© Crazy nook / stock.adobe.com
A bio manapság nagyon „menő“, legyen szó zöldségről, gyümölcsről vagy akár állateledelről. De mit is jelent valójában, hogy „bio“ – mi különbözteti meg a bio macskaeledelt a hagyományos macskaeledeltől? Mitől olyan átlátható a bioélelmiszer-előállítás? Tényleg nem tartalmaz a bio macskaeledel mesterséges hormonokat, antibiotikumokat és növekedésserkentőket?
A macskaeledelek piaca nő, így az állattartók egyre bővülő kínálatból választhatnak megfelelő eledelt bársonytalpú kedvenceik számára. A macskaeledelt kínáló polcokon pedig újabban a biotermékek is megjelentek. Akár szárazeledelről, nedves tápról, vagy jutalomfalatról legyen szó: a biotermékek fenntartható, környezetbarát gyártást és kiváló minőségű összetevőket ígérnek. Ennek ellenére sok macskatulajdonosban felmerül a kérdés, hogy a gyakran drágább bio macskaeledel megéri-e az árát.
A bio minősítés az állatjóléti kritériumoknak megfelelő állattartást is magában foglaló ökológiai gazdálkodást támogatja. A biotermékeket előállító vállalkozásoknak előzetesen tanúsítványt kell szerezniük az EU biogazdálkodásra vonatkozó jogszabályai értelmében.
A „bio“ kifejezést azonban nem szabad önkényesen használni! A biotermékeknek meg kell felelniük az EU ökológiai termékek termelésére és címkézésére vonatkozó rendelete szigorú előírásainak. Egy terméken csak akkor szabad a világoszöld uniós ökocímkét és a jól ismert hatszögletű ökopecsétet feltüntetni, ha a termék és gyártási eljárása megfelel a rendelet előírásainak.
Az önkéntes alapon használt, és a németországi fogyasztók által már valószínűleg régóta ismert hatszögletű ökopecséttel ellentétben az EU-s ökocímkét 2010 óta minden előre csomagolt bioélelmiszeren kötelező feltüntetni. Az EU-s ökocímke használata esetén az ökológiai tanúsító szervezet kódszámán kívül az egyes összetevők eredetének feltüntetése is kötelező: uniós mezőgazdaság, unión kívüli mezőgazdaság, a kettő kombinációja vagy csak a származási ország, ha minden összetevő egy adott országból származik.
A bio macskaeledel előállítása tehát teljesen átlátható, különösen a romlott hússal kapcsolatos botrányok után tudják a macskatulajdonosok, hogy mi van a konzervben és honnan származik a hús!
Az állattartók egyben állatbarátok is. Viszont a macskaeledelekben túlnyomórészt épp a hús a fő táplálék. Az ökopecsét a haszonállat állatjóléti kritériumoknak megfelelő tartását ígéri, ami fontos termékelőny az értétékesítésben! De mit jelent az „állatjóléti kritériumoknak megfelelő tartás“ az ökopecsét alapján egy bio macskaeledel esetén?
A biogazdálkodóknak ismerniük kell az állataik fajtaspecifikus igényeit, és ezek kielégítését biztosítaniuk kell számukra. Ehhez a jó egészségügyi ellátás ugyanúgy hozzátartozik, mint a fajtának megfelelő takarmány és tartás. Az istállóknak a haszonállatok természetes viselkedéséhez kell igazodniuk, ami többek között magában foglalja a megfelelő aktivitás és a társas kapcsolatok biztosítását is. Így meg kell előzni a viselkedési zavarokat. Minden állat számára elegendő teret kell teremteni a pihenéshez és a táplálkozáshoz. A fekvőhelyek padlózata nem lehet perforált, és azokat nedvszívó, szigetelőanyaggal, például szalmával kell beszórni. A nyári időszakban kötelező legeltetni a kérődző állatokat, például a teheneket és a szarvasmarhákat. Az ökológiai szempontok alapján a takarmányozásnak a magas minőség biztosítását, nem pedig a teljesítmény maximalizálását kell szolgálnia. Alultápláltság ugyanis olyan egészségügyi problémákat okoz, amelyek a termékminőségre is kihatnak. Az állatokat kizárólag biotakarmánnyal szabad etetni, amelyeket ideális esetben a gazdaság saját maga termel. Tilos teljesítménynövelő és növekedésserkentő hatású, kémiai úton előállított, szintetikus takarmánykiegészítőket használni.
