© GrasePhoto / stock.adobe.com
Meghozta a döntést, hogy egy cicával gazdagítja otthonát? Ehhez csak gratulálni tudunk, s a legjobbakat kívánjuk! Azonban az igazán komoly munka még csak ezután kezdődik. A jövendő macskatulajdonosnak rögtön az elején el kell döntenie, hogy tenyésztőtől vásárol, vagy állatotthonból vesz magához egy cicát.
Talán egy bizonyos fajta dobogtatja meg a szívét. Lehet, hogy már fel is vette a kapcsolatot egy tenyésztővel. Az is elképzelhető, hogy Önnek nem is annyira fontos az állat kinézete, mindegy, rövid- vagy hosszú szőrű, milyen színű és méretű, s úgy gondolja, hagyja meglepni magát. Sőt, az is lehet, hogy egy állatotthonban élő cicának szeretne új, macska-mivoltának megfelelő és szerető otthont nyújtani.
Ez a keresés ill. kiválasztás gyakran ízlés és beállítottság dolga. Bármelyik megoldás mellett is dönt, akár tenyésztőtől, akár állatotthonból viszi majd haza jövendőbeli kedvencét – nem létezik helyes és rossz döntés. A dolog lényege, hogy Ön és a cica is boldogok legyenek majd együtt.
A fajtatiszta cicákat generációkon keresztül egy bizonyos tenyészcél szem előtt tartásával tenyésztik. Eleget kell tenniük a mindenkori tenyészegyesület által megfogalmazott fajtaszabvány előírásainak, csakis így kaphatnak megfelelő dokumentumokat. S ez nemcsak a cica kinézetére, hanem jellemére is vonatkozik. A sziámi intelligensnek és szociálisnak számít, míg a brit rövidszőrű inkább nyugodt, s teljességgel lakásba való cica. Az olyan vadmacska-hibridek, mint a szavanna macskák a macskavilág legújabb jelenségei, viszont nekik sok ellenőrzött szabadban tartózkodási lehetőségre van szükségük, s tartóként pedig tapasztalt kezek kellenek hozzájuk. Talán Ön, mint hobbitartó, nem is látja annyira szükségét macskája származási bizonyítványának, azonban egy fajtatiszta macska csakis megfelelő tenyészpapírokkal számít igazán fajtatisztának. Csak akkor ismerik el hivatalosan annak, ha tenyésztője tagja egy tenyészegyesületnek. Ha Ön pontosan tudja, milyet is szeretne magához venni: rövid vagy hosszú szőrűt, nyugodtat vagy elevent, az a helyes, ha tenyésztőhöz fordul.
© pfluegler photo / stock.adobe.com
Az állatotthonban mindenféle méretű, korú és fajtájú cica él – s közöttük sok fajtatiszta is. Az olyan macskabarátok, akik még nem alakítottak ki konkrét elképzelést álmaik cicájáról, itt nagy választékban láthatnak különféle bársonyostalpúakat. A különböző fajták keverékéből származó állatoknak is megvan a maguk szépsége, a szándékos vagy véletlen keresztezések nyomán létrejött cicák olykor teljesen hasonlíthatnak valamely speciális fajtára, máskor meg egy tulajdonképpeni új fajtát alkotnak, teljesen sajátságos karakterrel.
A dokumentumok igazolják, hogy a tenyésztő tagja valamely egyesületnek, amely rendszeresen nagyító alá veszi az állatok típusát, egészségét, tartásuk körülményeit. Ha valaki tenyésztőtől vásárol, gyakran a kis állat szüleivel és testvéreivel is megismerkedhet. Aki fajtatiszta macska mellett dönt, az pontosan tudhatja, milyen állatot visz haza. Így már előre megbecsülheti kedvence méretét, temperamentumát és jellemét.
Ezzel szemben egy állatotthonból származó macska gyakran igazi meglepetéseket tartogathat. Az állatotthon dolgozói olykor elég sokat tudnak mesélni Önnek az állat jelleméről és ottani viselkedéséről, ez azonban összehasonlíthatatlan azzal a sok tapasztalattal, melyeknek egy tenyésztő a birtokában van. Az állotthonban csak igen ritka esetben tudhat meg pontosabbat az állat életútjáról, történelméről, s főleg nem áll módjában megismerni a szüleit és testvéreit.
