© Anobis / stock.adobe.com
A nagy szemek és a figyelmesen felfelé hegyesedő fülek sokat elárulnak erről a macskafajtáról: az abesszin macska emberközpontú és kíváncsi.
Az abesszinre gyakran „minipumaként” utalnak. Nem csoda, hiszen ez a hosszú lábú cica igazán atlétikusnak és élénknek hat! Inkább a könnyebb macskafajták közé sorolható: a nőstények maximum 4 kg-ot, a kandúrok pedig max. 5 kg-ot nyomnak.
Az állat nyitott, kíváncsi természete pofáján is visszatükröződik: nagy, mandulavágású szemei borostyán, zöld vagy világosbarna színben ragyoghatnak. Különösen markáns a szem sötét körvonala. A nagy fülek arról árulkodnak, hogy az abesszin jó hallgatóság, aki teljes mértékben érdeklődik környezete és családja iránt! Távolálló füleinek széles tövük van. Ék alakú feje, amely finom kontúrt ír le agresszív stop nélkül, karcsú, kecses nyakán ül. Az aktív, agilis macska képét hosszú lábak, ovális mancsok és keskeny farok egészítik ki.
Az abesszin bundája a csekély aljszőrzet miatt rendkívül finom és puha. Ennek ellenére jól kifejlett nyakfodorja van, a vállak területén pedig kicsit rövidebb a szőr.
A fajta képviselőinek különösen feltűnő színei vannak, ami bundájuknak a vadnyúléhoz hasonló külsőt kölcsönöz. Az ún. aguti hatás minden egyes szőrszál gyűrűzöttségét jelenti, amit idegen szóval „tickingnek” hívnak. Minden szőrszál legalább kétszeresen, max. négyszeresen csíkozott, a szőrvégek mutatják mindig a legsötétebb árnyalatot. Nem az egész testen jellemző a gyűrűzöttség, hanem elsősorban a fejen, a háton, a farkon és a lábak külső oldalán. A has, a mellkas és a lábak belső oldala egységesen az alapszínben pompáznak. Ez a feltűnő színezet a háton még angolnacsíkokkal egészül ki, valamint gyakran a hátsó lábakon sarokig futó csíkok is megfigyelhetők.
A „ticking“ fontos részét képezi a tenyésztési standardnak is. A gyűrűzöttség csak a 6. héttől jelenik meg, azonban kb. csak a cica kétéves korára fejlődik ki teljesen. Ekkor lesz egységes a mintázat, a vadnyúléhoz hasonló.
Az abesszin macska színei is egyedülállóak. A tenyésztői egyesületek csak olyan színeket fogadnak el, amelyek az eumalin nevő pigmenten alapulnak – ez gondoskodik az erős fényelnyelésről és támogatja a sötét pigmentációt. Tenyésztésük során elsősorban kék, sorrel, őzbarna és vadas színekben fordul elő.
Vadas: Ez az eredeti színe, ami a meleg barnához hasonlít. Alapszíne sötét sárgabarack vagy narancssárga közötti árnyalat fekete tickinggel. Minden további színe a vadas színezetből alakult ki, amit többféle névvel is illetnek: „ruddy“, „usual“, „tawny“ vagy „lièvre“.
Kék: A „kék“ színmegjelölés kevésbé vonatkozik a kék színre, inkábba a különböző intenzitású árnyalatokat jelöli kék-szürke árnyalatokban. Valójában a kék a vadas szín világosabb változata, amit a színintenzitásért felelős gén mutációja idéz elő. A kék abesszin bundája kékesszürke színű, az egyes szőrszálak sötétebb kékesszürke árnyalatú gyűrűzöttséggel rendelkeznek.
Sorrel: A meleg, fahéj alapszínt csokoládébarna gyűrűzöttséggel sorrel néven illetik, amit nyelvhasználattól függően lehet fahéjnak vagy vörösnek is nevezni. Azonban nem szabad összetéveszteni a sima vörös színnel: a sorrel azon gén mutációjának köszönhetően jött létre, amely a fekete szőrzetért felelős.
Őzbarna: Az őzbarna tulajdonképpen a sorrel világosabb változata. Ezek az abesszinek világos, krémszínű alapon meleg, halvány kakakószínű gyűrűzöttséggel rendelkeznek. Az orrtükör rózsaszín.
Más színek is előfordulhatnak, mint pl. a csokoládébarna vagy a lila világosabb árnyalata, azonban ezeket nem fogadják el a tenyésztői egyesületek.
Egyébként az 50-es évek óta egyre gyakrabban fordulnak elő a hosszú szőrű abesszinnek, elsősorban Angliában. Tőlük ered a szomáli macska, amely fajta igazából az abesszin félhosszú szőrű változata. szomáli macska és az abesszin közös tenyésztési standarddal rendelkezik.
