© GrasePhoto / stock.adobe.com
Neva masquerade – rejtelmes név egy titokzatos szépségnek! A neva masquerade a szibériai macska point-variációja és sok tulajdonságában osztozik azzal.
A neva masquerade igazán figyelemfelkeltő macska! A fajta a szibériai macska point-variánsaként jellegzetesen eredeti kinézetű: a gallérral megkoronázott, hosszú, sűrű szőrzet és a kedves orrpamacsok, az izmos test és a dús farok egy kis formátumú vadmacska kinézetét kölcsönzik ennek a cicának. De ez nem is csoda: hiszen a szibériai macska – és így a neva masquerade is – az erdei macskák közé tartozik!
A neva masquerade-nak a színezetétől eltekintve nem kell különböznie a szibériai macskától. A fajta point-verzióiként közepes képviselői 9 kg körül nyomnak a mérlegen. Így azután későn kifejlődők, s csak mintegy 3 éves korukra válnak felnőtté. Félhosszú szőrzetük víztaszító, erős fedőszőrzetből és puha aljszőrzetből áll. Különösen szemet gyönyörködtető a fejük és nyakuk körül viselt vastag gallér. Nyáron a neva masquerade elhullajtja a szibériai télben testét jó melegen tartó, vastag aljszőrzetét – nyári bundája sokkal rövidebbnek és kevésbé dúsnak tűnik. Viszont a füleken valamint az ujjak között lévő szőrcsomóknak, valamint a hosszú, bozontos faroknak a meleg nyári hónapokban is meg kell maradnia. A neva masquerade-ra a szibériai macskával megegyezően jellemző a kerek koponya legömbölyített homlokkal, a nagy szemek és a közepes nagyságú, széles fülek. A szemek színének egyformának és a szőrzet színéhez illőnek kell lennie. A neva masquerade esetében szívesen látott a világító kék szemszín.
Színezete valami egészen különlegessé teszi ezt a fajtát: a point-macskák közé tartozik. Ezáltal az egyetlen erdei macska-fajta, amely esetében megengedett a „point“. A macska testének „hideg“ csúcsai (fülek, farokvég, lábak és pofa) az állat alapszínét mutatják, míg a test többi része világosabb. A különleges színezet oka egy mutáció, ami a tyrosinase nevű, a normál esetben a melanin nevű pigmentanyag előállításáért felelős enzim hiányos funkciójához vezet, ami pedig egy „részleges albinizmust“ eredményez. A neva masquerade esetében jó erős kontraszt kívánatos a a point-ok és a világos testszín között. A szemeknek intenzív kéknek kell lenniük.
A point-színezeten belül is a színezetek sok variációja létezik. Így a neva masquerade cicáknál a szibériai macskáknál jóváhagyott valamennyi alapszín megengedett point-színként, sőt emellett még a tabby-csíkozat („agouti“, vadszínek) is elfogadott. Az egyszínű állatokon úgynevezett szellemrajzolatoknak szabad mutatkozniuk. Egy ideje próbálkoznak új színezetek eléréséve is a szomálival és a burmával való bekeresztezés által – ezek közül igen kedveltek a cinnamon és a fawn, valamint azok felhígulásai, a chocolate és a lilac. Az effajta bekeresztezéseknek mindenesetre van egy hátrányuk: az olyan erdei macska-fajtáknál, mint a szibériai nem jóváhagyottak a tenyésztési szabvány szerint. Érdekes színezetük ellenére ezeket a színalkotásokat gyakran nem ismeri el a mindenkori tenyészegyesület. Ehhez adódik még az esetleges öröklött betegségek behurcolása a szibériai macska eddig nagyon erős génállományába.
Az olyan point-macskáknál, mint a neva masquerade a következő színvariációk léteznek:
Seal-point: a seal-point neva masquerade macskák fekete alapszínt mutatnak, ami a „hideg“ testcsúcsokon látható.
Blue-point: itt a fekete alapszín „kékké“ hígul, s így mutatkozik meg a cica testének point-helyein.
