© MNStudio / stock.adobe.com
A magának való macska képe már régóta túlhaladott. Sok macskabarát már pontosan tudja, hogy cicáink nagyon is tudják becsülni egy fajtársuk társaságát. Főként a fiatal ill. a házban, lakásban tartott macskák esetében jobb, ha nem egyedül élnek. Vagyis irány az állatotthon vagy a tenyésztő, s máris lehet adoptálni egy második macskát! Vagy mégsem ilyen egyszerű a képlet? A „többmacskás háztartás“-projekt azért nem is alakul mindig olyan egyszerűen, mint ahogyan reméljük.
Ön ugyebár a legjobbat szeretné kedvencének, s mielőbb szeretne egy fajtársa személyében társaságot biztosítani számára. Azonban ne feledje: mi emberek sem szeretünk egyformán mindenkit – még akkor sem, ha éppen ugyanolyan korúak vagyunk, s ugyanabból a kisvárosból származunk. S jónéhányan bizony évekig gubbasztottunk egyedül az általános iskolában, amíg komolyabb barátságoknak sikerült kialakulniuk. S nem mindig volt az „szerelem az első látásra“ – olykor belekerült néhány kísérletbe, amíg összecsiszolódtunk a legjobb barátainkkal. S így van ez macskáinkkal is: közel sem egyforma mindegyik cica, különböző jellemmel, tapaszatalattal bírnak, más-más dolgokat kedvelnek. Vagyis ha valaki második, harmadik, vagy netalán negyedik macskát keres már meglévő kedvence(i) mellé, sok-sok stresszt spórolhat meg úgy magának, mint az érintett állatoknak, ha kellő óvatossággal jár el.
Talán Ön is hallotta már, hogy a macska „magányos vadász“. De mit is jelent ez tulajdonképpen? A kis termetű macskák, mint az afrikai vagy az európai vadmacska alapvetően egyedül szeretnek lenni. Ennek hátterében az átlagos kisebb macska zsákmányának mérete áll, hisz az inkább tekinthető egyfajta snacknek, mint teljes értékű eledelnek. Egy egeret vagy egy fiatal madarat nem lehet felosztani több falkatag között, hiszen egyetlen macskacsoport sem tudna jóllakni egy ilyen zsákmányból. Ezen okból azután a macska egyedül vadászik, maga teríti le a zsákmányát, s egyedül is fogysztja el. A vadászat a macskaélet nagy részét kitölti, így azután a vadon élő macskák az év nagy részét egyedül töltik. Ennek ellenére még a kisebb macskaféléknek is vannak szociális sajátosságaik: így pl. az európai vadmacska, ami közeli rokonságban áll napjaink házimacskáival, kicsinyeit egy szervezett anyai közösségben neveli fel.
Egyébként: a nagyobb vadmacskák, mint a jaguár, hiúz és tigris is fajtársaik nélkül vadásznak. Az oroszlán az egyedüli nagymacska, amely falkában él és vadászik.
Az emberekkel való kapcsolata által nem sok változás történt a macska jellmében. Valahol belül még mindig független kis vadász. Viszont a cicák életkörülményei átalakultak. S ez nemcsak a házimacskákra igaz, hanem a csavargó és félvadon élőkre is. Ezek ugyan vadon élnek, ill. az ember létrehozta etetőhelyeket használva, azonban alapvetően hozzászoktak az ember társaságához. Így gyakorta össze is találkoznak az etetőhelyeken. Amig elegendő forrás áll rendelkezésükre, így pl. hely és eledel , ritkán adódnak ebből problémák. De a vadon élő macskák ezekben az ideiglenes közösségekben sem válnak falkállatokká. Ezek a „magányos vadászok“ nem szerveződnek falkákba, s semmiféle alfa-állatnak nem vetik alá magukat. Éppen ellenkezőleg: egy macskacsoportban a rangsor hely és idő függvénye: meglehet, reggel még A cicáé az utolsó szó a bokrosban, de délutám már B macska a nyerö, az udvar déli részén pedig C cica az úr.