© absolutimages / stock.adobe.com
A figyelmes, játékos és aktív abesszin minden ízében keleti. Kíváncsian követi gazdija minden lépését és figyeli összes mozdulatát. Különösen intelligens cicának számít, ezért mindenképpen szüksége van kihívásokra. Eledelkereső játékok, klikkertréning, akár kis mutatványok betanítása – az abesszin szinte mindenre kapható! Különösen akkor, ha az emberrel való játékról van szó. Rendkívül társaságkedvelő állatok, szívesen töltik az időt családjukkal, nem szeretnek egyedül lenni. Mindenesetre egy fajtársa lehet számára teljes értékű kísérő, ezért az a legideálisabb, ha egyedüli cicaként tartják. Más macskákkal való együttélés során gyakran inkább dominánsnak mondható, ezért a korai összeszoktatás kölyökkorban gyakran egyszerűbbé teszi a közös életet. Két testvér is ideális csapatot alkothat – ezért gondolja át, amikor felkeresi a tenyésztőt, hogy esetleg nem egyből két cicát vesz magához. Ha így dönt, bársonytalpú kedvence biztosan hálásak lesznek Önnek.
Az aktív abesszin csak bizonyos feltételek betartása mellett alkalmas kizárólagos benti tartásra. Egy biztonságos kerttel vagy erkéllyel, ahol sok mászási lehetőség áll rendelkezésére, kielégítheti mozgási vágyát.
A legtöbb keleti macskafajtával ellentétben az abesszin egyébként nyugodt, majdnem halk hangot hallat!
Az abesszin elnevezés félrevezető, mivel ez a macskafajta nem a régi Abesszíniából, azaz a mai Etiópiából származik. Az az állítás is téves, miszerint elődjei a fáraók Egyiptomában mélyen tisztelt állatok voltak. Az abesszin ugyanis teljesen más vidékről jött, mégpedig Délkelet-Ázsia dzsungeljeiből. Erre a modern géntechnika mutatott rá, hiszen a tabby gén mutációja, ami csak ennél a fajtánál fordul elő, egyáltalán nem található meg Egyiptomban és Kelet-Afrikában… Az Indiai- óceán partjainál, Szingapúr és Srí Lanka között élő vadmacskáknál szintén fellelhető ez a feltűnő mutáció és az ebből eredő színezet. További utalások is találhatók a 19. századi macskaábrázolásokban. Mivel egy angol macskákról szóló folyóiratban megjelent egy cica, aki hasonlít a mai abesszinre, és ott „ázsiai macskaként“ hivatkoztak rá. Feltehetőleg a feltűnő gyűrőzöttséggel bíró, vadas színű cicákat brit kereskedők vitték Délnyugat-Ázsiába és Afrikába, onnan pedig azokkal a brit csapatokkal kerültek Angliába, akik 1868-ban hagyták el Kelet-Afrikát.
Az európai országban a 19. században kezdték el szisztematikus tenyésztését és az ún. aguti szín magára vonta mindenki figyelmét. Egy abesszin macska már 1871-ben részt vett a Crystal Palace-ban megrendezett macskakiállításon. Csak röviddel később, 1882-ben ismerték el hivatalosan a fajtát. A standardot maga a Brit Nemzeti Macskaklub (British National Cat Club) akkori elnöke, Harrison Fair határozta meg – így az abesszin számít az egyik legrégebbi cicafajtának. Nem sokkal később kerültek képviselői az Egyesült Államokba, ahol 1911-ben ismerte el hivatalosan a Cat Fanciers’ Association (CFA). Németországban 1933-ban regisztrálták az első állatokat.
Mindkét világháború nagymértékben megtizedelte számukat. Ezt még az is nehezítette, hogy alomméretük elég csekély: egy alom többnyire 1-4 állatból áll, átlagban 2 kölyök szokott születni. A 60-as évek macskaleukózis járványa a fajta további fogyatkozásához vezetett. Még ha ma már biztosított is az abesszin állománya, megközelítőleg sem annyira ismert, mint a többi macskafajta.
Még ha nem is mondható ez a fajta túltenyésztettnek, hajlamosak bizonyos örökletes betegségekre. Ide sorolható a „feline neonatal isoerythrolysis“ (FNI), amelynek oka a vércsoport inkompatibilitás az anyamacska és a kölykök között, ha egy B vércsoportú nőstény macskát egy A vércsoportú kandúrral pároztatnak. Születés után a kiscicák szervezetébe az anyatejjel antitest kerül a B vércsoport ellen – ez a vér festékanyaga, a hemoglobin túlzott kiválasztásához és így akut vérszegénységhez vezet. Az akut FNI sajnos mindig halálos kimenetelű. Csak jól átgondolt fedeztetéssel kerülhető el.
