© 2002lubava1981 / stock.adobe.com
Ahhoz, hogy szerettet cicája egészségesen és hosszú ideig megmaradjon Önnek, bizonyos védőoltásokat kell beadatnia kedvencének. Azok nélkül komoly betegségek alakulhatnak ki, melyek tartós következményeket vonhatnak maguk után, s legrosszabb esetben még a cica elpusztulásához is vezethetnek.
Védőoltásokat alapvetően csak állatorvosok adhatnak be, s ennek megfelelően csakis ők jogosultak bejegyzéseket tenni az állat oltási könyvébe is.
Macskája testébe minden védőoltással kórokozókat injektálnak, melyek azonban nem váltanak ki betegséget. Erre fel viszont a macska szervezete ú.n. antitestek termelésébe kezd, melyek megakadályozzák, hogy a cicát ennek a betegségnek a kórokozói megfertőzzék.
Amennyire fontos egyik oldalról, hogy macskáját védőoltásokkal óvja a betegségektől, másik oldalról a védőoltások kockázatait és mellékhatásait is szem előtt kell tartania. A nem kötelező oltások esetében pedig macskatartóként önmaga dönthet az oltások beadatásáról.
A védőoltás előtt biztosnak kell lennie abban, hogy cicája egészséges, amihez az is hozzátartozik, hogy semmiféle parazitával nem fertőzött, s kellőképpen jól táplált. Csakis ebben az esetben mutatkozhat eredmény. Így nem betegíti meg ill. gyengíti le kedvencét az oltás, hiszen ha ez fordulna elő, a védőoltás nem váltana ki (de legalábbis nem kellő mértékben) immunitást.
Kismacskáját leghamarabb életének 8. hetétől kell beoltatnia. Ekkor egy alapimmunizálásra javasolt sort keríteni a legszokásosabb védőoltásokkal panleukopenia (macskapestis vagy szopornyica) és macskanátha ellen. Ezáltal kis minicicája életveszélyes betegségekkel szemben válik védetté. A születésük utáni első hetekben még az anyjuktól származó, vérükben cirkuláló antitestek védelmét élvezik. Ebben az időszakban a kiscicák csak viszonylagosan tudnak kiépíteni kórokozók elleni saját immunitást. Ezért aztán 12 hetes korban feltétlenül szükséges az „ismételt“ védőoltás beadása. A kismacska 12 hetes kora után kapott védőoltások esetében már nem szükséges a (gyors) ismétlés, egyetlen oltás is elegendő, hogy az immunitás biztonsággal kialakuljon.
A tisztán lakásban tartott cicáknak semmiféle kapcsolatuk nincs ismeretlen fajtársaikkal, így azután ritkábban tudnak kórokozókkal megfertőződni. Viszont vannak olyan tipikus cicabetegségek, amelyek még más macskákkal való kontaktus nélkül is átvihetők. Ilyen pl. a panleukopenia (macskapestis vagy szopornyica) és a macskanátha. Ezen okból lakásban tartott macskák esetében is ugyanúgy van értelme az ezen betegségek elleni védőoltásnak, mint a szabadban tartózkodóknak.
Ahogyan az ember esetében is történik, minden védőoltás tartalmaz alapimmunizálást, és hozzá kapcsolódóan emlékeztető oltást. Az emlékeztető oltások szükséges gyakoriságáról állatorvosuktól kaphat tájékoztatást.
A macskákra leselkedő legveszélyesebb betegségek ellen léteznek hatékony védőoltások. Ezek közé számítanak a következők:
Az ú.n. feline immundeficience virus (macska AIDS, macskák immunhiányos betegsége) ellen egyelőre még nincs védőoltás.
© Kzenon / stock.adobe.com
A macska-szopornyica kiváltója a legtöbb esetben a feline panleukopenie vírus. Ez hasonlóságot mutat a kutyák esetében előforduló parvovirose kórokozójával. A fertőzés állatról állatra megy végbe, de olyan tárgyak is közvetíthetik, melyeken megtalálhatók ezek a kórokozók. A macskapestis nagyon gyorsan kibontakozik. A vírus nagy ellenállóképességet mutat, s így permanens veszélyt jelenthet a be nem oltott állatok számára. Előfordulhat a megbetegedett, de ugyanúgy a betegségből már kigyógyult macskák által termelt váladékokban. A cica életének 8. hetétől sorra kell keríteni ezt a védőoltást. Az oltás megismétlésének gyakorisága – évente vagy 3 évente – a mindenkori preparátum függvénye, s erről az állatorvos pontos felvilágosítással szolgálhat. A betegség gyakran tör ki fiatal cicákon, de idősebbeket is érinthet. A betegség első jelei a fertőzés utáni 3.-9. napon jelentkeznek – többek között a következő formában: bágyadtság, levertség, étvágytalanság, láz, az eledel megtagadása, hányás.