Ugyan léteznek domináns cicák, s olyanok is, melyek inkább alárendelik magukat a többinek, egy macskacsoport hierarchiája némileg komplikáltabb, mint egy kutyafalkáé. Így azután aki szeretne barátságot teremteni a cicák között, óvatosan kell cselekednie, és tartózkodnia egy új lcica-családtag spontán beszerzésétől. Van néhány keretfeltétel, amely segít a macskák sikeres összeszoktatásaban.
Egyetlen dolog a legfontosabb mindenek előtt: minden esetben elegendő forrásnak kelle rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a harmonikus macska-közösségből ne legyen cica-harc. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ne legyen semmiféle konkurrencia az eledelt vagy a nyugodt pihenőhelyet illetően. S álljon rendelkezésre külön a második cicának is nagy, levegős és mindenek előtt tiszta macska wc. S ugyanez érvényes az állat emberi családjának figyelmére. Ha mindezen alapfeltétel teljesül, nem nagyon lehet olyan fontos ok, ami egy második cica beszerzése ellen szólna.
Mindegyik cicának külön szüksége van minimálisan a következőkre:
Teljesült valamennyi említett feltétel? Tökéletes – s akkor most kezdődhet a megfelelő második cica megtalálását célzó keresgetés! Alapvetően a macskák esetében is érvényes a mottó: „a hasonló a hasonló társaságát szívleli jobban“. A nyugodtabb cicákat inkább idegesítik aktívabb fajtársaik, s a temperamentumosabb állatok inkább a hasonló jellemű macskákkal találják meg az összahangot. Persze, ezalól is vannak kivételek: agresszív vagy rosszul szocializált macskák gyakran nem lesznek boldogok a fajtársaiktól – még akkor sem, ha a másik is ugyanolyan veszekedésre hajlamos vagy bizonytalan, mint ők maguk.
Ha tehát nyugodt természetű cicája mellé keres egy másik macskát, az a legjobb, ha az ugyanolyan nyugodtakat veszi számításba. Az aktívabb állatok pedig az olyan társat szeretik, aki játszik, bolondozik velük.
© fotoart-wallraf / stock.adobe.com
A fiatal cicák még elevenek. Szeretik, ha foglalkoznak velük, s igen gyorsan tudnak unatkozni. Ilyenkor aztán legtöbbször szédületes ötleteik támadnak. A fiatal állatok általánosságban rugalmasabbak, mint az idősebbek. Sokkal könnyebben közelítenek egy másik macskához, s összerakásuk, egymáshoz szoktatásuk is sokkal könnyebb. Tehát ha egy második cicával tervezi megosztani otthonát, sokszor egyszerűbb, ha egy újabb kis „tejfeles szájút“ költöztet be a már ott lakó kiscica mellé.
Az idősebb macskák karaktere már kialakult, s nyugodtabbak ifjonc fajtársaiknál. Egy idősebb, nyugodtabb macska sokkal gyorsabban napirendre tér egy hasonló jellemű cica odakerülésén, s gyorsabban össze is barátkoznak, mintha egy szeleburdi kölyökmacskáról lenne szó. Egyet azonban ne felejtsen szem elől: a macskáknál nagyon fontosak a szokások. Ha az Ön cicája, már 10 éve egyedüliként él otthonukban, s szemmel láthatóan semmiféle vágyódást nem érez fajtársai után, egy új macska képbe kerülése ill. beköltözése esetlegesen több stresszt vált ki, mint örömöt.
Ehhez adódik még a fajta kérdése. Természetesen nem optikai kritériumokhoz kell igazodnia, ha a második cica milyensége ügyében akar dönteni. Mégis: az ugyanolyan fajtájú macskák gyakran nagyon hasonló jelleműek – különösen akkor, ha még ugyanattól a tenyésztőtől is származnak, vagy netalán még rokonok is. A cicatestvéri kapcsolatok különösen harmonikusnak tekinthetők. Hasonló mértékben temperamentumosak, s ugyanazon körülmények között nőttek fel.
© voren1 / stock.adobe.com
Ennél jobban nem megy a dolog. Ha utólag döntene úgy, hogy cicájának egyik testvérét, rokonát viszi haza a meglévő mellé, gondolnia kell arra is, hogy a két állat teljesen idegen egymásnak. Az egy fajtához való tartozás és a szoros rokonság könnyebbé teszi a két állat összeszoktatásat. Mindazonáltal semmiféle garancia nincs arra, hogy a két állat szeretni fogja egymást.