Chocolate-point: a barna alapszínű neva masquerade-kat „chocolate-point“-nak nevezzük.
Cinnamon-point: a neva masquerade vörös alapszíne csak a point-csúcsokban látható.
Fawn-point: a „cinnamon“ vörös alapszín legyengülve jelenik meg – „fawn“-ná hígul.
Lilac-point: a barna felhígulását jelöljük „lilac“-ként – s a „lilac-point“ neva masquerade esetében csak a testcsúcsokon látható.
Creme-point: „creme“-ként a vörös felhígulását jelöljük – a creme-point neva masquerade krémszínű pointokat mutat, s így nagyon világos szín hatását keltik.
Más, ismert poin-fajták a birma és a sziámi macska. A neva masquerade – mint minden point-macska nagyon világos színnel születik, s színe csak később, a cica korának előrehaladtával sötétedik be
A szibériai macska point-variánsaként a neva masquerade egy szabványon osztozik ezzel a fajtával. Ez pedig nemcsak a macska kinézetében mutatkozik meg, hanem jellemében is.
Éppúgy, mint a szibériai macska, a neva masquerade is nem csupán kinézetében eredeti. Jelleme is komplikációmentesnek és nem tenyésztés eredményének számít. Akár a szibériai, ez a cica is jó ösztönökkel megáldott, s ennek megfelelően kitűnő vadász. Szívesen ugrik és mászik, szereti a vizet, s igényli a leterhelést – úgy szellemileg, mint fizikailag. Így tisztán lakásban való tartásra nem ideálisak ezek a nagyon is mozgáskedvelő állatok – számukra sokkal inkább alkalmas egy biztonságossá tett kert vagy erkély.
Ez az intelligens macska kíváncsi és meglehetősen önfejű is. Így azután a konzekvens nevelésnek alapvető szerep jut. A neva masquerade szellemi leterhelésére kiválóan alkalmasak az intelligenciajátékok és a klikkerrel folytatott tréning. De örömmel foglalkoznak eledelkereső játékokkal is.
Szisztematikusan csak a 80-as évek óta tenyésztik a szibériai macskákat, s 1990 óta már az amerikai macskabarátokat is megörvendezteti. A neva masquerade point-rajzolatától eltekintve nem különbözik a szibériai macskától. Így azután történetük is azonos.
A hosszú szőrű állatok mindig is szép számban képviseltették magukat az Oroszországban és Szibériában előforduló „elvadult“ házimacska-állományban. Hogy ez miért is van így, hosszú ideig gondoskodott vitatémáról a kutatók körében. Míg néhány tudós önálló mutációból indul ki, mások a keletről származó, hosszú szőrű állatokkal való keresztezés elméletére támaszkodnak, s véleményük szerint így jöttek létre a vad, hosszú szőrű házimacskák. A „szibirszkaja koska““ („szibériai macska“) megnevezést használták ezekre az izmos, dús és puha szőrzetű házimacskákra. Ezek testfelépítésükben és szőrzet-tulajdonságaikban egyértelműen különböznek az afrikai vadmacskától (felis silvestris lybica), melyet valamennyi házimacska ősanyjaként tartanak számon. Így sokáig abból indultak ki, hogy a kaukázusi vadmacskák szoros rokonságban állnak a szibériai macskával, s egyik sem az afrikai vadmacskától származik. Viszont az oxfordi egyetem egy kutató-teamje néhány éve úgy találta, hogy hogy az 5 kontinensen fellelhető valamennyi házimacska eredete az afrikai vadmacskára vezethető vissza.
Európában egészen a XIX. századig ritkaságnak számítottak a hosszú szőrű macskák. Így azután nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a kereskedőknek és utazóknak már korán feltűntek Oroszországban ezek a hosszú szőrű állatok, s importálták is őket Európába. A szibériai macskát már a „Brems Tierleben“ 1864-es kiadásában leírták, s ezután szórványosan felbukkant az európai publikációkban. A Szibériából származó hosszú szőrű macskák már az 1871-es londoni Crystal Palace-ben tartott macskakiállításon is megjelentek. A Crystal Palace-beli első macskakiállítás után a fajta eleinte mégis feledésbe merült. Ez különféle okokra vezethető vissza: hosszú szőrű macskák akkoriban ritkán fordultak elő, s így gyakran egymás között keresztezték őket. A szibériai macska olyan közkedvelt fajták génállományában tűnt el, mint a perzsa és társaik. A Szovjetunió politikai helyzete pedig hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország eltűnjön a macskatenyésztés történetéből.
