
Ha cicája túlsúlyos, immunrendszere legyengül. Ezért sokkal inkább veszélyeztetik különféle fertőzések és más betegségek. Emellett az ilyen állatok nehezebben viselik a meleget is, sokkal érzékenyebbek a hőségre.
Ezenkívül a túl magas testsúly befolyásolja a szaporodási képességet is. A nőstények vemhessége nagyobb kockázatokat rejt magában, a zsírlerakódások miatt beszűkült szülőcsatorna pedig megnehezíti az ellést.
A kövér cicák esetében a tumoros betegségek is lényegesen gyakrabban fordulnak elő. Például valószínűsíthető az összefüggés az elhízottság és az adeno- (azaz mirigyes) karcinómák, limfómák és laphámsejtes karcinómák között.
Tipp: megállapította, hogy az Ön cicája is túlsúlyos? Magazinunk Kövér macska? című cikkében hasznos tanácsokat kaphat arra vonatkozóan, hogy mit is tehet ilyen esetben, s hogyan válassza ki a kedvencének megfelelő eledelt.
A müncheni Ludwigs Maximilians Egyetemen folytatott állatorvosi tanulmányaim és doktori tanulmányaim során számos betekintést nyerhettem az állatorvoslás különböző területeibe. 2011 óta állatorvosként praktizálok a legkülönfélébb állatokkal és azok betegségeivel. Szenvedélyem a feladathoz tartozik, hogy a lehető legjobban segítsek betegeimnek és biztosítsam jólétüket. Állatorvosként, valamint hosszú ideje kutyatulajdonosként és kutyás sportolóként szerzőként is szívesen osztom meg tudásomat.
Aligha lehet aranyosabbat elképzelni a kiscicáknál. De sajnos nem minden kiscica talál magának otthont. Ha gazdátlan macskák egymással, vagy más kijárós macskákkal párosodnak, akkor a kölykök élete szinte garantáltan szenvedésből fog állni. Ivartalanítsa vagy sterilizálja macskáját és előzze meg ezzel az állatok felesleges szenvedéseit!
