© vvita / stock.adobe.com
A macska- ill. kutyapárti emberekre ragasztott klisé már régóta nem állja meg a helyét. Ami stimmel, hogy a kutyák és a macskák meglehetősen különbözőek tulajdonságaikat és elvárásikat illetően. Annak eldöntése, hogy melyik közülük a jobb háziállat, aligha lehetséges. De mégis: az Ön családjához melyik passzol jobban – a kutya vagy a macska? Hogyan néznek ki egy kutyatartó mindennapjai, s milyenek egy macskatartó hétköznapjai?
A kutyákat gyakran az „ember legjobb barátjának“ nevezik. S azok is már nagyon régóta! Még akkor is, ha a kutatók vitatják a kutya domesztikálásának pontos időpontját, egy valami biztos: amint őseink felhagytak a vándorló életmóddal, s letelepedtek, máris kezdetét vette a vadon élő farkas szelíd kutyává történő fejlődése. Mintegy 35.000 – 10.000 évvel ezelőtt a vad farkasok közeledtek az emberi településekhez. A szemét és az ételmaradványok jelentették azt a vonzerőt, ami az ember közelségének keresését indokolta. Később már célzottan tartották és tenyésztették a szelídebb farkasokat. Vadászatra, igavonó állatként és házőrző funkcióban használták őket, s végezetül az ember kísérőivé és barátaivá fejlődtek.
A macskák is szabad akaratukból csatlakoztak az emberekhez. Az éléskamrák és élősködőktől valamint kisrágcsálóktól nyüzsgő eledeltárolók valóságos paradicsomi állapotokat kínáltak a cicáknak. Még ha először nem is voltak mindig szívesen látottak, igen gyorsan hasznossá váltak az egerek és más kártevők megsemmisítése által. A legrégebbi macskamúmia 9.500 éves, s Ciprusról származik, de a macskák a régi Egyiptomban is kedvelt háziállatok voltak. Ez azonban a kutya és az ember együttesen eltöltött idejéhez képest már csak a szó szoros értelmében vett „macskaugrás“.
© Laszlo / stock.adobe.com
„A kutyáknak uruk van, míg a macskák személyzetet tartanak.“ Ebben a gondolatban, melyet egy Kurt Tucholsky nevű írótól idéztünk, azért megbújik egy kevéske igazság. A macskák természetükből adódóan függetlenek. Egyedül járnak vadászni, és megszokták, hogy megálljanak a saját lábukon. A kutyákkal ellentétben a macskák „magányos vadászok“. Még ha bizonyos helyzetekben laza közösséget is alkotnak, túlnyomórészt egyedül élnek és vadásznak. Elvégre a macska zsákmánya olyan parányi, hogy aligha lehetne több egyed között felosztani, ha közös vadászat eredménye lenne. Ebből adódik, hogyha cicák mégis valamiféle laza társulást alkotnának, nem létezik semmiféle rangsor közöttük. Hogy éppen ki kerekedik felül, s ki nem, a macskatársadalomban idő és hely függvénye. Ugyanez a modell vezérli és befolyásolja a macskát akkor is, ha egy emberi családhoz csatlakozik.
A hozzá közel álló embereket meg tudja becsülni, s élvezi a rendszeres simogatást. Kötődése azonban nem olyan feltétel nélküli, mint egy kutyáé. Mert hogy a macskák tudják: ők egyedül is elboldogulnak. A macskatartóknak fel kell erre készülniük, hogy egy kis teret engedjenek kedvencüknek. Így pl. a cicák egészen pontosan tudják, mikor szeretnék azt, hogy megsimogassák őket – s mikor ne. De legyen az kutya vagy macska: bizonyos szabályokat mindkettőnek meg kell tanulnia. S erre a macskák is képesek. Így pl. el kell fogadniuk, hogy az asztalnál ne kuncsorogjanak eledelért, s hogy a dolgukat a macska wc-n intézzék el.
A macskákkal ellentétben a kutyák falkaállatok. A vadonban, a szabad természetben egy kutya egyedül csak ritkán tud túlélő lenni. A farkasfalkában teljesen egyértelmű rangsor létezik: családi kötelékben, csapatban élnek és vadásznak, minden családtagnak megvan a fix feladata, s valamennyi aláveti magát a meglévő hierarchiának. Ezért azután a kutya emberi családjában is keresi az „alfa-állatot“. Ez tükröződik vissza a kutya családban való rangsorában is. Aki kutyát vesz magához, készen kell állnia arra, hogy biztonságot sugalljon. Ehhez a nevelés is hozzátartozik, az újonnan családhoz kerülő kutyák számára erre jó lehetőséget kínál a kutyaiskola. Ez – a kutya jellemének és fajtájának függvényében – igen idő- és energiaigényes lehet.
© foxhound photo / stock.adobe.com
Régóta tartja magát az a nézet, hogy a macskák könnyen tartható, gondozható állatok, hisz szívesen egyedül maradnak, amíg az ember intézi a napi dolgait. Ez azonban csak feltételesen igaz. Még ha a cicák nem is igénylik, hogy a nap minden percében elfoglaltságuk legyen, mégiscsak vadászok, s ezért aztán szükségük van a vonzó, változatos környezetre: a különféle mászó-, kaparó,- és elrejtőzési lehetőségek biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy amúgy macska-módra kitombolhassák magukat. S a cica-mivoltnak megfelelő életnek az emberekkel való kapcsolat is része. S nem helyes egy cicát egész napra egyedül hagyni – még akkor sem, ha van mellette egy másik fajtársa, aki némi változatosságról gondoskodik számára. Ennek ellenére a macskák tartása, gondozása relatív egyszerű, ha olyan háziállatokkal hasonlítjuk össze, mint pl. a kutya vagy egy ló:
A kutyák még erősebben kötődnek emberi családjukhoz. Csak kevés kutya marad órák hosszat egyedül, s míg a macskák minden különösebb gond nélkül elintézik a dolgukat egy macskatoaletten, addig a kutyákat rendszeresen ki kell vinni. A kutya – fajtájától függően – meghatározott mozgásigénnyel is bír, kedveli a hosszú sétákat, több óráig tartó játékot. Aki kutyát szeretne hozni a családjába, annak sok szabadidővel kell rendelkeznie, hogy eleget tudjon tenni az említett elvárásoknak.
Nem egyszerű meghozni a döntés egy bizonyos háziállat mellett vagy ellen. Gyakran segít, ha nagyító alá veszi a saját élethelyzetét, mindennapjait: milyen nagy a lakás? Mennyi időt tud az állattal való foglalkozásra szánni? Melyik jellem áll Önhöz közelebb? Az önálló macska vagy a falkaállat kutya? Talán segítségére lehetnek az egyes fajtákat bemutató leírásaink, ill. a macska- és kutyatartással foglalkozó más cikkeink is.
Sok sikert kívánunk Önnek a döntés meghozatalában és minden más egyébben!
