© Marcel Schauer / stock.adobe.com
A hullámos papagáj eredetileg Ausztráliából származik és a papagájfélék családjához tartozik. Manapság ezek a beszédes, színes tollazatú és kampós csőrű madarak Európa legkedveltebb háziállatának számítanak. Sok tudnivalóval szolgálhat cikkünk származásukról és tenyésztésükről, valamint hasznos tippeket is olvashat fajnak megfelelő tartásukkal kapcsolatban.
Otthonukban, Ausztráliában a hullámos papagájok óriási, akár 2000 madarat számláló rajokban élnek. Nem csoda, hogy ezek a szociális madarak háziállatként sem szeretnek egyedül lenni. Aki azon gondolkodik, hogy hullámos papagájt tartson, annak érdemes úgy terveznie, hogy legalább kettő, de jobb, ha több egyedet vásárol. Az élénk kis madarak csak fajtársaik társaságában érzik jól magukat, akikkel állandó kapcsolatban vannak. Figyelemreméltó repertoárjuk van a hangok és a testbeszéd területén. Ha teheti figyelje meg őket, hiszen igazán elbűvölő, ahogyan egymással kommunikálnak.
Bár sok honosított hullámos papagáj egy bizonyos idő után kézhez szokik, az emberrel való kontaktus mégsem elegendő számukra, hogy nagy interakciós szükségletüket kielégítsék. Magától értetődő, hogy a ketrecbe helyezett tükör vagy műanyag madár nem helyettesíti az igazi partnert. Otthon érdemes egy csoportot, kettő, négy vagy akár hat madarat tartani, ami fele-fele arányban tartalmazzon hímet és tojót. Általában jól megértik egymást a hímek, csak akkor fordul elő gyakran vita, ha csak hímek élnek együtt. Sok más állattal ellentétben inkább a tojók hajlanak dominanciára.
Olvassa el a témával kapcsolatban a Hullámos papagáj társaságban című cikkünket is!
A hullámos papagájok otthona Ausztrália, ahol a mai napig nagy rajokban élnek és füves sztyeppéket, szavannákat, illetve nyitott erdős területeket népesítenek be. A legtöbb vadon élő hullámos papagáj igazi nomád, ami azt jelenti, hogy régióról régióra repülnek táplálékot keresve. Mindazonáltal a klasszikus költözőmadarakkal ellentétben megszakítás nélkül nem tudnak három óránál többet repülni. Ez idő alatt kb. 100 km-t képesek megtenni. Csupán Ausztrália keleti részén, ahol a kedvező éghajlati feltételeknek köszönhetően mindig elegendő táplálék és víz áll rendelkezésükre, számítanak rezidens madárnak. Ez azt jelenti, hogy egész évben ugyanazon a területen maradnak.
Az első vadon élő hullámos papagájok 1840-ben kerültek Európába – azonban nem a levegőben, hanem hajón. John Gould, angol tudós hozott magával hazájába, Nagy-Britanniába egy pár példányt a színes szárnyasokból. Az élénk madarakat hamar megkedvelték Európában és gyorsan megnőtt a kereslet a hullámos papagájok iránt – mint ahogy az állatok exportálása is a távoli Ausztráliából. Az Európába vezető hosszú út nagyon nehéz volt és nem kevés madár halt meg, mielőtt elérte volna a kikötőt. Eközben Európában azon fáradoztak, hogy saját tenyészetet hozzanak létre. 1846-ban Franciaországban kezdődtek meg az első tenyésztési kísérletek, röviddel azután az antwerpeni állatkertben (1850) és német privát háztartásban (1855) utódok jöttek a világra.
Az európai tenyésztés mégsem tudta kielégíteni a papagájok iránti nagy keresletet, ezért majdnem minden Ausztráliából Európába tartó hajó fedélzetén volt hullámos papagáj. Csak 1894-ben vetett ennek véget Ausztrália a mai napig érvényes kiviteli tilalommal. Ugyanakkor nagyon megnövekedett az európai tenyésztés mértéke a 19. század végén. Amikor Ausztrália megtiltotta a madarak kivitelét, már Németországban, Franciaországban és Angliában folyt a kereskedelemorientált tömegtenyésztés. A 20. század kezdetén a hullámos papagáj végül meghódította az amerikai kontinenst is. Manapság a kanári mellett a legkedveltebb díszmadárnak számít a világon.
Olvasson többet a témáról Törpepapagáj tenyésztése című cikkünkben!