Az egészségmegőrzés a „gyógyítás helyett megelőzés“ alapelvet követi. Ez már a tenyésztéssel elkezdődik, ami a biogazdaságokban lényegesen hosszabb ideig tart, mint a hagyományos gazdaságokban. A borjak három hónapig teljes tejet kapnak, a malacokat legalább 40 napig kell szopni hagyni. Ez biztosítja az antitestellátást és a fiatal állatok természetes fejlődését. A fogyasztók érdekében a tartás során nem használhatók gyógyszerek, antibiotikumok vagy hormonok, hogy megelőzhető legyen a rezisztens baktériumtörzsek kialakulása. A betegségek kezelésénél a természetes gyógymódokat részesítik előnyben. Csak akkor szabad a hagyományos gyógymódokhoz nyúlni, ha a természetes módszer nem használt. Ezt követően a biotermékekre szigorú forgalmazási követelmények vonatkoznak.
Aki tehát bio macskaeledel vásárlása mellett dönt, az azokért az állatokért is tesz, amelyekből az eledel készül!
© Aaron Amat / stock.adobe.com
Az állatjólléttel törődő állattartás azonban csak a kezdet. A növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek egymással összhangban kell segítenie a talajtermékenység fenntartását és növelését. A biogazdálkodásban és a biotermék-gyártásban ezért tilos növényvédő szereket, valamint szintetikus és ásványi műtrágyákat használni. A szennyvíziszap csak egy példa az ásványi trágyára. A talaj-, víz- és levegővédelemnek a biodiverzitás megőrzését kell szolgálnia. A minél zártabb tápanyagciklusokat alkalmazó és energiatakarékos körforgásos gazdálkodás védi a környezetet. Emellett tilos az úgynevezett GMO-k (genetikailag módosított szervezetek) használata.
A több összetevőből álló termékeknél ezeknek legalább 95 százalékban biogazdálkodásból kell származniuk. A fennmaradó 5 százalék származhat hagyományos mezőgazdaságból – de csak akkor, ha ezek biominőségben nem elérhetők. A gyártásnak teljesen átláthatónak, azaz az összes gyártási területnek pontosan nyomon követhetőnek kell lennie. Évente egyszer ezt ellenőrzik. A végtermékre csak ezután kerülhet a jól ismert hatszögletű ökocímke. Időközben magánszervezetek, például a Demeter, a Naturland és a Bioland ökopecsétjei is megjelentek. Míg az EU-s ökocímke körüli szabályozás meghatározza a biotermelés minimumkövetelményeit, addig a biogazdálkodással foglalkozó magánszervezetek gyakran még ennél is szigorúbbak!
Mindez a fogyasztó érdekeit szolgálja. A biominőségű termékek nemcsak a jó lelkiismeretet szolgálják, hanem a fenntartható mezőgazdaságot is támogatják. A bio mellett tehát több jó érv szól – akár saját fogyasztásra szánt élelmiszerről, akár állateledelről van szó!
A különbség különösen jól látható a macskaeledeleknél: A haszonállatok tartására vonatkozó előírások miatt a bio macskaeledel nem tartalmaz hormonokat, antibiotikumokat és növekedésserkentőket. A rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának valószínűsége alacsony. Biotermékek vásárlásával a kisállattartók a fenntartható termelést támogatják. Vagy ahogyan a Yarrah macskaeledel-gyártó a weboldalán fogalmaz: „A bio számunkra nem trend, hanem a pozitív változást szolgáló tudatos döntés.“
Sok állateledel-gyártó felismerte ezt, így kutyák, macskák, sőt, már kisállatok és madarak számára is kínál bioeledelt. Akinek tehát fontos a biominőség, az garantáltan talál megfelelő táplálékot a négylábú barátja számára! Persze bio jutalomfalatok és más bio táplálékkiegészítők is léteznek macskák számára.
Mindazonáltal: Az ökopecsét azokat a termékeket különbözteti meg, amelyek megfelelnek az EK ökológiai gazdálkodásról szóló rendeletének. A gyártás minőségét jelzi – nem feltétlenül a termékösszetétel minőségét. Egyszerűen megfogalmazva ez a következőket jelenti: Egy bio macskaeledel összetétele nem minden esetben optimális az adott állat számára! Még az ökológiai kritériumoknak megfelelő állateledelnél is figyelni kell az optimális összetételre. Azaz a macskaeledelek esetében: A hústartalma magas, ezáltal sok benne az egészséges fehérje, és csak kis mennyiségben tartalmaz gabonát, illetve ideális esetben gabonamentes.
Fedezzen fel további macska- és kutyaeledeleket a zooplus webáruházában!
Macskakeksz sütése egyáltalán nem is olyan nehéz. S a saját sütésű cicakeksz előnyei: már maga a sütése is örömöt okoz, pontosan tudja, mi van benne, s a cicának pedig ízlik. Az alábbiakban majd 3 ízletes cicakeksz-receptet is megosztunk Önnel.