Az abesszineknél jelentkezhet progresszív retina atrófia is. Ennek gyakran első tünete a farkasvakság, melynek során a szövetben végbemenő lokális anyagcserezavarok megkárosítják a szem retináját. A recesszív örökletes betegség során a második életévtől látási zavarok lépnek fel. A betegség hatéves korig bármikor kialakulhat. Ezért kötelező a tenyészállatok számára a megfelelően képzett állatorvos által végzett rendszeres vizsgálat annak érdekében, hogy az utódoknak ne adják tovább ezt a súlyos betegséget. A vizsgálatot érdemes évente elvégeztetni szakállatorvossal kedvence 6 éves koráig. Jelenleg dolgoznak a DNS-teszt kifejlesztésén, ami megkönnyítené a diagnosztizálást.
Továbbá ismert probléma az abesszinnél a létfontosságú piruvát-kináz enzim hiánya a vörös vértestekben. Ez vérszegénységhez vezet a vörös vértestek rövidebb élettartama miatt. Habár a vérátömlesztés életmentő lehet, a piruvát-kináz hiány ellen nem igazán létezik terápia. Mivel a betegség recesszíven örökölhető, maguk a hordozói nem feltétlenül betegszenek meg. Az enzimhiány mindazonáltal két génhordozó keresztezése esetén megmutatkozik az utódoknál.
Ettől eltekintve az abesszin nagyon egyszerű, könnyen gondozható cica. Rövid szőrének nincs szüksége különösebb ápolásra. Évente egyszer ajánlott felkeresni az állatorvost a szűrővizsgálatok miatt, mint minden más macskafajta esetében. Ha kedvence kijárós, akkor mindenképpen tanácsos különböző fertőző betegségek ellen beoltatni. Azonban a benti cicák is profitálhatnak abból, ha immunizálják őket ismertebb betegségek ellen.
A jó macskaeledel a legjobb garancia a hosszú és egészséges macskaélethez. A cicáknak húsevő állatként sok egészséges fehérjére van szükségük, amelynek legjobb forrása a friss hús. A növényi szénhidrátot csak nagyon csekély mértékben képes feldolgozni szervezetük.
Találja meg a legjobb táplálékot abesszin macskája számára! Fedezze fel kínálatunkat száraz vagy nedves macskatápok, valamint speciális igények esetén gabonamentes, bio, diétás eledelek vagy BARF táplálékkiegészítők terén.
Mindenképpen ajánlott egy tapasztalt állatorvost is keresni a közelben, akiben meg tud bízni.
Az örökletes betegségek előfordulása egyértelművé teszi, hogy milyen fontos a professzionális, jól átgondolt tenyésztés. Ezért semmi esetre se vásároljon cicát olyan hozzá nem értő szaporítóktól, akik fajtatiszta macskákat kínálnak papírok nélkül “potom pénzért“. A kedvezményes árnak általában mindig megvan a hátulütője, mégpedig a macska nem megfelelő egészsége.
Egy ambiciózus, elkötelezett tenyésztő nagy hangsúlyt fektet a szülők és a kölykök hiánytalan egészségügyi ellátására. Egy tenyésztői egyesület tagjaként megfontoltan keresztezi tenyészállatait azért, hogy az olyan örökletes betegségek előfordulását kizárja, mint a piruvát-kináz hiány és a progressziv retina atrófia. A nap 24 órájában állatai szolgálatában áll. Ezért a tenyésztés pénz- és időigényes hobbi, ami a felelősségteljes tenyészetből származó macska vételárában is megmutatkozik. A szerződéssel nemcsak a cica papírjait kapja kézhez, hanem úgymond a tenyésztő szakértelmét is megvásárolja. Az anyacicáknak ad megfelelő regenerálódási időt minden alom után azért, hogy utána ismét frissen, teljes erővel gondoskodni tudjon kicsinyeiről. Legalább 12 hétig ő maga neveli a kis jövevényeket, mialatt a kölykök minden fontosat megtanulnak, amire szükségük van a sikeres macskaélethez.
Ezért egy papírokkal rendelkező abesszin macska legalább 700 euróba kerülhet. Olyan felnőtt egyedek, akiket kizártak a tenyésztésből, gyakran barátibb áron kaphatók.
Alternatívaként még szóba jöhet természetesen a menhelyről való örökbefogadás. Sok cica vár új otthonra, akadnak köztük fajtatiszta példányok is!
Akár tenyésztőtől, akár menhelyről vesz magához cicust, sok izgalmas együtt töltött időt kívánunk Önnek kedvencével!