© Sesa / stock.adobe.com
Míg a hullámos papagáj természetes élőhelyén jellegzetes fűzöld színű tollazattal rendelkezik, ami álcázásként szolgál és védi az ellenségektől, addig a honosított fajtársak számos színvariációban előfordulhatnak. A tenyésztésnek köszönhetően kék, sárga vagy fehér tollazatú egyedek is létrejöttek. A hullámos papagáj nevét a fején és háta elülső részén található finom hullámos mintáról kapta, ami szélesebb fekete csíkokként folytatódik a szárnyán. Fejének elülső része világossárga (maszk), ami a torkáig tart, ez a legtöbb hullámos papagájban közös ismertetőjegy. Ugyanúgy jellemző rájuk a 4-6 fekete ovális folt a torkukon.
Nem olyan egyszerű megkülönböztetni a nemeket, mivel a hímek és a tojók is színes tollazattal rendelkeznek. Az úgynevezett viaszhártya (a csőr fölött lévő orrhártya) segítségével lehet megállapítani a nemet. A tojók viaszhártyája általában barna, a hímeké pedig kék. Tenyésztéstől függően a hímek viaszhártyája lehet lila vagy rózsaszín is. Mindkét nem egyedei kb. 18 cm hosszúak (fej és farok közötti hossz) és 25-40 g-ot nyomnak.
A hullámos papagájok kifejezetten kedvelt háziállatok: szépek, élénkek és „beszédesek”, problémamentesen tarthatók egy kis lakásban is és viszonylag egyszerűen beszerezhetők, illetve tarthatók. Különösen a kisgyermekes családok számára lehet a macskák, kutyák és társaik jó alternatívája a tollas barát. Mielőtt azonnal elindulna a legközelebbi állatkereskedésbe, érdemes átgondolnia, hogy fajnak megfelelően tudja-e őket tartani. A hullámos papagájok nemcsak barátságos, hanem nagyon agilis állatok is. Egy (vagy több) fajtárs mellett helyre és mozgásra van szükségük ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A szép papagáj tartásának alapfeltétele egy nagy kalitka és a rendszeres reptetés.
A kalitka tisztítása, a madáralom és a víz cseréje, valamint az etetés hozzátartozik a kötelező napi programhoz. Háziállatként akár a 15 éves kort is elérhetik – ezért nem ajánljuk, hogy karácsonyi ajándékként vásárolja őket vagy csak azért, hogy kipróbálják, milyen háziállatot tartani.
A madárkalitkára alapvetően az érvényes, hogy soha nem lehet túl nagy! Végtére is minden esetben a madarak mozgásösztönének hatalmas korlátozásáról van szó. Azért, hogy ez minél csekélyebb mértékű legyen és legalább ágról ágra repülni tudjanak egy kicsit, lakóhelyüknek ajánlott minimum 1-1,5 m hosszúnak, 80 cm szélesnek és 80 cm magasnak lennie. Mivel a hullámos papagájok elsősorban vízszintesen repülnek, mindenekelőtt a hossz a fontos, nem a magasság. Az úgynevezett „helikopter-” vagy toronykalitkák ugyanúgy nem felelnek meg a tartásukra, mint a köralakúak. Minél egyszerűbb a felépítése, annál jobb. Annál változatosabban célszerű felszerelni a ketrecet.
A hullámos papagáj kifejezetten élénk madár, aki hálás a lakhelyén fellelhető játékokért és egyéb foglalkoztatási lehetőségekért. Aki azt hiszi, hogy egy műanyag ülőrúddal, egy tál vízzel és egy kis eledellel mindent megtett szárnyas kedvencéért, az téved. Egy hullámos papagájoknak szánt kalitka berendezéséhez sokkal több minden hozzátartozik. Azt, hogy milyen tartozéknak nem szabad hiányoznia és még mit tehet, hogy hullámos papagájai boldogok legyenek, megtudhatja alábbi áttekintésünkből:
Ahhoz, hogy a hullámos papagájok mozgásigényét ki tudja elégíteni, egy nagy és változatosan berendezett kalitka nem elég. Napi legalább 1 órás röptetést ajánlott beiktatni. A legjobb, ha madarai egy nyugodt, elég nagy és hullámos papagájok számára biztonságos helyiségben repkednek, ahol az ablakok és ajtók zárva vannak, a szekrények között, illetve mögött lévő résekbe nem tudnak bebújni, nincsenek mérgező szobanövények, valamint elegendő landolási lehetőséggel szolgálnak különböző magasságokban. A konyha és a fürdőszoba alapvetően legyen tabu a papagájok számára, mivel ott sok veszély rejtőzhet számukra.