A szibériai macska – s így vele együtt a neva masquerade „újraéledésére“ a 80-as években került sor. 1985-ben az akkori NDK-ban Oroszországból behozott macskákkal megalapították az első kísérleti tenyészetet. 1986-tól pedig már ki is állították a hosszú szőrű állatokat. 1987-től hivatalosan is macskafajtaként ismerték el az akkoriban „szibériai erdei macskának“ titulált fajtát. Még ebben az évben bekerült az NSZK-ba a fajta első tenyészpárja, amelyből az első regisztrált alom származott 1989-ben. Ettől fogva pedig egyre több csodálója akadt a fajtának – még a tengerentúlon is. Ezzel egy időben kezdődött el Oroszországban a szisztematikus tenyésztés, s onnét exportálták az első példányokat Amerikába. De az Oroszországból való import magas költségei gondoskodtak arról, hogy az USA-ban relatív alacsony szinten maradjon az orosz hosszú szőrű macskák száma.
Manapság világszerte tenyésztik a szibériai macskát. Nevét 1991-ben „szibériai erdei macskáról“ „szibériai macskára“ változtatták, hogy jobban meg lehessen különböztetni a norvég erdei macskától. A fajtát 1992-ben hivatalosan is elismerte a World Cat Federation, majd 1998-ban a Fédération Internationale Féline (FIFe). A fölérendelt szervezettől függően a point-variációt néhány éve neva masquarade-nak nevezik, s önállóan tenyésztik. Világosan ez azt jelenti, hogy csak neva masquarade-kat szabad pároztatni egymás között, s nemkívánatos a más színváltozatú szibériai macskával történő bekeresztezés. Ez viszont természetesen a génállomány extrém beszűküléséhez és örökletes betegségek létrejöttének megnövelt rizikójához vezet… Ideális módon a neva masquarade ezért kerül keresztezésre a szibériai macskával. Mivel a point-gén recesszíven adódik tovább, s így sok generáción keresztül észrevétlen a génállományban maradhat, előfordulhat, hogy egyszínű szülők almában spontán módon neva masquarade kiscicák bukkannak fel. Mindenesetre manapság már létezik a point-mutációkra vonatkozó génteszt, így a tenyésztők célzottan ki tudják keresni a kedvelt point-gént hordozó állatokat.
A neva masquarade hosszú, vastag bundája titokzatos kinézetet kölcsönöz a macskának, s hozzájárul a fajta elbűvölő szépségéhez és vonzerejéhez, mindazonáltal meglehetősen sok ápolást igényelhet. Szerencsére a cicák nyári, rövidebb szőrzetüket nagyrészt önmaguk gondozzák, a téli hónapok alatt és a szőrváltás idején azonban a gazdinak olykor fésűhöz és keféhez kell nyúlnia. A neva masquarade a tél elteltével szinte teljesen elveszíti vastag aljszőrzetét. Így a szőrzetápolás segítséget nyújthat abban, hogy a kihullott szőrszálak ne jelenjenek meg a ruházaton és a kárpiton, valamint hogy a lenyelt szőrszálak következtében a macska gyomor- és bélrendszerére nehezedő terhelést a minimumra lehessen csökkenteni. Ha malátapasztát vagy megfelelő macskasnacketadunk a cicának, s ha macskafüvet biztosítunk számára, megkönnyíthetjük a lenyelt szőrszálak természetes távozását, még mielőtt szőrlabdák kialakulására kerülne sor.