Természetesen mindennek megvan a maga ára. A fajta és az esetlegesen nyert kiállítási díjak függvényében egy fajtatiszta állat ára több száztól ezer eurós nagyságrendig is terjedhet. A tenyésztés igencsak költséges hobbi! Egy felelősségteljes tenyésztő be tudja mutatni Önnek az állat esetleges orvosi vizsgálati papírjait, és a szüleire vonatkozó dokumentumokat is. Kis állatainak pedig 12 hét időt hagy, hogy szüleitől és testvérkéitől ellessen minden olyan dolgot, amire egy cicának szüksége van. Ez idő alatt természetesen megfelelő módon táplálni kell a macskákat, s rendszeresen megmutatni állatorvosnak is. S mindez bizony nem kevés pénzbe kerül.
Ne bízzon meg az ú.n. „szaporítókban“, akik „fajtatiszta macskát ajánlanak papírok nélkül“! Ilyenkor általában valamin spórolnak – lehet az a szülőállatok átgondolt párosítása, két alom között az anyacica kipihenésére adott idő hossza, az egészségmegőrző intézkedések, esetleges tesztek az örökletes betegségekre vonatkozóan, vagy akár a táplálás.
De az állatotthoni macskákat sem adják ingyen. Az állatvédelem minden kis védencét heteken, hónapokon vagy éveken keresztül ellátja. Sokszor operáció vagy ivartalanítás is szükségessé válik, fenn kell tartani vagy renoválni az épületet, s bizony, mindegyik állat éhes. Így azután az állatotthonok is szoktak kérni egy kisebb összeget kiközvetített kis védenceikért. Ez általában 100 EUR körül mozog, s nem minden esetben közelíti meg a ténylegesen felmerült költségeket. Ez a kisebb díj egyúttal elgondolkodásra készteti a jövőbeni állattartókat, s ezáltal kerülhető, hogy valaki csak úgy nagy hirtelen – és meggondolatlanul – ingyen magához vehessen egy állatot.
© rbkelle / stock.adobe.com
Egyet azonban nem szabad szem elől tévesztenünk: egy tenyésztő állatainak jóval nagyobb esélyük van arra, hogy minden szempontból jó otthonra találjanak, mint az állatvédelemből származóknak. Ha egy ilyen „állatmenhelyi“ cicát vesz magához, igazán jót is cselekszik. A macskáért kért összeg ugyan csak a költségek egy reszét fedi le, de mégis segít, hogy más cicák szenvedésének és nélkülözésének elejét vegye.
Aki esetleges macska-utódok vagy egy jövőbeni tenyésztés gondolatát forgatja a fejében, az mindenképp tenyésztőtől vásároljon cicát, s lépjen be valamelyik tenyészegyesületbe! Keverék cicák minden mennyiségben, színben és formában előfordulnak az állatotthonokban, ápolási intézményekben és magánházak udvaraiban. Az újsütetű „macska-nagyszülők“ gyakran elcsodálkoznak, hogy a törzskönyv nélküli kiscicák irányába bizony nem is olyan nagy a kereslet, mint ahogyan azt elképzelték. Így azután fajtatiszta macskákat csak célzottan szabad párosítani, ideális módon egy tenyészegyesület felügyelete alatt.
Aki azonban „csak“ egy hűséges családtagot keres, s nincsenek tenyésztési ambíciói, az egy nem fajtatiszta, s származási bizonyítvány nélküli cicával is nagyon boldog lehet.
Ahogyan más esetben is sokszor így van, új négylábú családtagjának megválasztásában sincs egyértelműen jó vagy rossz döntés. Nagyon sokszor irányadó a megérzés ill. „beleszeretés“. Így egyik-másik eredetileg fajtatiszta cicát kereső macskabarát ismeretlen eredetű cicát vesz magához egy állatotthonból – vagy éppen fordítva. Akárhogyan is szerezné be új négylábú családtagját: kívánjuk, hogy csodálatosan szép időket töltsenek el együtt és sok örömöt okozzanak egymásnak!