Meg kell, hogy mondjuk: nincs olyan, hogy tökéletes cicalétszám. Sokkal fontosab a macskacsoport dinamikája. Nézzünk például egy kiscicát, amelynek az lenne a feladata, hogy az Ön idősebb macskájának társaságot biztosítson. A senior korú macskák általában inkább idegessé válnak a kölyökcica ügyetlen-bohókás-szeleburdi közeledési próbálkozásaitól. Ellenben ha két fiatal macska érkezik újonnan a „régi“, korosabb mellé, az ugyan okoz némi nyüzsgést és zűrzavart, viszont a két kiscica pompásan tud egymással szórakozni, kedvükre kibohóckodhatják magukat, mászhatnak, bolondozhatnak, játszhatnak – anélkül, hogy abba a senior korú cicát be kellene vonniuk. Figyelje meg cicacsoportja dinamikáját, s gondolkodjon el azon, mi a célja egy további macska odaköltöztetésének: nyugalmat szeretne vinni a csoportba, vagy éppen játszótársat keres egy meghatározott állat számára? Az első esetben az segít, ha egy nyugodt macskatípust választ ki, míg az utóbbiban a „ hasonló a hasonlónak társa“ alapelv érvényes.
Most pedig elő a tartalékokkal! Már kiválasztásra került a tökéletes második vagy harmadik macska, s hamarosan meg is érkezik otthonukba. Ahogyan nálunk, emberekre, ugyanúgy az állatokra is igaz, hogy az első benyomás aranyat ér – annál is inkább, mert az állatok sokkal ösztönösebben reagálnak, mint az emberek. Több állat megismerkedtetését nagyon jól elő kell készíteni. Nyugodtan cselekedjen, a sietségből ill. türelmetlenségből adódó hibák tartósan megzavarhatják a két állat viszonyát. Az első legfontosabb teendő, hogy lakását több macska számára alkalmassá tegye. A több macska tartására alkalmas háztartás alapvetően nem különbözik az egy cica tartására alkalmasétól, csupán mindent többszörös kivitelben kínál, hogy ne kerülhessen sor a rendelkezésre álló forrásokon való marakodást érintő, már említett problémára. Az elegendő etetőtál, kaparó- és pihenési-, alvási lehetőség alapkövetelmény. Ami a macskatoalettet illeti, ideális esetben a biztonságra törkedjen, s minden cica számára biztosítson egy-egy külön wc-t, plusz extra még egyet. A források tervezésében becsúszó hibák sok probléma okozói lehetnek több macska tartása esetében. A helyes „haditerv“ alapvető és elengedhetetlen, s sok stressz spórolhat meg úgy Önnek, mint az állatoknak.
Ha megérkezik a második cica, először külön kell választania a 2 állatot. Próbálja meg a két állatot két külön szobában tartani! Természetesen mindkét szobában ott kell lennie a cica wc-nek, kaparófának és társainak. Így az új cicát hozzászoktathatja az Ön családjához és az új környezethez – mégpedig olyan módon, hogy közben nem kell bizonytalanná tennie egy már meglévő, régebben Önöknél élő állatot.
A következő lépésben ismertese meg a két cicát egymás szagával! Vigyen át játékokat, párnákat vagy takarókat egyik szobából a másikba! Simogassa az 1. cicát azzal a puha kendővel, ami előzőleg a 2. cica ágyába helyezett!
Ezek a finom üzenetek segítenek mindkét cicának, hogy egymás szagával megismerkedjenek. A macskák rendkívül érzékenyen reagálnak a szagokra, illatokra. Ha az új állat szaga már integrálódott háztartásának illatvilágába, az alapvetően leegyszerűsíti a két cica összeengedését.