A mozgásban nagy örömüket lelő, natúr állatokként a neva masquerade macskák nagyon kedvelik a szabadban való tartózkodást. Mindemellett ezek a cicák egyáltalán nem kényesek, és esőben, viharban és hóban sem mondnak le a szabadban való kirándulásaikról. Ezek az intelligens macskák előszeretettel bóklásznak az aljnövényzetben, másznak fel mindenhová, örömmel lesnek kisrágcsálókra és madarakra, s kitűnő vadásznak számítanak. Kizárólag csak lakásban való életre csak feltételesen alkalmasak. A tökéletes otthon a neva masquerade számára elegendő lehetőséget biztosít arra, hogy az állat úgy pszichésen, mint fizikailag kitombolhassa magát – bent és kint egyaránt! Egy lebiztosított kert ideális, ám a nyugodtabb természetű cicák egy biztonságossá tett erkéllyel is megelégszenek – ha azon egy szép nagy, kültéri kaparófa is helyet kap – sok-sok játéklehetőséggel.
Mindettől eltekintve a szükségleteknek megfelelő táplálék a hosszú és egészséges macskaélet legjobb garanciája. Húsevőkként a macskák sok egészséges fehérjét igényelnek – míg a szénhidrátokat csak csekély mértékben tudják értékesíteni. Önnek, mint macskatartónak mindez azt jelenti, hogy tartsa nyitva a szemét eledelvásárláskor! A kedvence számára megfelelő eledelnek sok húst, ellenben kevés növényi mellékterméket kell tartalmaznia. Vagyis ha rápillant az eledel cimkéjére, a húsnak kell az összetevőlista élén állnia.
A szibériai macska és vele együtt a neva masquerade tenyésztése is csak relatív kis múltra tekint vissza. Így eddig sikerült megóvni bizonyos öröklött betegségekre való hajlamtól. S a tenyésztők és a macskatartó kezében van a felelősség, hogy ez így is maradjon. Ezért csak a professzionális tenyésztőkben bízzon meg, s soha ne szerezzen be neva masquerade cicát olyanoktól, akik csak „szaporítanak“, s „fajtatiszta macskát kínálnak alacsony áron“! Ezt ugyanis általában az állatok kárára teszik.
A macskatenyésztés drága hobbi. A szülőállatok pároztatásától kezdve a vemhességen és ellésen át a kiscicák felneveléséig a tenyésztőnek bizonyos költségei keletkeznek, amit macskái eladási árának fedeznie kell. Ide tartoznak a fedeztetés költségei, az egészségügyi megelőző vizsgálatok és az állatorvosi költségek – beleértendők az esetleges, öröklött betegségekre irányuló teszteket, a megfelelő táplálás, a valamely macskatenyésztő egyesületben való tagság, a kiscicák számára szükséges oltások, betegségmegelőző szűrővizsgálatok, és, és ,és… Maguk a papírok csak a költségek kis részét teszik ki. Aki igazán szívén viseli állatai jólétét, az a legnagyobb költségen, az állatorvosi díjakon sem spórol. Egy felelősségteljes tenyésztő ügyel az anya-és apaállatok állatorvosi ellátására, s a kiscicákat is megvizsgáltatja állatorvossal, s figyelmet fordít arra, hogy a kicsik megszerezzék a legfontosabb fertőző betegségekkel szembeni alapvető immunitást, s erről be is tudja mutatni a dokumentumokat.
Mindez pedig arra vezet, hogy egy neva masquerade cicát professzionális tenyésztőtől nem lehet potom pénzen, „akciós áron“ beszerezni. A fajta barátainak 700 euro körüli összeget kell letenniük az asztalra, mielőtt egy ilyen szibériai szépséget magukkal vihetnének otthonukba. Alternatív megoldásként kínálkozik az állatotthonok felkeresése. Ott sok állat – s közöttük több fajtatiszta példány is – várja, hogy megfelelő és jó új otthonba kerülhessen. Az állatvédelem által felkarolt macskákat olykor már olyan csekély díj ellenében odaadják, amely csak töredékét fedezi az állatorvosi és oltási költségeknek.
Kívánjuk, hogy csodálatos, aktivitással teli éveket töltsön el az Ön szibériai szépségével!