A röptetéshez a gyerekszoba sem megfelelő hely, mivel ezek a madarak elég ijedősek, nem viselik jól a hangzavart és a hirtelen mozdulatokat, továbbá a gyerekek könnyen elfelejthetik, hogy be kell maguk mögött zárni az ajtót, ha kimennek a szobából. Ezenkívül ajánlott felkészülnie arra, hogy a madarak kampós csőrükkel „megdolgozhatják” a szobában lévő faelemeket, bútorokat vagy a tapétát. Ezért a röptetéshez használt helyiségben ne legyenek drága dizájnerbútorok, lakkozott polcok vagy értékes tapéta a falon.
Aki sok hellyel rendelkezik otthonában, az tarthatja madárházban is hullámos papagájait. A madárház (idegen szóval voliere) egy nagy kalitka, ami az egyszerű kalitkákhoz képest lehetővé teszi a szabadon repülést és több madárnak elegendő helyet kínál. Ezáltal a madárház kiválóan kielégíti szárnyas barátai repülési és interakciós igényeit.
Ausztráliában a hullámos papagáj elsősorban fűből és más talajtakaró növényekből származó érett magvakkal táplálkozik. Ezek a magvak nagyon energiadúsak és minden szükséges tápanyaggal ellátják a madarakat. Ennek megfelelően háziállatként is főként magvakat ajánlott kapniuk. A kölesből és más magvakból álló kész magkeverékek ideálisak erre a célra. Egy egészséges, felnőtt hullámos papagájnak körülbelül két teáskanyálnyira van szüksége naponta. Nagy olajtartalmú magvakat, valamint valamilyen adalékkal (pl. méz) összeragasztott magkeverék-csemegék csak mértékkel adhatók a madaraknak, mivel túl kalóriadúsak ezeknek a kis állatoknak. Ehelyett inkább friss gyümölccsel és zöld gyógynövényekkel, mint pl. gyermekláncfű vagy tyúkhúr, kényeztesse tollas barátait.
Fedezze fel kínálatunkat hullámos papagájoknak való madáreleségből és olvassa el a hullámos papagájok táplálásáról szóló cikkünket!
© Kaboodle / stock.adobe.com
A madártartáshoz hozzátartozik a kiegyensúlyozott étrend és a fajnak megfelelő feltételek biztosítása, pl. megfelelő ápolás és a kalitka tisztítása. Azonban hogyan kell megfelelően tisztítani a kalitkát? Milyen gyakran kell friss ivóvizet adni a madaraknak és mikor kell kicserélni a madárhomokot? A következő áttekintés segíthet Önnek madártartóként „kötelezettségeinek” betartásában:
Általában a hullámos papagáj maga gondoskodik a testápolásról. A tollazat ápolásában segítségükre lehet egy fürdető, a csőrkoptató a csőrápolásban és a természetes faágak pedig a természetes karomkoptatásban tehetnek jó szolgálatot. Gondoskodjon arról, hogy hullámos papagájai rendelkezésére álljanak ezek a segédeszközök és figyelje meg, hogy megfelelően használják-e őket. A hullámos papagájok hajlamosak arra, hogy csak túl későn mutassák ki, ha valamilyen betegségben szenvednek. Ezért ajánlott időben észre venni a viselkedésükben történt változásokat, a táplálékfelvétellel kapcsolatos problémákat, a szabálytalan emésztést vagy a csökkent aktivitást, hiszen mindez a papagájok súlyos betegségére utalhat, ezért ilyenkor mindenképpen konzultálni kell madarakra specializálódott állatorvossal.
A hullámos papagájo nagyon szép és élénk, beszédes jellemével garantáltan élettel tölti meg a házat, azonban – mint ahogy minden háziállat – némi munkát is jelent. Különösen a szülőknek, akik gyermeküknek vásárolják a papagájokat, kell tisztában lenniük azzal, hogy a kötelezettségek nagy része rájuk marad majd. Azt ajánljuk, hogy gyermeke legalább az általános iskolai kort érje el, mivel csak így tudja aktívan támogatni Önt a takarításban, etetésben és ápolásban. Azonban az ilyen gyerekek még túl fiatalok ahhoz, hogy egyedül felelősséget vállaljanak a madarakért. Habár a hullámos papagáj nem plüssállat, azonban jó hallgatóságnak bizonyul és vidám barát, akit meg lehet figyelni.