Mostmár akkor sor kerülhet az első közvetlen kapcsolatra. Ilyenkor általában mindkét állat még sokkal idegesebb lesz, mint Ön: a már régóta ott lakó cica konfrontálódik egy másikkal, amely éppen betolakodik az ő területére. Az új macska pedig egy teljesen új környezetbe kerül, ismeretlen emberek közé, és ráadásul az a terület egy másik cicáé. Igyekezzen nagyon nyugodt maradni, próbálja elkerülni, hogy bámelyik macska is meglepődjön, és semmiféle módon ne sürgesse őket! Biztosítson teret mindkét állat számára! A cicák egyike sem legyen bezárva egy szállítókosárba, de ne is fogja le egyiket sem! Ehelyett gondoskodjon arról, hogy álljon rendelkezésre olyan hely, ahová visszavonulhatnak! De egy jól szocializált és egészséges pszichéjű cica esetében általában nem okoz az gondot, ha egy ismeretlen fajtársával találkozik. Az egyes cicák tapasztalatai és jelleme függvényében sor kerülhet egy kis barátságos körbeszaglászásra, de akár a másik teljes ignorálására is. Előfordulhat – s teljesen elfogadható – egy kis fújás, láthatunk esetleg figyelmeztetőleg felemelt mancsokat, vagy izgatottságot tükrözően nagyra borzolt farkakat.
Ha a második macska néhány napja már ott él egy külön szobában, a már meglévőnek valószínűleg már vannak sejtelmei, hogy miről is van szó. Nyissa ki a szobaajtót, s mindkét cicának hagyja meg a lehetőséget, hogy el tudjon menekülni, ha úgy akarná! Szemléltesse, hogy a másik macska nincs fogva tartva a másik szobában! Ugyanez érvényes akkor is, ha a második cicát egyenesen a szállítókosárból tenné ki meglévő macskája területére. Ilyenkor az újonnan érkező általában kimerészkedik a szabadba, még mielőtt macskája elveszítené a szállótóboxtól való félelmét.
Hagyja rá a cicákra, hogy mi történik azután! Húzódjon vissza, s kissé távolabbról figyelje az eseményeket! Adja meg az immáron Önnél élő macskáknak a lehetőséget, hogy szép nyugodtan körbeszaglásszák a jövevényt, s ne érezzenek semmiféle sürgetést, szorongatást! Hagyjon időt az állatoknak, s csak vészhelyzetben avatkozzon be!
© yakub88 / stock.adobe.com
Ilyen szükséghelyzet lehet például, ha egyik macska agresszíven reagál. Ez minden valószínűség szerint a már régebben ott élő lehet – szeretné megvédeni a területét a betolakodótól. De a félősebb vagy agresszívabb természetű újonnan érkezők is viselkedhetnek támadólag. Ennek különféle fokozatai vannak: a fújás és figyelmeztető mancstartás még rendjén van. De ha testi konfrontációra kerülne sor, be kell avatkoznia! Persze, ügyeljen arra, hogy ne kerüljön a tűzfészekbe, s esetleg nehogy megsérüljön – erre jó megoldás lehet valami akusztikus jelzés – így pl. kezei hangos összecsapása, vagy egy hangos „nem!“ kiáltás, amitől egy pillanatra mindkét állat megszeppen, sőt el is menekül.
Ez mindkettő macska számára egyfajta stresszhelyzet – így azután ne fenyegesse vagy büntesse egyiket sem, inkább azon legyen, hogy először is szétválassza őket! Adjon az akció minden résztvevőjének 1-2 nap időt, hogy megnyugodjanak, s a következő kapcsolat-kísérletet kevésbé direkt módon szervezze! Erre egy lehetőség például, hogy legközelebb etetési időben ereszti össze az állatokat. Mindkettő nyugodtabb és higgadtabb lesz. Előre látható módon először a táplálékukkal lesznek elfoglalva, mielőtt realizálnák, hogy a másik cica nem a saját előnyére használja fel a helyzetet.
Ha a közvetlen kapcsolat problémamentesen létrejön, már semmi sem áll útjában a cicák barátságának.
Már hetekig próbálkozott azzal, hogy a két cicát bemutassa egymásnak, de csak szét kellett őket választani, újra megkísérelte, s még mindig gond van? Lehet, hogy végülis nyugodtan együtt tudnának élni a cicák, de valamelyiknek esetleg viselkedésbeli problémái vannak, mint a vizelet-megjelölés, alvási gondok vagy agresszivitás. Ebben az esetben állatorvos vagy állatviselkedés-szakértő tud segítségére lenni. Néha már az is segít, ha feromont permetez a levegőbe – így pl. valamilyen Feliway terméket használva.
Sok jót kívánunk Önnek a többmacskás háztartásban való élethez!