A macskanátha kiváltói calici- vagy herpeszvírusok. Az elnevezés ugyan ártalmatlannak tűnik, de ez csalóka, mert a betegség rendkívül fertőző, s tüdőgyulladáshoz vagy akár még megvakuláshoz is vezethet. Ha pedig nem kezelik, a legsúlyosabb esetben az állat elpusztulásával is járhat. Életének 8. hetétől kell beoltatnia ellene macskáját. Ha a cica a szabadban is közlekedik, az állatorvosok évenkénti újraoltást javasolnak, míg a csak lakásban tartott macskák esetében elegendő a két-háromévenkénti oltás.
A veszettség – ha a fertőzés megtörtént – halálos kimenetelű. A veszettség elleni védőoltás nemcsak a cicának, hanem gazdájának is védelmet nyújt, hiszen ez a betegség a macskáról átterjedhet az emberre is, s éppúgy halálos végkifejlettel járhat. A WHO adatai szerint a világon mintegy 50.000 ember hal meg veszettségben. Kórokozója a veszettség-vírus (lyssa- vagy rhabdo vírus). Ha esetleg külföldre szeretné magával vinni macskáját, a veszettség elleni oltás feltétlenül szükséges. A veszettség elsősorban a szabadban is élő állatokat érinti. Az oltás a 12. héttől adatható be, s a vakcina milyenségétől függően 2-3 évente megismétlendő. Közelebbi információt erre vonatkozóan is az állatorvostól kaphat. Olvassa el a “kutyák veszettségéről szóló cikünket” is!
A macska-leukémia (leukozis) esetében a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegségről van szó. Daganatokhoz és vérképzési zavarokhoz vezet. A betegség elsősorban a kinti cicákat érinti. Vagyis ha az Ön kedvence is szívesen kószál a szabadban, a legjobb, ha a 9. hét után mielőbb beolttatja. Emlékeztető oltásra pedig évente vagy háromévente van szükség. Forduljon bizalommal állatorvosukhoz, aki szívesen ad erről is további tájékoztatást.
A macskák FIP – feline infektional peritonitis nevű megbetegedését a feline corona vírus váltja ki. A leggyakrabban hashártyagyulladás formájában nyilvánul meg (peritonitis), de néhány esetben kizárólag a mellhártyát érinti. A FIP vírus macskáról macskára való átvitele alig fordul elő. A jó sejtegészségnek örvendő cicáknak általában minden esélyük megvan arra, hogy a Corona vírusok ne fejlődjenek FIP vírusokká. A FIP halálos kimenetelű betegség.
A chlamydiás fertőzés elleni védőoltásra a 8. héttől kerülhet sor. A betegség mindenekelőtt a szemeket érinti, s egy- vagy kétoldali kötőhártya-gyulladás formájában nyilvánul meg. A chlmaydiose mindenekelőtt a kiscicás ill.többmacskás háztartások számára jelent problémát. Ha ez Önökre is igaz, sürgősen javasolt a chlamydophila elleni védőoltás. Mert még az a veszély is fennáll, hogy a betegség kórokozóit a fertőzött állatok átviszik az emberre.
S említsük meg azokat a tényezőket is, melyek még pótlólagos védelmet nyújtanak a kórokozókkal szemben: a minőségi macskaeledelnek, víznek, kellemesen puha, meleg fekhelynek köszönhető, egészséges immunrendszer – és természetesen sok-sok szeretet és simogatás.
Mi, a zooplus-team tagjai szívből kívánjuk, hogy Ön és macskája ill. macskái egészségesek maradjanak.
Szíves figyelmébe ajánljuk macska magazinunk további cikkeit is. Olvassa el pl. a kiscicák beszoktatásáról és alapfelszereléséről szóló írást is!
Annak ellenére, hogy a kiscicák a legtöbb dolgot már életük első pár hetében megtanulják az anyjuktól és testvéreiktől, az emberi nevelés sem maradhat el. Elvégre is a mamacica nem az emberi elvárások szerint neveli kölykét.
Ahhoz, hogy szerettet cicája egészségesen és hosszú ideig megmaradjon Önnek, bizonyos védőoltásokat kell beadatnia kedvencének. Azok nélkül komoly betegségek alakulhatnak ki, melyek tartós következményeket vonhatnak maguk után, s legrosszabb esetben még a cica elpusztulásához is vezethetnek.
